Áfaarányosítás


Egy gazdasági társaság (kft.) PPP konstrukció keretében felépített, saját tulajdonát képező – sportcsarnok megjelölésű – ingatlanát értékesíteni kívánja önkormányzatunknak. Az ingatlan első rendeltetésszerű használatbavétele több mint két éve megtörtént. A kft. az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének megfelelően adókötelessé tette az ingatlan értékesítését, illetve bérbeadását, haszonbérbe adását. Önkormányzatunk mint adóalany az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja, valamint a 88. §-ának (4) bekezdése alapján adókötelessé tételt választott bérbeadásra, haszonbérbe adásra.
A kft. az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján az ingatlant fordított adózás keretében értékesíti, mely során az áfa megfizetésére önkormányzatunk lesz kötelezett. A megvásárolni kívánt sportcsarnokot nagyrészt feladataink térítésmentes ellátására hasznosítjuk, előreláthatólag adóköteles bérbeadásból csak csekély bevételünk fog származni.
A fentiekben megfogalmazottakkal kapcsolatban az a kérdésünk, hogy önkormányzatunk levonásba helyezheti-e a vásárláskor a fordított adózás alapján megállapított teljes áfatartalmat, melyet aztán időszakonként az arányosítás szabályainak figyelembevételével fizetne vissza?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2014. november 4-én (203. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3816

[…] megállapításához az adóalany köteles olyan megfelelően részletezett nyilvántartást alkalmazni, amely az adólevonási jog keletkezésétől kezdődően alkalmas annak egyértelmű, megbízható és folyamatos követésére, hogy a termék, szolgáltatás használata, egyéb módon történő hasznosítása adólevonásra jogosító termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását, vagy arra nem jogosító termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását szolgálja (tételes elkülönítés).A tételes elkülönítés azonban csak akkor lehetséges, ha az adóalany a konkrét terméket, illetve a konkrét szolgáltatást egyértelműen egyik vagy másik (nem vegyes) tevékenységéhez tudja rendelni, azaz csak abban az esetben alkalmazható a tételes elkülönítés, ha az adott termék vagy szolgáltatás felhasználása csak egy típusú – vagy az adólevonásra jogosító, vagy az adólevonásra nem jogosító – tevékenységéhez történik. Ebből következően az önkormányzat az előzetesen felszámított adó megosztása során a tételes elkülönítésre vonatkozó szabályok szerint nem járhat el, tekintve, hogy az ingatlant – a rendelkezésre álló információk alapján – nem csak adóköteles tevékenységhez kívánja hasznosítani.Amennyiben a levonható és a le nem vonható adó a tételes elkülönítés szabályai alapján nem határozható meg, az önkormányzat saját maga által meghatározott olyan arányszámot is alkalmazhat, amely a valóságnak megfelelően tükrözi az adólevonásra jogosító és az adólevonásra nem jogosító tevékenységhez való hasznosítás – és így a levonható és le nem vonható áfa – arányát.Az önkormányzat az arányosításhoz nem köteles saját maga kidolgozni egy arányszámot. A tételes elkülönítés alkalmazhatóságának hiányában dönthet úgy is, hogy az előzetesen felszámított adó arányos megosztását az Áfa-tv. 5. számú mellékletében meghatározott számítási módszer alapján végzi el.A fent részletezettekkel kapcsolatban a következőket fontos kiemelni. Az adóalany által kidolgozott reális módszer főszabályként bevételalapú nem lehet, tekintve hogy az Áfa-tv. 5. számú melléklete bevétel­alapon határozza meg az alkalmazandó arányszámot, ezért amennyiben az adóalany bevételi adatok alapján kíván arányosítani, akkor azt az 5. számú mellékletben ismertetett szabályok szerint teheti meg.Emellett szükséges megemlíteni, hogy a három módszer egymás mellett is használható a következők szerint. Minden olyan beszerzés áfatartalmát, amelyet a tételes elkülönítés szabályainak alkalmazásával nem lehet egyértelműen vagy az adólevonásra jogosító, vagy az adólevonásra nem jogosító tevékenységhez besorolni, arányosítani szükséges. Az arányosítás során lehetőség van arra, hogy azon beszerzések áfatartalmát, amelyek olyan vegyes tevékenységhez kapcsolódnak, amelyre vonatkozóan az adóalany saját maga által kialakított arányszámot képzett, ezen arányszám alkalmazásával ossza meg az adóalany, az egyéb olyan beszerzések áfatartalmát pedig, amelyek olyan vegyes tevékenység során kerülnek hasznosításra, amelyre vonatkozóan az adóalany nem tud vagy nem kíván élni a saját maga által kialakított arányszám alkalmazásának lehetőségével, az Áfa-tv. 5. számú melléklete szerinti szabályok alkalmazásával bontsa meg levonható és le nem vonható részre.Amennyiben az ingatlan mint tárgyi eszköz beszerzésének időpontjában az adólevonásra jogosító és az adólevonásra nem jogosító hasznosítás aránya még nem állapítható meg egyértelműen, akkor a levonható adó a levonási jog keletkezésének adóelszámolási időszakában megállapított arányszám szerint helyezhető levonásba. Az így meghatározott levonási hányad alapján levont adót az Áfa-tv. 135. §-a szerint kell korrigálni majd a későbbiekben, ha a felhasználási arány változik. [Az adólevonási jog a 119. § (1) bekezdése szerint akkor keletkezik, amikor az előzetesen felszámított adónak (120. §) megfelelő fizetendő adót meg kell állapítani. Ez a fenti […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.