Cafeteria költségvetési törvényben meghatározott maximumától való eltérés

Kérdés: A költségvetési törvény cafeteriára vonatkozó részét [59. § (4) bekezdés] decemberben módosították, és a bekezdésbe bekerült a "törvény eltérő rendelkezése hiányában" kifejezés. Önkormányzati hivatal lévén mint eltérő törvényi rendelkezés a Kttv. 151. §-ának (1) bekezdése véleményünk szerint eltérő összegben határozza meg a cafeteriaként adható juttatás összegét, mely az Szja-tv.-re hivatkozva bruttó 550 000 Ft összegben maximalizálja a juttatást (100 000 Ft készpénz cafeteria, 225 000 Ft SZÉP kártya szálláshely alszámla, 150 000 Ft SZÉP kártya vendéglátás alszámla, 75 000 Ft SZÉP kártya szabadidő alszámla). Szabályosan jár-e el az önkormányzati hivatal, ha a 2017. évi cafeteria összegét bruttó 268 440 Ft/fő összegben határozza meg (tekintettel a Kttv. eltérő rendelkezésére)?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési törvény 59. §-ának (4) bekezdése felhatalmazást ad, hogy törvény az e paragrafusban a cafeteria legmagasabb összegére vonatkozó korláttól (bruttó 200 ezer forint) eltérjen. E felhatalmazás arra vonatkozik, hogy egyes költségvetési szervek által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Cafeteria keretében adható juttatások, munkába járás kötelezőn felüli részének cafeteria terhére történő biztosítása

Kérdés: A költségvetési törvény a közszférában dolgozók számára bruttó 200 ezer Ft-os cafeteriajuttatási keretet határoz meg. 2017-ben a SZÉP kártya és a 100 ezer Ft-os készpénzkifizetés maradt kedvezményes adózású a béren kívüli juttatások közül. A cafeteriakeretben akkor csak ez a két elem vehető figyelembe 100-100 ezer Ft bruttó összeggel, vagy más béren kívüli juttatás is figyelembe vehető, ha esetleg a munkavállaló a SZÉP kártyát nem tudja igénybe venni (természetesen a másik béren kívüli juttatás magasabb adózását figyelembe véve)? Illetve bejáró dolgozó esetében a 9 Ft/km hozzájáruláson felüli 6 Ft/km hozzájárulás beleszámít a cafeteriajuttatásba?
Részlet a válaszából: […] Eddig a gyakorlatban a költségvetési szervek a cafeteria keretében igénybe vehető juttatások körét jellemzően kiszélesítették, és jellemzően nem csak a béren kívüli juttatások közül lehetett választani.A 2017. évi költségvetési törvény azt határozza meg, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Költségvetési szervek cafeteriakeretének maximuma

Kérdés: 2017-ben átalakult a cafeteriajuttatások rendszere az Szja-tv.-ben. Változik-e ezzel össz-hangban a költségvetési törvény rendelkezése, mely maximalizálja az éves cafeteriakeretet? Az Szja-tv. szerinti éves rekreációs keretösszeg költségvetési szervek esetében 200 ezer forint. Amennyiben itt nettó összegről van szó, hogyan van ez összhangban a költségvetési törvény bruttó 200?ezer forintos maximumával?
Részlet a válaszából: […] Először is szükséges rögzíteni, hogy a személyijövedelemadó-rendelkezések csak az adózásra vonatkozóan adnak eligazítást. Azt, hogy egy munkáltató biztosít-e cafeteriát, és ha igen, milyen összegben és szabályok szerint, azt maga a munkáltató, költségvetési szervek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Adókötelezettség – cafeteria mellett tanulmányi szerződés

Kérdés: Egyik munkatársunkkal tanulmányi szerződést kötöttünk. Iskolarendszerű képzés keretében 3 féléven keresztül végzi el tanulmányait. 2016-ban 200 ezer Ft cafeteriára jogosult, illetve kifizettünk a tavaszi és őszi félév tandíjaként 2x140 ezer Ft béren kívüli juttatást. 2016-ban mekkora adóterher keletkezik a munkáltatónak a kifizetett béren kívüli juttatások után?
Részlet a válaszából: […] Az adókötelezettség megítélése során a következőkre kell figyelemmel lenni. Az iskolarendszerű képzés költsége béren kívüli juttatásnak minősülne a minimálbér két és félszereséig, azaz 252 500 Ft összeghatárig, azonban az Szja-tv. szerinti éves keretösszegre (200 ezer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Lakáscélúhitel-törlesztés munkáltatói támogatásának összeghatára

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy a köztisztviselők az éves cafateriakeret (max. bruttó 200 000 Ft) felhasználásakor kérhetik-e a lakáshitel törlesztésére történő felhasználást?
Részlet a válaszából: […] Az adómentes vissza nem térítendő lakáscélú munkáltatói támogatás (így a lakáshitel törlesztésére adott munkáltatói támogatás) nem tartozik a Kttv. 151. §-ában felsorolt cafeteriajuttatások körébe. A költségvetési törvény pedig úgy rendelkezik, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Tanulmányi szerződés alapján átvállalt képzés költsége

Kérdés: Munkáltatómmal tanulmányi szerződést kötöttünk, melyben a munkáltatóm átvállalta a képzés és a vizsga költségeit. Kérdésem, hogy hova kell könyvelni, és van-e köztehervonzata?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkáltató iskolarendszerű képzésre kötött tanulmányi szerződést, és az a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja, a képzés költségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Erzsébet-utalványra jogosultság

Kérdés: Szeretném megkérdezni, ha egy munkavállaló a főállásában megkapja a havi 8000 forint értékű Erzsébet-utalványt és további munka­viszonyt létesít, vajon a második munkaviszonyában a munkavállalónak nyilatkoznia kell-e, hogy más cégnél is kap-e béren kívüli juttatásként Erzsébet-utalványt? Illetve csak egy helyen, a főállású jogviszonyában kaphatja az Erzsébet-utalvány-juttatást kedvezményes adózással, vagy a második munkahelyen is kaphat Erzsébet-utalványt kedvezményes adózással?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének bb) pontja szerint béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak "Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.

SZÉP kártyára utalt, fel nem használt összeg visszautalása

Kérdés: Amennyiben a köztisztviselők nem költötték el a SZÉP kártyára utalt összeget, ezért azt 3 év elteltével visszautalták a munkáltatónak, kifizethető-e ez a köztisztviselőnek? Miként kell ezt a visszautalt összeget lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselő a rendelkezésre álló idő alatt a cafeteriakeretét saját döntése alapján nem használta fel. A munkáltató részére visszautalt összeg – az államháztartási gazdálkodás elveit figyelembe véve – véleményünk szerint nem fizethető ki a köztisztviselő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Erzsébet-utalvány, munkahelyi melegétkeztetés és SZÉP kártyára utalt összeg egyidejű juttatása

Kérdés: Önkormányzat fenntartása alá tartozó intézmény a közalkalmazottak részére a munkahelyi melegétkeztetésen túlmenően a havi 8000 Ft-os Erzsébet-utalványt is kifizette. Az éves cafeteriakeret meghatározásakor a munkahelyi étkezést nem vették figyelembe. Mi a helyes eljárás? Az éves 150 000 Ft-os keretbe beletartozik a munkahelyi melegétkeztetés, az Erzsébet-utalvány és a SZÉP kártya vendéglátás alszámlája mindösszesen?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató által a munkavállaló részére munkahelyi melegétkeztetés biztosítása, az Erzsébet-utalvány juttatása és a SZÉP kártya egyes alszámláira utalt összeg akkor minősül béren kívüli juttatásnak az Szja-tv. alapján, ha a juttatás értéke nem haladja meg az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 19.

SZÉP kártya

Kérdés: Önkormányzatunknak van egy rendezvény- és turisztikai központja. Az intézmény SZÉP kártya-elfogadóhely szeretne lenni. A következő kérdésekre szeretnék választ kapni:
- Milyen nyilvántartást kell vezetni erről?
- Hogyan történik az ebből befolyó bevétel könyvelése?
Részlet a válaszából: […]  A SZÉP kártya olyan elektronikus utalvány, amely nemkészpénz-helyettesítő fizetési eszköz. Az elektronikus utalványhoz egyplasztikkártya is kapcsolódik, amely a kedvezményezett azonosítását biztosítja.A munkavállaló részére a munkáltató utalja az elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 28.