×

72. Költségvetési Levelek / 2006. december 19.
TARTALOM

     
1556. kérdés  
Költségvetési szervként adóköteles tevékenységet végzünk, de az éves árbevételünk nem éri el a 4 millió forintot, ezért alanyi adómentességet élvezünk. Több vonallal rendelkezünk, ezekből az egyik nyilvános, pénzbedobós készülék, amit havonta ürítünk, és abból fizetjük ki a számlát. A többin a magánbeszélgetéseket nem tudjuk elkülöníteni, így magáncélra 20 százalékot számolunk el, amit nem téríttetünk meg a munkavállalókkal. Pontosan hogyan, milyen számlákon kell lekönyvelni a 20 százalékot, ennek adóját, járulékait, a telefonszámlát és az áfavonzatokat?
1557. kérdés  
A költségvetésben megtervezett bruttó összegű tiszteletdíj és az utána betervezett egyéb járulékok összegét kell átutalni a megjelölt alapítvány számlájára, vagy csak a számfejtett (leadózott) nettó tiszteletdíjat ajánlhatja fel és utalhatja az önkormányzat a megjelölt alapítvány számlájára? Könyveléstechnikailag hogyan kell eljárni az önök által helyesnek minősített esetben?
1558. kérdés  
Települési önkormányzataink (szennyvíz)beruházást hajtottak végre ISPA-támogatásból. Az egyik önkormányzat a beruházásban fővállalkozói szerepet töltött be. Hogyan alakul a beruházás áfájának megítélése?
1559. kérdés  
A Költségvetési Levelekben megjelent 1485-ös számú kérdéssel kapcsolatban további kérdéseink merültek fel. Hogyan tehet eleget a munkáltató – a mi esetünkben egy iskola – a telefonszolgáltató számlája alapján a személyijövedelemadó- és a járulékfizetési kötelezettségének? Tárgyhót követő 12-éig átutalja a telefonszámla bruttó vagy nettó összegének 29+54+3 százalékát, az intézményi adószám feltüntetésével? Minden hónapban bevallást is be kell-e nyújtani? (Eddig nem kellett, mert a MÁK készíti a bérszámfejtést.) Tehát a nettó vagy a bruttó összeget kell-e figyelembe venni? Milyen számlaszámra kell utalni a személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékot és a munkaadói járulékot?
Kapcsolódó címkék:  
1560. kérdés  
Hogyan kell lekönyvelni a költségvetési szerveknél a Közösségen belüli tárgyi eszköz beszerzése után önadózással megállapítandó általános forgalmi adót, ha levonható, illetve ha aktiválni kell?
1561. kérdés  
A minisztérium a dolgozó 2006-os lakáskölcsön-kérelmére írásban nyilatkozta, hogy az OTP-nél vezetett lakásalap számlára 2007-ben befolyó lakáskölcsön-törlesztő részletekből tudja biztosítani a kért kölcsön összegét. Kérdésem, hogy az írásos nyilatkozat kötelezettségvállalásnak minősül-e, ha igen, melyik évet terheli, és melyik főkönyvi számlán kell könyvelni, 0-ásba, vagy 445-tel szemben?
1562. kérdés  
Hogyan számoljuk el a készletek év közbeni mozgását az év végi mérleg alátámasztásához?
Kapcsolódó címkék:    
1563. kérdés  
Közalkalmazottként dolgozó háziorvosunk 2 községre kiterjedő körzetben látja el tevékenységét. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 14. § (4) bekezdése alapján a szolgáltató, a háziorvosi körzet területén élő lakosság elhelyezkedésének adottságait figyelembe véve, a betegek orvos általi felkeresése költségei fedezetére területi kiegészítő díjazásra jogosult havonta. Ez a díj több településre kiterjedő körzetben 38 000 Ft. Ezt a díjat a szolgáltató, tehát az önkormányzat – a háziorvos kérésére, mivel saját autóját használja – a háziorvos béréhez adja, ami területi pótlékként jelenik meg a bérjegyzéken, és az összes bérjellegű járandóságának részét képezi. Tehát bérként "viselkedik". Kérdésem, hogy helyesen járunk-e el, vagy az önkormányzatnak meg kell-e követelnie a háziorvostól útnyilvántartás vezetését a felkeresett betegekről? Ha igen, akkor ez az útnyilvántartás a betegnapló alapján készül-e, és kiküldetésként kell elszámolni? A fenti esetben hogyan jár el jogszerűen az önkormányzat?
1564. kérdés  
Dolgozók saját gépjárműhasználatát APEH-üzemanyagárral számoljuk el a pénztárbizonylaton, ennek könyvelésénél kell-e áfával bontani?
Kapcsolódó címke:
1565. kérdés  
Adott társaság 2005. július hónapban ingatlant vásárolt, melyet 2005. július-augusztus hónapokban bérbe adott. Tekintettel a bérbeadás tárgyi adómentességére, az ingatlan beszerzési árában szereplő általános forgalmi adót nem helyezte levonásba. Egyéb tárgyi adómentes tevékenysége nem volt, ezért a tételes elkülönítést alkalmazta. 2005. szeptember hónaptól az ingatlanban adóköteles tevékenységet folytatott, melyből bevétel csak 2005. év után realizálódik.
1566. kérdés  
Bejegyzett ingatlanforgalmazó társaság vásárolt egy üzletházat. Az üzletházat korábban bérbeadás útján hasznosították, és az ingatlanforgalmazó társaság a vásárlás után továbbra is bérbe adta, ugyanannak a bérlőnek. A bérbeadást tárgyi adómentes tevékenységként kezelte, nem választotta az adókötelezettséget a tevékenységre. A társaság végső célja, ahogy vevőt talál az ingatlanra, értékesíti azt. Kérdések: – Az általános forgalmi adó csak akkor vonható-e le, amikor az ingatlant értékesítik, vagy korábban is lehetőség van a levonásra? – Ha igen, akkor ez mely gazdasági eseményhez kapcsolódik?
1567. kérdés  
Számítástechnikai szolgáltatást végző egyéni vállalkozó kérte, hogy korábban átutalással teljesített számláját a jövőben készpénzben egyenlítsük ki. Milyen feltételekkel tehetjük ezt meg költségvetési szervként? Melyik jogszabály rögzíti, hogy ki köteles bankszámlanyitásra?
Kapcsolódó címke:
1568. kérdés  
Az Áfa-tv. 3. sz. mellékletében szereplő levonási hányad képletének adattartalmával, illetve alkalmazásával kapcsolatban szeretnénk segítséget kérni, az intézmény belső ellenőrzésekor felmerült kérdésben.
1569. kérdés  
Kórházunk az INTERREG Közösségi Kezdeményezés Programok keretei között meghirdetett pályázatot nyert, amelynek finanszírozása utólag a szerződésben meghatározott szakaszonként történik, vagyis meg kell előlegezzük a pályázatban foglaltak megvalósításához szükséges pénzeszközöket. Hogyan kell könyvelni a megtérülésig teljesített kiadásokat, és hogyan kell szerepeltetni a költségvetési beszámolóban? (A pályázat megvalósulási időtartama több év.)
Kapcsolódó címke:
1570. kérdés  
Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény a járulék maradványát mire használhatja fel? Kérhet-e átcsoportosítást például a táppénz 1/3 maradványa terhére dologi kiadás növelésére?
Kapcsolódó címke:
1571. kérdés  
0-ra leíródott tehergépkocsit értékesítünk. Hogyan kell szabályosan kivezetni és a mérlegben szerepeltetni a tételt?
1572. kérdés  
A Költségvetési Levelek 2005. 03. 16. számában az 1023-os kérdés foglalkozott a tankönyvek értékesítésével, az a könyvelésre nem tér ki. Az OM-tájékoztató szerint a tanulói támogatás átutalása a forgalmazó részére nem értékesítés, tehát nem jön létre közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó értékesítés. Kérdésünk, hogyan és milyen bizonylat alapján kell az iskolának könyvelnie a tankönyvforgalmazó részére átutalt támogatást? Államháztartáson kívülre átadott pénzeszközként a 38-as számlaosztályba, vagy az 58-as számlaosztályba, mint ellátottak juttatása? Az 58-as számlához fűzött magyarázat szerint ebbe a számlacsoportba a felsőoktatási jegyzettámogatás tartozik, a közoktatási tankönyvtámogatást nem nevesíti itt a számlatükör és a PM-tájékoztató sem.
Kapcsolódó címke:
1573. kérdés  
Helyesen jártunk-e el az áfaváltozás miatt készleteink 2006. 01. 01-jei értékelése esetén? Iskolánk a MÁK által biztosított "Készlet" programot alkalmazza anyagkészletek rögzítésére. A 2006. 01. 01-jei áfaváltozás miatt az áfakulcsot 20 százalékra kellett módosítani a raktáron lévő készletek esetében is, mert ugyanazon anyagot a 20 százalékos áfakulccsal csak így tudtunk bevételezni. A DOS-os program nem adott lehetőséget azonos anyag kétféle áfakulcson történő nyilvántartására. A raktári készletet az iskola raktárosa sem tudta volna megkülönböztetni, illetve külön tárolni. Emiatt a készletek értéke csökkent. Ezen változást a mérlegjelentés 07. Értékelés oszlopában mutattuk ki, tárgyidőszakban lezajló külső folyamatok hatása miatti értékváltozásként. Áfa-visszaigénylésre nem vagyunk jogosultak.
Kapcsolódó címke:
1574. kérdés  
Önkormányzati képviselők részére a tiszteletdíjak – a jogszabályi előírások alapján – az alakuló ülésen, majd a mindenkori költségvetés elfogadásával megállapításra kerülnek. Hogyan járjon el az önkormányzat annak a képviselőnek az esetében, aki már a döntéshozatalkor (tiszteletdíj megállapításakor) nyilatkozik: A) Le kíván mondani tiszteletdíjáról úgy, hogy nem ajánlja fel meghatározott célra. Kérdés: Ha már tudjuk a költségvetés tervezésekor, hogy az egész évit nem kívánja felvenni, és nem ajánlja fel, meg kell tervezni a költségvetésbe? Amennyiben igen, év közben hova könyveljük a fel nem vett és fel nem ajánlott tiszteletdíjat? Amennyiben nem kell megtervezni, és év közben változtatja meg nyilatkozatát, miből biztosítjuk a fedezetét? B) Lemond a tiszteletdíjáról úgy, hogy fel kívánja ajánlani valamilyen alapítvány, önkormányzati intézmény javára. Kérdés: a) A költségvetésbe megtervezett bruttó összegű tiszteletdíj és az utána betervezett egyéb járulékok összegét kell átutalni a megjelölt alapítvány számlájára, vagy csak a számfejtett (leadózott) nettó tiszteletdíjat ajánlhatja fel és utalhatja az önkormányzat a megjelölt alapítvány számlájára? b) Könyveléstechnikailag hogyan kell eljárni az önök által helyesnek minősített esetben?
Kapcsolódó címke:
1575. kérdés  
Intézményünk vállalkozási tevékenységet végez. A vállalkozási tevékenység eredményét következő évben alaptevékenység ellátására használja fel. A 2005. évi eredménykimutatásunk sorai az alábbiak: Előző év Tárgyév 16. sor Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye 6036 43 17. sor Vállalkozási tevékenységet terhelő értékcsökkenési leírás 516 43 19. sor Alaptevékenység ellátására felhasznált előző év(ek) eredménye 75 5113 20. sor A tárgyévet követő évben alaptevékenység ellátására, felhasználására tervezett eredmény 5113 21. sor Pénzforgalmi eredményt külön jogszabály-módosító tétel -332 22. sor Vállalkozási tevékenység módosított pénzforgalmi eredménye -5113 24. sor Tartalékba helyezhető összeg 5961 -5070 Kérem, hogy a 2005. éves nyitástól a zárásig, a visszaforgatással együtt a könyvelési tételeket szíveskedjék megadni!