Bt. kültagjának biztosítási jogviszonya

Kérdés:

Önkormányzatunk egyik alkalmazottja esetében merült fel kérdésként, hogy ha van egy bt.-kültag, aki nem működik közre személyesen a vállalkozás tevékenységében, és van máshol heti 36 órás foglalkoztatással járó biztosítási jogviszonya, akkor őt a 'T1041-es nyomtatványon be kell-e jelenteni, valamint a havi '08-as bevallásban kell-e ezt a magánszemélyt szerepeltetni?

Részlet a válaszából: […] ...legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, illetve ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon.Tekintettel arra, hogy a kérdésben szereplő esetben a bt. kültagja nem működik közre a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés:

Költségvetési szervünknél munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén hogyan kell megállapítani a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határt?

Részlet a válaszából: […] ...6. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ), azzal, hogy haa) a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Járulékfizetési alsó határ megállapítása egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határt, ha egy önkormányzati dolgozó esetében munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása mellett döntenek?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló januárban 1 napot dolgozott, és emellett 9 nap kieső napja volt betegség és igazolt távollét okán, az nem jelenti azt, hogy a járulékfizetési alsó határ meghatározása során a Tbj-tv. 27. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontjai szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Kettős munkakör járuléka

Kérdés: Önkormányzati dolgozónk két munkakört lát el egy munkaszerződéssel. Az osztott munkakört a 'T1041-es lapon úgy jelentik be, hogy egy bejelentőlaphoz a 13. pótlapból két dinamikus lapot képeznek, mivel egy pótlapon csak egy munkakört lehet bejelenteni. Egy vagy két biztosítási jogviszonynak kell tekinteni az egy munkaszerződéssel, két munkakörre létrejött munkaviszonyt? A Tbj-tv. 27. §-ának (2)-(3) bekezdései szerinti járulékfizetési alsó határ után egyszer vagy kétszer kell megfizetni a járulékot? Felmerül továbbá kérdésként, hogy a kapcsolt munkakörben foglalkoztatott személy biztosítottként történő bejelentése, és a személyére vonatkozó havi adó- és járulékbevallásban történő adatszolgáltatás során a munkaköröket azonosító FEOR-számokat egy jogviszony esetében szükséges-e külön-külön feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazandó, azonban egyszer kell megfizetni a járulék-alapot képező jövedelem után a társadalombiztosítási járulékot, legalább a járulékfizetési alsó határ után, a munkakörök számától függetlenül.Miután társadalombiztosítási szempontból nem lényeges a...nnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Biztosítás elbírálása megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás esetén, társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultság

Kérdés: Megbízásos szerződéssel dolgozom, a munkáltató nem fizet utánam semmit? Amennyiben én magam után fizetem a 6810 Ft járulékot, számíthatok-e nyugdíjra?
Részlet a válaszából: […] ...Ha a díjazásra nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként, illetőleg a tevékenység befejezését követően kerül sor, a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor (esedékességekor) kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség elbírálásához a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.
Kapcsolódó címkék:  

Számítástechnikai eszköz használatának biztosításához kapcsolódó adózási előírások

Kérdés: Van-e bármilyen adó- és/vagy járulékvonzata annak, ha a felsőoktatási intézmény volt dolgozójának ingyenes használatra laptopot biztosít arra az időre, amíg vele oktatási tevékenység ellátására megbízási jogviszonyt létesít? Ugyanez a kérdés, amennyiben a használatra való átengedés professor emeritus részére történik, akivel az intézmény semmilyen jogviszonyban nem áll, és a juttatást nem tartalmazza semmilyen szabályzat sem. Kell-e ez után adót fizetni az intézménynek vagy a dolgozónak, ha igen, hogyan kell az adó alapját meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...nem terheli sem személyijövedelemadó-, sem szociálishozzájárulásiadó-, egyénijárulék- vagy egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség.A professor emeritus részére laptop használatának biztosítása viszont más megítélés alá esik, hiszen a professzor már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Temetési segély adókötelezettsége

Kérdés: Temetési segélyt szeretnénk kifizetni 30 000 Ft értékben az intézet munkavállalója részére közeli hozzátartozó elhalálozása miatt. Milyen adó- és járulékvonzata van a kifizetésnek a munkavállaló, illetve a munkáltató részéről?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben, ha az elhalálozott a munkavállaló egyenes ágbeli rokona, a temetési segély adómentes juttatásnak minősül, adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség nem terheli sem a munkavállalót, sem a munkáltatót. Amennyiben a munkavállalójuk tágabb értelemben vett.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Hallgatóknak adott ajándék adókötelezettsége

Kérdés: Felsőoktatási intézmény hallgatói részére pólókat ad ajándékba különböző egyetemi rendezvényekre: sportnap, kari rendezvények. Ezek a pólók az egyetem nevével vannak ellátva. Egyes meghatározott juttatásnak minősülnek-e, kell-e a kifizetőnek adót fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...pólót juttat, melyek értékének 1,19-szerese után az intézményt 16% személyijövedelemadó- és 27% egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Munkaterápiás jutalom

Kérdés: Kell-e a munkarehabilitációs programban részt vevő személy részére kifizetett munkaterápiás jutalom után a kifizetőnek járulékot fizetni? Kell-e erről a magánszemélynek adóbevallást adni?
Részlet a válaszából: […] ...adómentes juttatások után sem a kifizetőt, sem a magánszemélyt nem terheli adó-, illetve járulék-, szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség. Az adómentes bevételt a magánszemélynek nem kell bevallani az Szja-tv. 11. §-ának (3) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Gólyabáli ellátás adó- és járulékkötelezettsége

Kérdés: Egyetemünk diákjait kollégiumban szállásolja el. Ezzel kapcsolatban kollégiumi díjat szed be a diákoktól. Évfolyam végén a pénzmegtakarításból (a kollégiumi díjból) a diákok "bográcsos bulit" rendeznek, és ehhez megvásárolják a hozzá való élelmiszereket (húst, zöldséget, fűszereket stb.), italokat, amik több tízezer forintot is kitesznek. Kérdésem, hogy ez a vásárlási számla szja- és járulékköteles-e, vagy vásárolt élelmezés alatt el lehet-e számolni? Kérdésem továbbá, hogy a "szokásos" gólyabáli ellátás vásárolt élelmezésben elszámolható-e, vagy ezt is adó és járulék terheli (1,19-szerese után)? (Ennek költségei az egyetemet terhelik, a diákok nem fizetnek semmilyen költséget!)
Részlet a válaszából: […] ...1,19-szerese után 16% szja- és 27% ehofizetési kötelezettség terheli az egyetemet. <br> A diákoknak nem keletkezik adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége...b) pontja szerinti egyes meghatározott juttatásnak minősül. <br> A bruttó számlaösszeg 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 11.
1
2
3
5