Lemondás követelésről, késedelmi kamatról
Kérdés
Önkormányzati társulásunk közfeladat ellátása céljából közbeszerzés útján szerződést kötött egy üzemeltető céggel, aki többségi önkormányzati tulajdonú. A társaság jelezte, hogy önhibáján kívül jelenleg fizetésképtelen, kéri türelmünket. Társulásunknak mint vagyonkezelőnek van-e lehetősége irányító szervi határozata alapján a késedelmi kamatról teljes egészében vagy részben lemondani? Az üzemeltetésre átadott vagyon európai uniós támogatással valósult meg. Az eszközök pótlására elkülönített pénzösszeg fedezete ez az üzemeltetési díj. Az üzemeltetési szerződés a régi Ptk. hatálya alatt íródott.
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2014. szeptember 23-án (201. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3788
[…] § (4) bekezdése 10. pontjának a)-d), f) és g) alpontjai szerinti követelés azzal az eltéréssel, hogy nem tekinthető behajthatatlannak a követelés, ha a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik,b) – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében – az olyan követelés, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással vagy a végrehajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, ésc) az olyan követelés, amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel.Az Áht. 97. §-ának (3) bekezdése szerint kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell. Ez azt jelenti, hogy az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelést nem kell behajtásra előírni. Ez tehát nem jelenti a követelésről való lemondást (az továbbra is a könyvekben szerepel), csak a behajtás érdekében a felhíváson túl nem szükséges további lépéseket tenni.Követelésről lemondani csak akkor lehet, ha a követelés az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglaltak szerint behajthatatlan. A behajthatatlan követelés leírása nem minősül követeléselengedésnek. A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.Az előzőek alapján tehát megállapodás alapján nincs lehetőség a követelés egy részének elengedésére.Annak a ténynek, hogy a régi Ptk. hatálya alatt kötötték a szerződést, a késedelmi kamat szempontjából nincs jelentősége, mivel a késedelembe esés (a pénztartozás keletkezése) már a jelenleg hatályos Ptk. hatálya alatt keletkezett, ezért annak szabályait kell alkalmazni.Új Ptk. 6:48. § [Késedelmi kamat] fogalma:"(1) Pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal – […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2014. szeptember 23-án (201. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3788
[…] § (4) bekezdése 10. pontjának a)-d), f) és g) alpontjai szerinti követelés azzal az eltéréssel, hogy nem tekinthető behajthatatlannak a követelés, ha a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik,b) – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében – az olyan követelés, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással vagy a végrehajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, ésc) az olyan követelés, amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel.Az Áht. 97. §-ának (3) bekezdése szerint kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell. Ez azt jelenti, hogy az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelést nem kell behajtásra előírni. Ez tehát nem jelenti a követelésről való lemondást (az továbbra is a könyvekben szerepel), csak a behajtás érdekében a felhíváson túl nem szükséges további lépéseket tenni.Követelésről lemondani csak akkor lehet, ha a követelés az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglaltak szerint behajthatatlan. A behajthatatlan követelés leírása nem minősül követeléselengedésnek. A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.Az előzőek alapján tehát megállapodás alapján nincs lehetőség a követelés egy részének elengedésére.Annak a ténynek, hogy a régi Ptk. hatálya alatt kötötték a szerződést, a késedelmi kamat szempontjából nincs jelentősége, mivel a késedelembe esés (a pénztartozás keletkezése) már a jelenleg hatályos Ptk. hatálya alatt keletkezett, ezért annak szabályait kell alkalmazni.Új Ptk. 6:48. § [Késedelmi kamat] fogalma:"(1) Pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal – […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
