31 talált cikk a nyugdíjas , vezető kifejezésre

Kérdés: A Kit. 145. § (3) bekezdése b) pontjának értelmezésében kérném szíves segítségüket. Egy kormánytisztviselő a rendes nyugdíjkorhatárt 2024. július 14. napján fogja elérni, és előreláthatóan a kormányzati szolgálati jogviszonya a Kit. 107. § (1) bekezdése e) pontjának megfelelően - miután 2024. július 14-étől már nyugdíjasnak fog minősülni - felmentéssel fog megszűnni. Az érintett kormánytisztviselő a Debreceni Orvostudományi Egyetem elvégzését követően
- 1984. október 1-jétől 1999. október 31-ig kórházban főfoglalkozásban orvosként közalkalmazottként, illetve közszolgálati jogviszony keretében,
- 1999. november 1-jétől 2011. május 1-jéig központi költségvetési szervnél (NRSZH) főfoglalkozásban orvosként közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban,
- 2011. május 2-ától 2019. február 18-ig az Országos Vérellátó Szolgálatnál főfoglalkozásban orvosként közalkalmazotti jogviszonyban, majd
- 2019. február 19-étől jelenleg is egy megyei/vármegyei kormányhivatalnál főfoglalkozásban orvosként kormányzati szolgálati jogviszony keretében dolgozott/dolgozik.
Az érintett kormánytisztviselő 2019. évben jogosulttá vált a harmincöt év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő esetén járó szolgálati elismerésre (jubileumi jutalom). Az elismerésre jogosító szolgálati jogviszony megállapítása során az 1984. október 1-jétől eltelt megszakítás nélküli közalkalmazotti, közszolgálati és kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött idő került figyelembevételre. A kormánytisztviselő a nyugdíjkorhatár elérésekor 1984. október 1-jétől 2024. július 14-ig számítottan még nem éri el a 40 év kormányzati szolgálati jogviszonyt. Ugyanakkor az érintett kormánytisztviselő az egyetemi tanulmányai megkezdését megelőző években munkaviszony keretében, teljes munkaidőben, igazoltan
- 1974. június 24-e és 1974. augusztus 15-e között óvodában (foglalkoztató: BM HBM. TÁKISZ) 53 napot,
- 1975. július 7-e és 1975. augusztus 7-e között óvodában (foglalkoztató: BM HBM. TÁKISZ) 32 napot,
- 1976. július 1-je és 1976. augusztus 7-e között óvodában (foglalkoztató: DB MVT Költségvetési Elsz. Hivatal) 38 napot dolgozott.
A Kjt. hatálybalépése előtt - ha jól gondolom - a közalkalmazottak is munkavállalók voltak, és az akkor hatályos Mt. alá tartoztak. Az érintett dolgozó 1974-1975-1976. években - bár évente csak 1-2 hónapot - olyan jogi személynél (megyei TÁKISZ) dolgozott, mely a Kjt. hatálya alá került mint munkáltató. Helyesen értelmezzük-e a Kit. 145. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglaltakat, miszerint a kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött elismerésre jogosító idő megállapítása során a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe beleszámít a Kjt. hatálya alá került jogelődnél (megyei TÁKISZ) munkaviszony keretében ledolgozott idő is? Azaz a megyei TÁKISZ foglalkoztatónál eltöltött 123 munkanap figyelembevételével már 2024. július 14-én - a nyugdíjazást megelőzően - teljesülnek a szolgálati elismerés feltételei?

Kérdés: Önkormányzatunk a fenntartója a községi óvodánknak. Tavaly augusztusban új óvodavezetőnk lett, miután a régi vezető a nők 40 éves korkedvezményével nyugdíjba vonult. A napokban bejelentette a vezető, hogy idén augusztus 1-jétől elköltözik településünkről, így ha lehet, akkor áthelyezéssel menne az új intézménybe. A 159/2023. Korm. rendelet következtében 2023. augusztus 31-e után is foglalkoztatható közalkalmazotti jogviszonyban a nyugdíjas pedagógus a nyugellátás folyósítása mellett. Az intézményvezetői pályázat kiírása esetén a korábbi intézményvezető – aki a nők 40 éves korkedvezményével nyugdíjba vonult tavaly, 2022. szeptember 1. napjával – pályázat benyújtása esetén kinevezhető-e intézményvezetőnek úgy, hogy az intézményvezetői juttatás mellett a nyugellátására is jogosult? Az említett rendelet vezetői megbízás esetére is szól?

Kérdés: Jelenleg önkormányzati intézményben határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezéssel foglalkoztatott óvodapedagógus 2023 januárjában több mint 40 év jogosultsági idővel rendelkezve kérte a visszamenőleges nyugdíj megállapítását a 268/2022. és a 269/2022. Korm. rendeletek által lehetővé tett nyugdíj-szüneteltetési felmentés mentesülése miatt. A Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Osztálya határozatával 2022. szeptember 1-jétől részére öregségi nyugdíjat állapított meg. A közalkalmazott 2023. november 5-én tölti be a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, azaz a 65. életévét. Jelen pillanatban az óvodában határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezéssel rendelkezik, melyet a fentiekben ismertetett jogszabályi lehetőségek miatt – véleményünk szerint – nem kell határozott idejű jogviszonyra módosítani, se megszüntetni, és új jogviszonyt létesíteni. A közalkalmazott felvetette, hogy amennyiben 2023. augusztus 31-ével a nyugdíjfolyósítás szüneteltetésének a mentesülése megszűnik, akkor igénybe venné a neki járó 8 hónap felmentési időt és az arra járó juttatást. Véleményünk szerint sem a Kjt. 30. §-ának (4) bekezdése szerinti, sem a 30. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti felmentési idő (nyugdíjkorhatár betöltésének napján kezdődik) már nem jár neki, tekintettel a visszamenőleges nyugdíj-megállapításra. Az óvodavezető a 65. év betöltését követően a közalkalmazottat már nem szeretné foglalkoztatni. Helyesen értelmezzük a jogszabályt, illetve hogyan járunk el helyesen az ő esetében?

Kérdés:

Köztisztviselő kolléganőnk az év végén nyugdíjba vonult, azonban az Mt. alapján továbbfoglalkoztatnánk. Az eddig végzett feladatait változatlan formában és jogosultságokkal végezheti-e? Pénzügyi ellenjegyzőként aláír, banki ügyeket intéz, illetve kezeli a munkaügyes programot.

Kérdés: Önkormányzat vezetője szeretne dolgozóinak és az intézményeiben dolgozóknak csekély értékű ajándékot adni év végén. Ugyanazon kifizető ugyanazon magánszemélynek (dolgozójának, illetve intézményében dolgozóknak) évente hány alkalommal adhat csekély értékű ajándékot? Mi ennek az adózása és mértéke? Csekély értékű ajándék formája történhet-e utalvány formájában?

Kérdés: Egyik intézményünkben nyugdíjazás miatt meg fog szűnni az intézményvezető státusza. Az intézményben nincs más felsőfokú végzettségű személy, akit meg lehetne bízni a feladattal. Mi történik akkor, ha a státusz megszűnésekor még nincs nyertes pályázó a tisztségre? Működhet-e szabályosan az intézmény, amíg eredményes pályáztatás történik? A törzskönyvben ebben az esetben ki jelenik meg mint intézményvezető?

Kérdés: A napközi otthonos óvoda vezetője a nők 40 éves nyugdíjazási lehetőségét kihasználva 2022. december 30. napjával szeretne nyugdíjba menni. A felmentési idő – mely május 1. napjával kezdődik (8 hónap) – alatt, különösen annak azon részén, amikor már nem végez munkát (4 hónap) – szeptember 1-jétől december 30-ig –, jár-e az intézményvezetői pótlék, illetve a nemzetiségi pótlék? Esedékes a 40 éves jubileumi jutalom is, ez 5 havi illetményének megfelelő összeg. Az illetmény tartalmazza-e ez esetben az ágazati pótlékot és az illetménypótlékokat?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önállóan működő költségvetési intézmény vagyunk, előadó-művészeti szervezet, a 2008. évi XCIX. törvény is vonatkozik ránk.
1. A vezetői megbízásokat a 2020. évi XXXII. törvény értelmében nem érinti az átalakulás. A gazdasági vezetők kinevezését, vezetői megbízását az Áht. szerint eddig a fenntartó készítette el, a polgármester írta alá. Az átalakulásról szóló törvény szerinti tájékoztatást, a munkaszerződésre vonatkozó ajánlatot, a munkaszerződést kitől fogjuk megkapni, a fenntartótól vagy a zenekar igazgatójától? A gazdasági vezető közalkalmazotti jogviszonya határozatlan, a vezetői megbízatása határozott idejű. 2020. október 31. napon mit tartalmaz majd a munkaszerződés, munkakör, munkaszerződés időtartama?
2. A 40 év jogosultsági idővel rendelkező, de még nem nyugdíjas nő munkavállaló részére jár-e végkielégítés, amennyiben nem írja alá a további foglalkoztatást megalapozó munkaszerződést?
3. A kulturális illetménypótlék be lesz építve a munkabérbe. Eddig a kulturális illetménypótlékot az állam finanszírozta. A költségvetés eredeti előirányzata nem tartalmazta, havonta a MÁK és a fenntartó tájékoztatása szerint előirányzatot módosítottunk. 2020. november 1-jétől ki finanszírozza a kulturális illetménypótlékot?
4. Amennyiben több dolgozó nem fogadja el a munkáltató ajánlatát a munkaszerződésre, a kifizetendő végkielégítés és a távolléti díj összegét az állam finanszírozza meg?
5. 40 év szolgálati idővel rendelkező nő közalkalmazott 2020. április 29-től 8 hónap felmentési idejét tölti. A tényleges munkavégzés alóli felmentés ideje 2020. augusztus végétől kezdődik, és 2020. december 28-ig tart. Az ő esetében hogyan alakul át a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá?
6. Táppénzen lévő – veszélyeztetett terhes – dolgozó szabadságát is ki kell adnom a közalkalmazotti időszakra. A táppénz után szülési szabadságon lesz. Ebben az esetben hogyan járok el helyesen? Ki kell fizetnem az időarányosan járó szabadságát, mert nem tudja kivenni? Nyáron a zenekari tagok az évad lezárultával szabadságon vannak. Amíg nem szül, ki tudná venni a szabadságát, de akkor meg kell szakítani a táppénzt.
7. Szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő dolgozónak az időarányosan és a törvények szerint a szülési szabadságra és a GYED első hat hónapjára járó szabadságát is ki kell adnom, vagy ki kell fizetnem? Amikor visszajön dolgozni, nem lesz szabadsága, hogyan szoktatja be a gyermekét a bölcsődébe, óvodába?
8. Az előadó-művészeti törvény (2020. július 1-jétől) értelmében a munkaköröket és a munkakörökre előírt végzettségeket, képesítéseket a kormány rendeletben határozza meg. Már létező jogszabályra hivatkozik, vagy ezután készül el a rendelet? Eddig a 150/1992. Korm. rendelet szabályozta a kulturális közalkalmazotti munkaköröket az előadó-művészeti szervezetekre vonatkozóan is.
9. A törvény szerint 5 évig a Kjt. szerinti végkielégítést és a jubileumi jutalmat ki kell fizetni. Mi lesz a jubileumi jutalom számításának alapja, a dolgozó munkabére a jogosultság megszerzésének az időpontjában? Az esetleges bérpótlékokat bele kell számítani? Ha szólamvezető, és azért kap pluszpénzt határozott időre (munkaszerződés-kiegészítésként), azt az összeget bele kell számítani? A fenntartónak kell biztosítani a fedezetet 5 évig, vagy az állam magára vállalja? Eddig kötött felhasználású céltámogatásként biztosította a fenntartó évenként a felmentés és a jubileumi jutalom összegét.
10. Az előadóművészek úgynevezett "szakmai nyugdíja" évekkel ezelőtt átalakult korhatár előtti ellátássá. 2020. november 1-jétől a művészek véleménye szerint munkaviszony mellett már nem kell szüneteltetniük ennek az ellátásnak a folyósítását akkor, ha dolgoznak, és nem vonatkozik rájuk a kereseti korlát sem. A 2020. július 1-jén életbe lépő új nyugdíj- és tb-törvény hogyan szabályozza ezt?
11. A munkaszerződést határozatlan időre kötjük azoknak, akiknek most is az. A pótlékokat, keresetkiegészítéseket be kell építeni a munkabérbe? Sok esetben a jogviszony határozatlan, a pótlék (pl. szólamvezetői pótlék) határozott időre szól. A munkaszerződésben szerepeltetem a munkabér határozatlan időre járó részét, a munkaszerződés-kiegészítésben pedig szerepeltetem a munkabér határozott időre szóló részét? Hogyan járok el helyesen? Kapcsolt munkaköröknél hogyan szerepeltetem a munkaszerződésben a munkabért? (Zenekari tag zenekari felügyelői, pódiumtechnikusi munkát is végez, a pódiumtechnikus gondnoki feladatot is ellát.)
12. A 6% emelésre, ami elméletileg 2020. január 1-jétől jár a dolgozóknak, milyen szabályozás vonatkozik?
13. Aki hamarabb kapja meg a munkaszerződés-ajánlatot, mint augusztus 15., annak az átvételtől számít a 30 nap, amíg írásban válaszolnia kell?

Kérdés: A Kttv. 239. §-ban nevesített "önkormányzati tanácsadó" jogviszonyt létesíteni szándékozó öregségi nyugdíjra jogosult esetében is alkalmazandó-e a Tny. 83/C. §-ában rögzített szüneteltetési kötelezettség?

Kérdés: Mennyi felmentési idő illeti meg, illetve megilleti-e azt a közalkalmazottat, aki 2019. május 23-ával szeretne nyugdíjba menni? (1955-ben született.) A közalkalmazotti törvény 33. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével nem egységes a vélemény, az is elhangzott, hogy nem illeti meg a felmentési idő. A dolgozó határozatlan időre kinevezett közalkalmazott, és az alábbi jogviszonyai voltak:
1973. 08. 22.-1977. 04. 14. SZOT Szanatórium,
1977. 04. 15.-1983 .02. 09. SZOT 4. sz. Üzemegység,
1983. 05. 16.-1983. 09. 15. SZOT 4. sz. Üzemegység,
1987. 10. 08.-1988. 12. 31. ÉPSZAK-JAVSZER Vállalat,
1989. 02. 20.-1989. 09. 20. ÁFÉSZ,
1991. 07. 12.-1995. 05. 15. Magánvállalkozó,
1999. 05. 01.-1999. 12. 31. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2000. 05. 15.-2000. 10. 15. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2001. 05. 01.-2001. 10. 31. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2002. 05. 08.-2002. 10. 31. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2003. 05. 01.-2003. 06. 30. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2003. 07. 01.-2018- Városi Művelődési Ház és Könyvtár