21 talált cikk az ingyenes használatba adás kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Az oktatókórházunk a védőnői feladatellátást átvette, ingyenes használatba adásról szóló megállapodást írtunk alá, az ezzel kapcsolatosan felmerült költségek (nem közüzemi díjak) továbbszámlázásra kerülnek. Az eredeti költségekről szóló számla fizetője az 1-es adószámmal rendelkező intézményünk, azonban a megállapodás az önkormányzattal (2-es adószámú) lett megkötve, így a partner csak az általunk kiállított számlát fogadja el. Ez esetben úgy lenne megoldva a számlázás, hogy a fenntartásunkban lévő intézményünk kifizeti az eredeti számlát, ezt részünkre továbbszámlázza adó alól mentes tartalommal (nyomtatási díjat, internethasználati díjat), amelyet mi szintén továbbszámlázunk a kórház számára. Az önkormányzat az adó alól mentes számlát a harmadik partner felé áfatartalommal számlázza ki az eredeti szolgáltatás áfakulcsával, vagy változatlan formában mentesen kell kiállítani a bizonylatot?

Kérdés: Intézményünk központi költségvetési szerv. Reprográfiai szolgáltatások kapcsán merült fel a kérdés. Milyen esetekben nyújthatnánk ingyenes szolgáltatást áfafizetési kötelezettség nélkül, illetve milyen esetekben áll fenn áfafizetési kötelezettség? Utóbbi esetben számla kiállítása szükséges?

Kérdés: Hivatalunk a Játv. alapján ingyenesen, közhatalmi tevékenység végzésére átengedte a hivatal épületében lévő helyiségét, mivel az adott feladat ellátása kikerült a hivatal által ellátandó feladatok közül. Az üzemeltetési költségek megtérítésére megállapodást kötött az adott szervvel, mely keretében a fenntartási költségek (közüzemi díjak, szemétszállítás díja stb.) továbbszámlázásra kerülnek. A hivatkozott törvény 2. §-a rögzíti, hogy a feladat ellátását biztosító vagyontárgyak ingyenesen kerülnek a hatáskörök új gyakorlója kezelésébe. A 2. § (3) bekezdése rögzíti, hogy e tevékenységek (többek között a vagyontárgy ingyenes biztosítása) az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján közhatalmi tevékenységgel azonos megítélés alá esnek. Álláspontunk szerint a kötelezően állami használatba kerülő vagyontárgy biztosítása nem minősül bérletnek, így a továbbszámlázott üzemeltetési költségeket nem tekintjük járulékos költségnek, mivel nem bérletnek minősülő főszolgáltatáshoz kapcsolódnak. A fentiek alapján 27%-os áfakulccsal számlázzuk tovább a felmerült költségeket. Ebben az esetben a hivatalunk a közüzemi díjak továbbszámlázása során helyesen alkalmazta-e a szolgáltatások eredeti áfakulcsát?

Kérdés: Kis önkormányzat, mely nem áfaalany, építési telket ad ingyen a fiataloknak. Az áfát meg kell fizetnie az önkormányzatnak a forgalmi érték után? Ha egy kis összegért kiszámlázza a vevőknek a telket, akkor kell áfát fizetnie? Ha igen, az áfát a számla nettó összege után vagy a forgalmi érték után kell fizetnie?

Kérdés: Az önkormányzat a helyi katolikus gimnázium megépítése során az engedélyes tervek, műszaki ellenőri feladatok, közműcsatlakozási díjak és csapadékvíz-elvezetés kiadásait fedezte. Ez az összeg 85 millió forint, melyet az önkormányzat beruházásként tart nyilván. Az ingatlan tulajdonosa az egyházmegye. Mi az a jogszabály, amelyre hivatkozva át tudja adni az önkormányzat az idegen tulajdonon végzett beruházást az egyházmegyének? Kötelező az átadás? Mi a helyes eljárás ebben az esetben?

Kérdés: A költségvetési törvény előírásai alapján a közétkeztetést az önkormányzat intézményének kell ellátni. A konyhai eszközöket, berendezéseket ingyen átadjuk az intézménynek. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk?

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló eszközön egy nagy értékű berendezést kellett kicserélni, amit az üzemeltető cég fizetett ki. Az eszköz értékét részben a bérleti díj tartozásával szemben akarjuk kiegyenlíteni. A fennmaradó részt ingyenesen átadná. Milyen áfavonzata van az ingyenes ügyletnek? Hogyan kell számlázni? A számlán meg kell-e bontani az ingyenesen átadott ellenértékrészt és a kompenzációval kiegyenlített részt?

Kérdés: Van-e bármilyen adó- és/vagy járulékvonzata annak, ha a felsőoktatási intézmény volt dolgozójának ingyenes használatra laptopot biztosít arra az időre, amíg vele oktatási tevékenység ellátására megbízási jogviszonyt létesít? Ugyanez a kérdés, amennyiben a használatra való átengedés professor emeritus részére történik, akivel az intézmény semmilyen jogviszonyban nem áll, és a juttatást nem tartalmazza semmilyen szabályzat sem. Kell-e ez után adót fizetni az intézménynek vagy a dolgozónak, ha igen, hogyan kell az adó alapját meghatározni?

Kérdés: Önkormányzatunk kizárólagos tulajdonában lévő építési telkek értékesítésével foglalkozó társaság több építési telek tulajdonosa. A társaság az építési telkek beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfát a továbbértékesítési célra tekintettel levonásba helyezte. A társaság egy együttműködési megállapodás keretében az egyik tulajdonában lévő építési telket ingyenesen egy építési vállalkozó rendelkezésére bocsátja, aki az építési telken a megállapodásban meghatározott paraméterekkel épületet épít fel. Az épület elkészülését követően a felek közösen értékesítik az építési telket, valamint az épületet. Tekintettel a tulajdonviszonyokra, az építési telket a társaság, míg az épületet az építési vállalkozó fogja értékesíteni. A társaságnak az építési telek (épület felépítése érdekében) építési vállalkozónak történő rendelkezésére bocsátásakor keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége, különös tekintettel az Áfa-tv. 14. §-ára? Ha igen, a társaság milyen bizonylat kiállítására kötelezett?

Kérdés: Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő ingatlant a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) 3. §-a (1) bekezdésének 19. bd) alpontjának megfelelően 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társasága részére vagyonkezelésbe adná annak érdekében, hogy a társaság az ingatlan teljes körű felújítását követően az ott kialakításra kerülő lakásokat bérbeadás útján hasznosítsa. A felújításhoz szükséges fedezet egy részét a 2012/21/EU bizottsági határozatnak megfelelő támogatásként adná az önkormányzat. A másik megoldási lehetőség, hogy az önkormányzat saját hatáskörben a teljes fedezet biztosításával valósítaná meg az építési beruházást, és azt követően adná vagyonkezelésbe a lakásokat magában foglaló ingatlant. A fenti konstrukciókkal kapcsolatban az alábbi adójogi kérdések merültek fel:
1. Az Mhötv. 109. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint az önkormányzat rendeletében foglaltak alapján a vagyonkezelésbe adás történhet ellenérték fejében vagy ingyenesen. A vagyonkezelői jog ingyenes alapítása esetében keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha igen, mi lesz annak alapja?
2. Az Mhötv. 109. §-ának (6) bekezdése alapján a vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni, és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. Amennyiben a vagyonkezelői jogot visszterhesen alapítják a felek, és annak ellenértékét az Mhötv. 109. §-ának (6) bekezdésén túli beruházásban határozzák meg, úgy keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha igen, mi lesz annak alapja?
3. Amennyiben a vagyonkezelő – idegen tulajdonban lévő ingatlanon végzett beruházásként – valósítja meg az építési beruházást, akkor az azzal kapcsolatos áfát visszaigényelheti-e?