Postai közreműködői díj

Kérdés: Egy helyi önkormányzat a Magyar Posta Zrt.-vel a helyi posta üzemeltetésére vonatkozóan szerződést kötött, mely szerint a zrt. részletes havi teljesítésigazolása alapján az önkormányzat (az önkormányzat az épület tulajdonosa, a közüzemi díjak fizetője; a postai alkalmazott önkormányzati munkavállaló) "postai közreműködési díj" jogcímen számláz a zrt. felé. A kiszámlázott díj pontosan mely rovatra, kormányzati funk-cióra könyvelendő (közvetített szolgáltatás, vállalkozási tevékenységnek minősül-e?), továbbá, mivel veszteséges, nem kötelező önkormányzati feladatellátásról van szó, van-e egyéb feladata az önkormányzatnak (törzskönyvi nyilvántartás módosítása stb.)?
Részlet a válaszából: […] helyi önkormányzatok esetében nem, tehát csak a helyi önkormányzat költségvetési szervei esetében beszélhetünk alap- és vállalkozási tevékenységről. A helyi önkormányzat által végzett minden tevékenységet alaptevékenységnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy abból származik-e nyeresége.Az önkormányzat a posta üzemeltetését alaptevékenységként végezheti a következők figyelembevételével. A Mötv. 10. §-ának (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami a jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a Mötv. által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Beruházás áfájának visszaigénylése

Kérdés: Önkormányzatunk TOP támogatást nyert, melyből egy vasúttörténeti park kerül kialakításra, állomásépülettel, kisvasúttal, játszótérrel, parkosítással. A projekt kiadásai után az áfát visszaigényeltük, arra tekintettel, hogy a beruházás eredményéből lesz bevétele az önkormányzatnak, hiszen belépőjeggyel lesz látogatható a létesítmény. A képviselő-testület úgy döntött, hogy a működtetéssel egyik költségvetési szervét bízza meg, mely fizikálisan a most megvalósuló beruházás mellett található. Az intézmény egy interaktív kiállítóhelyet üzemeltet, és áfakörös. Ha a működtetésből származó bevétel nem közvetlenül az önkormányzathoz folyik be, hanem az általa alapított költségvetési szervéhez, az jelent-e problémát a beruházás után visszaigényelt áfa szempontjából?
Részlet a válaszából: […] is.Az ingatlan-bérbeadás főszabály szerint mentes az adó alól, de az Áfa-tv. 88. §-ának (4) bekezdése alapján választható rá adókötelezettség. Az adóköteles bérbeadásnak áfa szempontjából feltétele, hogy a bérleti jogviszony létrejöttét megelőzően bejelentsék az ingatlan-bérbeadás áfakötelezettségére vonatkozó bejelentést az adóhatósághoz. A lakó- és nem lakóingatlanokra külön-külön lehet a választást megtenni, de ha a nem lakóingatlanokra választják az áfakötelezettséget, akkor az önkormányzat valamennyi nem lakóingatlanára vonatkoztatni kell az áfakötelezettséget.A másik fontos szempont, amit a kérdés megítélésénél figyelembe kell venni, hogy az Áht. előírásai szerint, ha a költségvetési intézmény alapfeladatává teszik a vasúttörténeti park üzemeltetését, akkor a feladatellátáshoz szükséges vagyont az önkormányzatnak biztosítania kell, vagyis térítés nélkül kell rendelkezésre bocsátaniuk a feladatellátáshoz szükséges ingatlant. A térítés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Önkormányzati ingatlan értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk általános szabályok szerint áfás, ingatlanértékesítésre vonatkozóan nem választottuk az adókötelessé tételt. 2021-ben vásároltuk meg az ingatlant egy kft.-től áfamentesen, külterület, kivett udvar megjelöléssel. 2022-ben reptér megvalósítása céljából az alábbi kifizetések keletkeztek: tervezési díj, légvezeték-kiváltás, rendezésiterv-módosítás, telekhatár rendezési díja. Ezt beruházásként nyilvántartjuk. A terület a földhivatali tulajdoni lapon "kivett udvar" megjelölésű, külterületi, és jelenleg nincs beépítve. A helyi építési szabályzatban ez a terület két besorolási övezethez tartozik. Az egyik fele mezőgazdasági terület (Má), azaz általános mezőgazdasági terület kategória. A másik fele beépítésre nem szánt különleges terület (Kb-Rt), repülőtér különleges övezet. A szabályzatunk az alábbiakat tartalmazza a két övezetre:
28. Mezőgazdasági terület (Mk, Má, Mát)
28. § (1) Az Mk jelű övezet az OTÉK szerinti kertes, a Má és a Mát jelű pedig az általános mezőgazdasági területi kategóriába tartozik.
(2) Az állami főépítészi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalnak az országos településrendezési követelményeknél megengedőbb előírásokra vonatkozóan 2020. szeptember 5-én kelt, jóváhagyó véleménye alapján mezőgazdasági övezetben lévő, 3000 m2 területi nagyságot elérő telken birtokközpont kialakítható, és szántó, gyep művelési ág, vagy művelésből kivett ingatlan-nyilvántartási besorolás esetén is elhelyezhető lakóépület, ha 2019. január 1-jén vagy azt megelőzően, igazolhatóan állt rajta lakóépület vagy tanyaépület.
31.7 Beépítésre nem szánt különleges terület (Kb-En, T, Ktf, Kid, Kv, Kb-Rt)
31. § (6) A Kb-Rt repülőtér különleges övezetben a rendeltetésszerű használatot biztosító építmények helyezhetők el.
A területet most jelen állapota szerint értékesíteni szeretné az önkormányzat. Nem tudjuk előre, hogy a leendő vevő esetlegesen reptér megvalósítása céljából, vagy akár csak mezőgazdasági területként kívánná-e a továbbiakban használni. Áfás vagy áfamentes lesz az értékesítésünk? Milyen esetben keletkeztet áfafizetési kötelezettséget vagy adott esetben mentességet az adott terület értékesítése?
Részlet a válaszából: […] közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3,00 m, továbbá, amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak,b) telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál (építési terület), és amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak.A kérdésben leírtak szerint az eladásra szánt ingatlan nem minősül építési teleknek. Ingatlanértékesítésnél az eladáskori állapotot kell figyelembe venni, kivéve, ha a szerződésbe eleve belefoglalják az átminősítést, ami az eladás feltétele. A kérdéses esetben ilyenről nincs szó, ezért egyéb földterületnek kell az ingatlant tekinteni.Az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Magánszemély adózása Amerikában

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozójának gyermeke, aki magyar adóügyi illetőségű magánszemély, 2023. december 31-ét követően az Amerikai Egyesült Államokban dolgozik munkaszerződés alapján, az Amerikai Egyesült Államokban bejegyzett társaság részére. Ezen foglalkoztatási helyzettel összefüggésben kell-e szociális hozzájárulási adót fizetni a megváltozott jogszabályi környezetre tekintettel?
Részlet a válaszából: […] jövedelem is, amely az egyezmény értelmében kizárólag az Amerikai Egyesült Államokban adóztatható. Az ilyen jövedelmet Magyarország mentesíti a személyi jövedelemadó alól, vagyis az nem képezi az (összevont) adóalap részét.2023. december 31-ét követően az említett jövedelem (munkaviszonyból származó jövedelem) magyarországi adójogi kezelése megváltozik. A változás azzal jár, hogy a jövedelem az Amerikai Egyesült Államokban és Magyarországon is megadóztatható. Természetesen az Amerikai Egyesült Államokban megfizetett adó 90 százaléka csökkenti a magyar adófizetési kötelezettséget. E jövedelem kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelemnek minősül, amely az összevont adóalap részét képezi.A Szocho-tv. 1. §-ának (1) bekezdése alapján szociá-lis-hozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség áll fenn az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó, az adó (adóelőleg)-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után. Önmagában ezen szabály alapján a magánszemélyek által megszerzett (és Magyarországon is adóztatható) jövedelmet szociális hozzájárulási adó terhelné.Ugyanakkor a Szocho-tv. 5. §-a részletezi a szociális-hozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alóli mentesülés eseteit. A Szocho-tv. 5. §-a (2) bekezdésének g) pontja alapján nem esik az 1. § (1)-(3) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség alá - e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében - az olyan személynek juttatott bevétel (egyebek mellett), akire a Tbj-tv. 3. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki.A Tbj-tv. 3. §-a alapján: "E törvény rendelkezéseita) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Főzőkonyha felújításának áfája

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában van egy főzőkonyha, ami az óvoda épületében működik. A képviselő-testület a főzőkonyhát bérbe adta egy közétkeztetést végző vállalkozónak. Ezen a konyhán készítik a bölcsődéseknek, óvodásoknak, iskolásoknak és a szociális étkezőknek is az ebédet. A vállalkozási szerződést az önkormányzat mellett az óvoda és a szociális intézmény is aláírta. Az eddigi gyakorlat szerint az áfa-visszaigénylés során a tételes elkülönítést választottuk, ami azt jelentette, hogy minden hónapban a vállalkozó által kiállított vásárolt élelmezés számlából az ingyenes étkezők által elfogyasztott adagszámokat levontuk, és csak a fizetős adagszámok után igényeltük vissza az áfát. Más tekintetben nem igényeltük vissza az áfát. A szülők és az ellátottak felé a térítési díjról áfás számlát állított ki az önkormányzat és az intézmény is, így keletkezett fizetendő áfa is. A vállalkozó az iskolai étkeztetés díjáról szóló számlát az önkormányzat nevére, a bölcsődés és óvodás étkeztetést az óvoda nevére, a szociális étkeztetést a szociális alapszolgáltatási intézmény nevére állította ki. Mind a három esetben keletkezett tehát visszaigényelhető áfa. A szociális étkeztetés esetében teljes egészében visszaigényeltük, mert ott minden ellátott fizet térítési díjat. A fent felsorolt intézmények és az önkormányzat sem választotta a bérbeadás tekintetében az adókötelessé tételt, így az étkeztetést biztosító vállalkozó részére az óvoda a bérleti díjat áfamentesen számlázza ki. Idén nyáron a főzőkonyhát az önkormányzat – teljes egészében önerőből – felújította, melynek várható végösszege meghaladja a nettó 102 millió forintot. Ennek a felújításnak az áfáját visszaigényelheti-e az önkormányzat, ha igen, milyen mértékben? Szerintünk a felújítás hónapjaira (június-szeptember) számolunk egy arányszámot az ingyenes és a fizetős adagszámokból, és ennek arányában igényelnénk vissza a kivitelezői számla áfáját. Helyesen gondoljuk? Ha a felújítás során az arányosítást választjuk (más megoldás hiányában), akkor szeptember hónaptól a vásárolt élelmezés áfájának visszaigénylésekor használhatjuk-e ismét a tételes elkülönítést, vagy innentől már csak az arányosítást?
Részlet a válaszából: […] szociális étkezők fizetnek áfás térítési díjat az étkeztetésért. A bölcsődei, óvodai és iskolai étkeztetés esetén adagszám alapján az ingyenes étkezőkre jutó beszerzési áfa nem helyezhető levonásba.A főzőkonyhát az önkormányzat áfamentes bérbeadás útján hasznosítja. Az ingatlan hasznosításával kapcsolatban nem keletkezik fizetendő áfa. Az Áfa-tv. 120. §-a alapján az előzetesen felszámított áfa akkor és olyan mértékben helyezhető levonásba, amilyen mértékben adóköteles bevételszerző tevékenység érdekében merült fel a kiadás.Az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Képzési költségek elszámolása, adózása

Kérdés: Egyre nagyobb az önkormányzatunk által fenntartott óvodákban az óvodapedagógus- és az SNI-sek fejlesztésével kapcsolatos gyógypedagógus-munkaerőhiány. Ennek kapcsán a fenntartó felajánlotta az intézményeknek (csak az óvodáknak), hogy azon dolgozók, akik önként vállalják, hogy óvodapedagógus- (pl. jelenleg közvetlen segítők) vagy gyógypedagógus- (pl. jelenleg óvónők) képzésre beiratkoznak jelenlegi munkakörük ellátása mellett, megtéríti a képzéssel kapcsolatos költségeiket. Ez a költségtérítés több dolgot jelent, van, akinél tandíjat, van, akinél a tankönyvek, jegyzetek árát 30.000 forintig (munkavállaló szempontjából nettó összeg), és a képzéssel kapcsolatos utazási költségeket. Az egyértelmű, hogy iskolarendszerű képzésről lévén szó, a tandíj és a tankönyvek beszerzéséhez nyújtott támogatás bérként adózik, és ahhoz, hogy a munkavállalónak ezt teljes egészében meg tudjuk téríteni, fel kell bruttósítanunk, és úgy kell számfejteni munkaviszonyból származó jövedelemként. A képzéssel kapcsolatos útiköltség elszámolható-e hivatali, üzleti utazásként (pl. kiküldetési rendelvénnyel), tekintettel arra, hogy a képzésen való részvétel a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében történik (a képzés befejeztével a képzés időtartamának megfelelő ideig az új végzettségével a munkáltató tevékenységét fogják szolgálni)? Vagy ilyen esetben az útiköltség megtérítése is része a munkáltató által nyújtott támogatásnak, és emiatt munkaviszonyból származó jövedelemként adózik?
Részlet a válaszából: […] képzésekkel összefüggésben rendszerint felmerülnek járulékos jellegű kiadások, amelyek nem tekinthetők a képzés költségének. Ilyen kiadás például a képzés helyszínére történő oda- és visszautazás, az étkezés és a szállás költsége. Az utazási és szállásköltség nem része a képzési költségnek. Ha a magánszemély a képzésen a munkáltató elrendelése alapján vesz részt, vagy a képesítés megszerzése a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátásához szükséges, a képzési helyszínre történő utazás az Szja-tv. 3. §-ának 10. pontja szerint hivatali, üzleti utazásnak minősülhet. A hivatali utazás minősítésnél figyelemmel kell lenni a képzésen részt vevő magánszemély és a kifizető közt fennálló jogviszonyra is.A kérdéses esetben a munkakör ellátásához szükséges képzésről van szó, azonban a fenntartó és a magánszemély között nincs munkáltatói, munkavállalói jogviszony, hiszen a képzésben részt vevő óvónők nem a fenntartó foglalkoztatottjai.Abban az esetben, ha a munkáltató fizeti a képzési díjat és a képzéssel kapcsolatos[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Védőnői épület rezsijének továbbszámlázása

Kérdés: Önkormányzatunk a védőnői feladat ellátását törvény szerint köteles volt átadni a megyei kórháznak. A védőnői épület ingyenesen került átadásra, mert az ingatlan teljes egészében szükséges a közfeladat ellátásához. Bérleti díj így nincs, azonban a rezsiköltségeket az önkormányzat fizeti, melyet továbbszámláz az átvevő intézménynek. Helyes-e, ha a gáz-, víz-, áramszámlát áfamentesen számlázzuk tovább? Illetve az internetszolgáltatás (5% áfás) számlákat és a védőnők által használt szoftverszolgáltatás díját (27% áfás) is tovább kell számlázni? Ezeket milyen áfával szükséges számlázni, és mi az áfa alapja ebben az esetben? Az önkormányzatunk áfás, de a bérleti díj tekintetében nincs bejelentkezve áfásnak a NAV rendszerébe. Amennyiben áfásan szükséges számláznunk az internetszolgáltatást és a szoftverszolgáltatást, ezek áfája levonásba helyezhető-e?
Részlet a válaszából: […] között.Ilyen esetben nem beszélhetünk arról, hogy az ingatlan-bérbeadáshoz mint fő szolgáltatáshoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatásként számlázza az önkormányzat a rezsiköltségeket, hanem az Áfa-tv. 15. §-a szerint továbbszámlázza a kórháznak. A víz-, gáz-, áramköltséget is 27%-os áfával kell számlázni, ugyanakkor az előzetes áfa levonásba helyezhető. A szoftverszolgáltatást 27%-os áfával, az internethasználatot is 27%-os áfával kell kiszámlázni, mert az 5%-os[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Lakóház garázzsal történő bérbeadásának áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Az önkormányzatunk tulajdonában álló különféle ingatlanok egy részét az önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság bérbeadás útján hasznosítja. A bérbe adott ingatlanok között van olyan, ahol az ingatlan részét képezi a garázs is (tehát a lakás céljára épült ingatlan és a garázs egy ingatlant képez, egybeépült), és a bérleti szerződésben az önkormányzat, azaz az önkormányzati tulajdonban álló társaság a lakóépületet a garázzsal együtt adja bérbe. Ilyen esetben, amikor egy ügylet keretében lakóingatlan és garázs bérbeadására is sor kerül, a garázs bérbeadását önálló ügyletként vagy adott esetben a lakóingatlan bérbeadásához kapcsolódó járulékos szolgáltatásként kell-e kezelni?
Részlet a válaszából: […] meghatározott adómentességből nem zárható ki a járművek parkolására szolgáló helyek bérbeadása, amennyiben e bérbeadás szorosan kapcsolódik az eltérő használatra szánt ingatlanok bérbeadásához abban az értelemben, hogy a két bérbeadás egyetlen gazdasági ügyletet alkot.Az, hogy az ügyletek elemei (lakóingatlan bérbeadása és garázs bérbeadása) között a fent említett komplex kapcsolat fennáll-e, mindig egyedileg, az adott ügylet konkrét körülményeire tekintettel állapítható meg.Ennek során tekintettel kell lenni egyrészt arra az uniós értelmezési gyakorlatra, miszerint a Héa-irányelvben szabályozott adómentességek a közösségi jog autonóm fogalmai, és ezért azoknak közösségi meghatározással kell rendelkezniük, továbbá az adómentességek leírására használt kifejezéseket szigorúan kell értelmezni, mivel ezek a mentességek kivételt jelentenek azon főszabályhoz képest, amely szerint az adóalany által ellenszolgáltatás fejében nyújtott valamennyi termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás adóköteles.Másrészt figyelemmel kell lenni a komplex ügyletekre vonatkozó ítélkezési gyakorlatra is, azaz főszabály szerint valamennyi ügyletet különállónak és függetlennek kell tekinteni. Egyes esetekben azonban több, alakilag különálló olyan szolgáltatást, amelyek külön-külön nyújthatók, és ennek megfelelően egymástól függetlenül lehetnek adókötelesek vagy adómentesek, egységet képező ügyletnek kell tekinteni abban az esetben, ha e szolgáltatások egymástól nem függetlenek.Ez az eset áll fenn például akkor, ha megállapítást nyer, hogy egy vagy több szolgáltatás egyetlen főszolgáltatást alkot, és a többi szolgáltatás egy vagy több, a főszolgáltatás adójogi sorsát osztó járulékos szolgáltatást képez. A szolgáltatást különösen akkor kell a főszolgáltatáshoz kapcsolódó, járulékos szolgáltatásnak tekinteni, ha nem önálló célként jelenik meg az ügyfelek számára, hanem arra szolgál, hogy a gazdasági szereplő főszolgáltatását a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni. Szintén egységet képező ügyletnek tekinthető, amikor az adóalany két vagy több, az átlagos fogyasztó részére teljesített művelete, illetve cselekménye annyira szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy azok objektíve egyetlen oszthatatlan gazdasági ügyletet alkotnak, amelynek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Szerződéshosszabbítás

Kérdés: Költségvetési szerv megbízási szerződést kötött egy magánszeméllyel egy évre szolgáltatás nyújtására. A szerződéses feltételek között az szerepel, hogy a lejáratot megelőző egyeztetés alapján a lejáratot követően a szerződés meghosszabbítható újabb hat hónapra. Ebben az esetben a kötelezettségvállalásokról vezetett nyilvántartásban mit kell rögzíteni? Csak az egyéves szerződéses összeget, vagy plusz 6 hónappal megnövelt értéket is (ún. opcionális rész) az Ávr. 56. §-ának (2) bekezdése alapján? Hogy járunk el helyesen? Ugyanez a kérdés felmerül közbeszerzési értékhatár alatti árubeszerzésnél és szolgáltatásnyújtásnál is.
Részlet a válaszából: […] származó valamennyi fizetési kötelezettséget, még abban az esetben is, ha valamely fizetési kötelezettség bekövetkezése bizonytalan vagy külön jövőbeli nyilatkozattól függ.A kötelezettségvállalás nyilvántartása azt a célt szolgálja, hogy valamennyi jövőben esedékes fizetési kötelezettségre meglegyen a szükséges fedezet. Ha a megbízási szerződés hosszabbítására nem kötik le a szükséges fedezetet, akkor előfordulhatna, hogy a szerződés meghosszabbodik, de fedezethiány miatt nem tudják kifizetni. Fedezet nélkül kötelezettségvállalás nem tehető, és a pénzügyi ellenjegyzés sem hajtható végre jogszerűen, hiszen a pénzügyi ellenjegyzőnek a fedezet meglétét kell igazolnia.Ugyanez a helyzet a szolgáltatások és közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések esetében. Ha a fizetési kötelezettség jövőbeni mértéke nem határozható meg pontosan, a körülmények és az előző évek tapasztalatainak gondos mérlegelése alapján az adott piaci, gazdasági, társadalmi körülmények között - az észszerű gazdálkodás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Munkaruha pénzbeli megváltása

Kérdés: Közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó, helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv vagyunk. Munkaruha meghatározásánál az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.24. és 9.2. pontja alapján tényleg munkaruházatot vettünk figyelembe. Munkaruha-szabályzatunkban rögzítettük, hogy mi az eljárás abban az esetben, amikor a közalkalmazott munkaviszonya a munkaruha kihordási ideje alatt szűnik meg. Szabályzatunk alapján a munkaruházat nyilvántartás szerinti beszerzési értékét, valamint a még fennálló kihordási időt vesszük figyelembe, és ennek arányában állapítjuk meg a munkaruha pénzbeli megváltásának összegét. Az arányosításnál a tényleges használati időt hónapokban határozzuk meg úgy, hogy a ruházat használatba adásától minden megkezdett hónapot teljes hónapként veszünk figyelembe. A térítés összegének meghatározásakor az áfával növelt összegből indulunk ki. A megváltás összegét írásban, feljegyzés formájában határozzuk meg, melyet az elszámolólapon is feltüntetünk, majd határozatban kötelezzük a közalkalmazottat a pénzbeli megtérítésre. Helyesen értelmezzük-e az Áfa-tv.-t arra az esetre, hogy ha a közalkalmazott nem kéri a számla kibocsátását, akkor mentesülünk a számlaadási kötelezettség alól? Ebben az esetben elég a határozatban kötelezés a megváltás összegének a befizetésére? A munkaruha beszerzésekor nem vontuk le az előzetesen felszámított áfát.
Részlet a válaszából: […] bekezdése szerint abban az esetben, ha az adóalany a 165. § (1) bekezdésének b) pontja szerint mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni. Abban az esetben tehát, ha az adóalany azért mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, mert a nem adóalany (és nem is jogi személy) termékbeszerző, szolgáltatást igénybe vevő az ellenérték adót is tartalmazó - 900 ezer forintot el nem érő - összegét legkésőbb a teljesítésig vagy a teljesítés napján maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri, köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője részére nyugtát kibocsátani. Fentiekből következik, hogy a termék értékesítéséből, szolgáltatás nyújtásából származó bevételt rögzíteni kell. Azonban nem elegendő a határozatban történő kötelezése, az adóalany köteles a nyugta[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.
1
2
3
…
7