Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2021. legnépszerűbb témái

1 Készletek bekerülési értéke
Kérdés: Intézményünk készletbeszerzése során felszámított egyéb díjak, jellemzően a szállítási díj, a környezetvédelmi termékdíj és a hulladékkezelési díj esetében merült fel az a kérdésünk, hogy ezek a díjak a termék értékét növelve, az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése/K312. Üzemeltetési anyagok/K313. Árubeszerzés készletbeszerzéshez kapcsolódó rovatokon, vagy a K355. Egyéb dologi kiadások/K337. Egyéb szolgáltatások rovat nyilvántartási számláin számolandók el? Csomagolószer vásárlása esetén a partner feltünteti a számlán, hogy az értékesített termék bruttó árából mennyi az általa megfizetett környezetvédelmi termékdíj összege. Amennyiben többféle termékről szól a számla, sok esetben soronként is feltüntetik a termékdíjat. A szállítási költség és a hulladékkezelési díj általában egy tételben kerül meghatározásra a számlán.
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár személyi juttatások rovatokhoz, a vásárolt áruk bekerülési értéke a K313. Árubeszerzés rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételár. A vételár az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 7. pontja alapján a termékek, szolgáltatások beszerzése, értékesítése után fizetett, kapott, felárral növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték. A vásárolt készletek bekerülési értékét ennek megfelelően azok vételára képezi,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5615
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2 Garanciális csere
Kérdés: Intézményünk televíziót vásárolt. Meghibásodott a készülék, és mivel nem volt javítható, garanciális csere történt. Kaptunk egy új készüléket, ugyanazt a típust, ami elromlott. Az elromlott készüléknek még volt értéke, és természetesen értékcsökkenést is számoltunk rá. A szolgáltató csereértéket nem határozott meg. Jól gondolom, hogy az elromlott készüléket ki kell vezetnünk, majd terven felüli értékcsökkenést is el kell számolnunk rá? A cserekészüléket milyen értéken kell nyilvántartásba venni?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár nyilvántartásba. Ezt elvégezhetik csak az analitikus nyilvántartásban történő átvezetéssel.Ha viszont nem ugyanolyan vagy nem ugyanolyan értékű eszközre történik a csere, akkor a cserébe adott eszközt számlázni kell, és ugyanakkor a használhatatlan eszközt az eredeti értéken "el kell adni" a szállítónak, és vevőnek is számlát kell kiállítani a visszaadott eszközről. A használhatatlan eszközt ki kell vezetni a nyilvántartásokból, a még el nem számolt bekerülési értéket terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni. A cserébe kapott eszközt a számlázott értéken kell nyilvántartásba[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5593
3 Immateriális javak
Kérdés: Hogyan könyvelünk abban az esetben, ha a településrendezési terv módosítása több részszámlával kerül kiegyenlítésre? Immateriális javaknak folyamatban lévő 15-ös számlája létezik?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár könyvelés, hogy a 15. Beruházások, felújítások számlán számolják el a számlákat majd használatbavételkor átvezetésre kerül a megfelelő könyvviteli számlára a teljes bekerülési érték. A részszámlákat a 112. Szellemi termék számlára kell könyvelni, azonban az értékcsökkenés elszámolását az immateriális javak esetében is csak akkor lehet elkezdeni, amikor azt rendeltetésszerűen használni kezdik. Az Áhsz. 51. §-ának (1a) bekezdése alapján a könyvviteli számlák saját hatáskörben további részletező könyvviteli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5514
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
4 Adományként kapott vagyontárgyak
Kérdés: Önkormányzatunk egy magánszemélytől adományként kapott egy képzőművészeti alkotást (szobor, 15 millió forint értékben) és egy egyéb építményt (esőbeálló, 1,3 millió forint értékben). A műalkotás és az építmény az átadás napjától az önkormányzat vagyonát képezi. Hogyan kezeljük a két vagyontárgyat (nyilvántartásba vétel, értékcsökkenés, egyéb eredményszemléletű bevétel)?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár szerint kell meghatározni. Ennek alapján a magánszemélytől kapott eszközök bekerülési érték az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke.Az Szt. 45. §-a (1) bekezdésének c) pontja és az Áhsz. 25. §-ának (10) bekezdése szerint passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni az egyéb bevételként elszámolt, térítés nélkül átvett, ajándékként kapott eszközök piaci értékét.A térítés nélkül átvett eszközönként kimutatott halasztott bevételt térítés nélkül átvett eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni.A terv szerinti értékcsökkenésre az Áhsz. 17. §-ának (2)-(4) bekezdéseiben foglalt eltérésekkel az Szt. 52. § (1), (2) és (5)-(7) bekezdéseit kell alkalmazni. Az értékcsökkenés Tao-tv. 2. számú mellékletében meghatározottak szerint kell meghatározni.Nem szabad terv szerinti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5427
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5 Tankerületi beruházás az önkormányzati iskolában
Kérdés: Tankerület vagyonkezelésében lévő, önkormányzati tulajdonú iskolaépületen, EFOP-4.1.2-17. számú állami és uniós pályázati támogatásból több százmilliós értéknövelő beruházást hajt végre a tankerület. Az épületen végzett beruházás műszaki befejezésekor mit és hogyan kell ezzel kapcsolatban könyvelni, elszámolni a tankerületnél és az önkormányzatnál?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár fele az államháztartás valamely alrendszeréből származik, a helyi önkormányzat a vagyonkezelési szerződésben részletezett feltételekkel a bevételekben meg nem térülő elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összeg erejéig elengedheti a vagyonkezelőnek a helyi önkormányzattal szemben fennálló, a kezelt vagyonnal összefüggő hosszú lejáratú kötelezettségét. Ez esetben a vagyonkezelő e bekezdés szerinti kötelezettsége a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegéig áll fenn.Amennyiben van visszapótlási követelés, kötelezettség, akkor a vagyonkezelő által végzett pótlólagos beruházás, felújítás azt csökkenti. A tankerület az általa végzett pótlólagos felújítást, beruházást térítés nélküli átadásként átadja az önkormányzatnak, amely azt a térítés nélkül átvett eszközökre vonatkozó szabályok szerint elszámolja. Ezzel együtt az önkormányzat elszámolja a visszapótlási követelés, a tankerület pedig a visszapótlási kötelezettség csökkenését. Majd ezt követően ezt a beruházást, felújítást az önkormányzat vagyonkezelésbe adja a tankerületnek. A vagyonkezelő által elvégzett pótlólagos beruházások, felújítások csökkentik a visszapótlási követelést, ugyanakkor ezek üzembe helyezéstől számított értékcsökkenése pedig növeli a visszapótlási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5362
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
6 Pénzügyi képviselő brit cégek esetén a brexit után
Kérdés: Az egyesült királyságbeli vállalkozásoknak tényleg kötelező-e pénzügyi képviselőt megbízniuk a brexitet követően, amennyiben Magyarországon kívánnak gazdasági tevékenységet folytatni? Ha igen, ez a kötelezettség azokra az egyesült királyságbeli cégekre is vonatkozik, amelyek 2021. január 1-jét megelőzően jelentkeztek be adóalanyként Magyarországon, vagy csak azokra, amelyek 2021. január 1-jét követően regisztráltak az adóhatóságnál?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár megbízását kötelezettségként írja elő abban az esetben, ha az adófizetésre kötelezett adóalany gazdasági céllal harmadik államban [Áfa-tv. 4. § (3) bekezdés] telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van harmadik államban. [Az Áfa-tv. 254. §-ának (1) bekezdése értelmében az adóalany ott telepedik le gazdasági céllal, ahol gazdasági tevékenységének székhelye vagy állandó telephelye van.]Figyelemmel arra, hogy az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból, és 2020. december 31-én a kilépést követő átmeneti időszak is véget ért, az Egyesült Királyság 2021. január 1-jétől az Áfa-tv. alkalmazásában harmadik államnak minősül. Ennek megfelelően azok az egyesült királyságbeli adóalanyok, akik/amelyek Magyarországon teljesített ügyletük, ügyleteik okán adófizetésre kötelezettek, és Magyarországon nem rendelkeznek gazdasági célú letelepedéssel (gazdasági célú letelepedés hiányában lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel), kötelesek pénzügyi képviselőt megbízni. Ez a kötelezettség attól függetlenül vonatkozik az előzőekben említett adóalanyokra, hogy 2021. január 1-jét megelőzően jelentkeztek be (regisztráltak) adóalanyként Magyarországon, vagy adóalanykénti bejelentkezésükre ezt követően fog sor kerülni (került sor).A pénzügyi képviselő megbízására vonatkozó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5416
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
7 Online piacterek, platformok számlakibocsátási kötelezettsége
Kérdés: A 2021. július 1-jével életbe lépő elektronikus kereskedelmiáfa-csomaggal kapcsolatban az alábbi kérdésünk merült fel. Úgy tudjuk, hogy az Áfa-tv. 2021. április 1-jétől hatályos szabályai értelmében bizonyos esetekben az online piactereket - függetlenül attól, hogy ténylegesen nem az online piacterek, hanem a rajtuk keresztül termékeket értékesítő adóalanyok adják el termékeiket a vevőknek - is számlaadási kötelezettség fogja terhelni a rajtuk keresztül történő termékértékesítésekkel kapcsolatban. Az Áfa-tv. szabályaiból tényleg ez következik? Mely esetekben kell egy online piactérnek, elektronikus platformnak számlát kibocsátania?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár egyben". A 12/C. § (2) bekezdése rögzíti, hogy "ha egy adóalany elektronikus felület, különösen piactér, platform, portál vagy más hasonló eszköz használata által termék Közösség területén történő - a Közösségben nem letelepedett adóalany által nem adóalany részére történő - értékesítését segíti elő, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a terméknek a beszerzője és értékesítője is egyben".Ezek alapján két esetet különböztethetünk meg, két esetben válik egy platform adófizetésre kötelezetté: egyrészt a 150 eurónak megfelelő pénzösszeget meg nem haladó importált termékek távértékesítésének elősegítése kapcsán, másrészt a Közösség területén nem letelepedett adóalany által, a Közösség területén már szabadforgalomban lévő termék nem adóalany részére történő értékesítésének elősegítése kapcsán keletkezik egy platformnak, pontosabban a platformot működtető adóalanynak adókötelezettsége.Figyelemmel arra, hogy a bizonylatolásnak követnie kell az Áfa-tv. szerinti termékértékesítés útját és szabályait, ha a platform minősül olyannak a fenti szabályok alapján, mint aki/amely a vevőnek értékesített, akkor a termék értékesítője (a "valódi" értékesítő) a platform felé köteles számlát kiállítani, a platform pedig a vevőnek köteles számlát kibocsátani. Ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, hogy valóban terheli-e a platformot számlakibocsátási kötelezettség, figyelembe kell venni a termékértékesítés teljesítési helyét, illetve hogy melyik tagállam bizonylatolási szabályait kell alkalmazni. (A vonatkozó szabályokat az Áfa-tv. - jelenleg is hatályos - 158/A. §-a tárgyalja.)A számlakibocsátási kötelezettséggel kapcsolatban figyelemmel kell lenni még egy szabályra, mégpedig az Áfa-tv. 165. §-ának (6) bekezdése szerinti előírásra, amely 2021. július 1-jétől hatályos.Az említett (6) bekezdés kimondja, hogy nem mentesül az adóalany a számlakibocsátási kötelezettség alól az Áfa-tv. 2021. július 1-jétől hatályos 29. §-ának a) pontja szerinti Közösségen belüli távértékesítés teljesítése esetén, kivéve, ha az adóalany az adófizetési kötelezettsége teljesítésére azt a tagállami szabályozást alkalmazza, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezetének 3. szakaszában foglalt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5393
8 Kisvállalkozásokra vonatkozó könnyítések 2021. július 1-jétől
Kérdés: Az elektronikus kereskedelemre vonatkozó módosítások kapcsán a 2021. július 1-jétől hatályos, a kisvállalkozásokra vonatkozó könnyítések tekintetében az alábbi kérdésben kérem a tájékoztatásukat. Ha egy magyar alanyi adómentes egyéni vállalkozó terméket értékesít a Közösség különböző tagállamaiba, amely értékesítések összesítve meghaladják a 10 000 eurós értékhatárt, viszont külön-külön nem (pl. Ausztriába 6000 euró + Franciaországba 6000 euró értékesítés), akkor az egyéni vállalkozó kötelezett lesz-e az OSS-rendszer használatára, és így a vevő tagországának áfaszabályait kell-e alkalmaznia? Kérdésem a B2C-szolgáltatásnyújtásokra is vonatkozik a fenti feltételek mellett.
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár termék feladási helye szerinti tagállam, illetve az adóalany letelepedése szerinti tagállam marad a teljesítés helye, így annak szabályai szerint kell adózni. A feltételeket az Áfa-tv. 49/A. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg:A 29. § a) pontja és a 45/A. § nem alkalmazandó a terméket értékesítő vagy szolgáltatást nyújtó adóalanyra vonatkozó következő feltételek együttes teljesülése esetén:a) az adóalany kizárólag a Közösség egy tagállamában telepedett le gazdasági céllal, gazdasági célú letelepedés hiányában kizárólag a Közösség egy tagállamában van lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye,b) az adóalany a szolgáltatást olyan nem adóalany részére nyújtja, aki (amely) a Közösségnek az a) pontban meghatározottaktól eltérő tagállamában telepedett le gazdasági céllal, gazdasági célú letelepedés hiányában rendelkezik ott lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, vagy a terméket az a) pontban említett tagállamtól eltérő tagállamba szóló rendeltetéssel adja fel küldeményként vagy fuvarozza el,c) az adott naptári évben, valamint - feltéve, hogy ilyen termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást teljesített - az adott naptári évet megelőző naptári évben az adóalany által teljesített, a b) pontban meghatározott termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékének - adó nélkül számított és éves szinten göngyölített - összege nem haladja meg a 10 000 eurónak megfelelő pénzösszeget [amely az Áfa-tv. 256. §-ának (3) bekezdése értelmében 3 100 000 Ft].A 10 000 eurós értékhatár együttesen és nem külön--külön vonatkozik az adóalany által teljesített Közösségen belüli távértékesítésre és a letelepedésétől eltérő tagállamban nem adóalanyok részére nyújtott, távolról is nyújtható szolgáltatásokra, amennyiben ezen ügyletek mindegyikét teljesíti az adóalany. [Szükséges megemlíteni, hogy az adóalany abban az esetben is választhatja az Áfa-tv. 29. § a) pontja szerinti főszabály alkalmazását az Áfa-tv. 49/A. § (3) bekezdése alapján - és ebben az esetben vagy bejelentkezik valamennyi tagállamban adóalanyként, ahol Közösségen belüli távértékesítést teljesített, vagy alkalmazza az egyablakos rendszert -, ha az általa teljesített Közösségen belüli távértékesítések ellenértéke nem haladja meg a 10 000 eurót.]Amennyiben az említett alanyi adómentes egyéni vállalkozó által teljesített Közösségen belüli távértékesítések adó nélkül számított ellenértéke 2020-ban meghaladta (vagy 2020-ban nem, de 2021-ben meghaladta) a 10 000 eurót, akkor a fenti könnyítés nem alkalmazható, és az adóalanynak a Közösségen belüli távértékesítések után a teljesítés helye szerinti tagállamban kell teljesítenie adókötelezettségét (vagy úgy, hogy minden, Közösségen belüli távértékesítés teljesítésével érintett tagállamban bejelentkezik adóalanyként, vagy úgy, hogy alkalmazza az egyablakos rendszert). Ez abban az esetben is érvényes, ha a Közösség egy tagállamában teljesített távértékesítés adó nélkül számított ellenértéke 10 000 euró alatt marad, azonban más tagállamban (tagállamokban) teljesített távértékesítések ellenértékével együtt a Közösségen belüli távértékesítések összesített ellenértéke már meghaladja a 10 000 eurót, tekintve, hogy a Közösségen belüli távértékesítések ellenértékét nem tagállamonként, hanem együttesen kell figyelembe venni.Az adóalanynak az adófizetési és -bevallási kötelezettségei teljesítéséhez azonban nem kell bejelentkeznie valamennyi olyan tagállamban, ahol Közösségen belüli távértékesítést teljesített. 2021. július 1-jétől bevallási és adófizetési kötelezettségének teljesítéséhez alkalmazhatja az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5480
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
9 Elektronikus kereskedelmi áfacsomagra vonatkozó kérdések
Kérdés: Ismereteim szerint 2021 júliusától jelentős változások lépnek életbe az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatban. Szeretném megtudni, hogy mely területeken várhatóak változások, milyen új szabályok lépnek életbe.
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár letelepedett adóalanyoknak, illetve a Közösség területén gazdasági célú letelepedéssel nem rendelkező adóalanyoknak lehetőségük van arra, hogy a Közösség tagállamában nem adóalany részére teljesített, ún. távolról is nyújtható szolgáltatások {telekommunikációs, rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások, illetve elektronikus úton nyújtott szolgáltatások [Áfa-tv. 45/A. § (1) bek.]} után keletkező bevallási és adófizetési kötelezettségüknek egy tagállamban tegyenek eleget, amennyiben nem telepedtek le gazdasági céllal abban a tagállamban, ahol a szolgáltatást a nem adóalany igénybe veszi.A változások kicsit részletesebben az alábbiakban foglalhatóak össze:1. 2021. július 1-jétől a jelenlegi MOSS rendszert - amely az ún. távolról is nyújtható szolgáltatások {telekommunikációs, rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások, illetve elektronikus úton nyújtott szolgáltatások [Áfa-tv. 45/A. § (1) bek.] kapcsán alkalmazható - az OSS (One Stop Shop - egyablakos ügyintézés} rendszer fogja felváltani, így ettől az időponttól már nemcsak a jelenleg a MOSS rendszer hatálya alá tartozó, távolról is nyújtható szolgáltatások után, hanem minden, nem adóalanynak nyújtott szolgáltatás után be lehet vallani és fizetni az áfát, azokban az esetekben, amikor a szolgáltatás nyújtója nem telepedett le a teljesítési hely szerinti tagállamban.2. 2021. július 1-jétől az egyablakos rendszer alkalmazási hatálya kiterjed a termékek Közösségen belüli távértékesítésére is, így az adóalanyok által a letelepedésüktől eltérő tagállamban teljesített termék Közösségen belüli távértékesítése esetén is lehetővé válik az egyablakos rendszer használata az áfa bevallására és megfizetésére.[Az új szabályozás külön egyablakos rendszert állapít meg a Közösségen kívül letelepedett adóalanyok által a közösségi nem adóalanyok részére nyújtott szolgáltatások (nem uniós különös szabályozás - Áfa-tv. 253/D.-G. §), valamint a Közösségen belüli távértékesítések, az elektronikus felület által elősegített egyes belföldi termékértékesítések és a belföldön letelepedett adóalany által nyújtott szolgáltatások utáni általános forgalmi adó megfizetésére és bevallására (uniós különös szabályozás - Áfa-tv. 253/H.-L. §).]3. A fentieken túl a kisvállalkozások adminisztratív kötelezettségeinek enyhítése érdekében az egyablakos rendszer kiterjesztése kapcsán az Áfa-tv. kiegészül egy új rendelkezéssel (Áfa-tv. 49/A. §), amely a Közösség tagállamában nem adóalany részére nyújtott elektronikus, távközlési vagy műsorszolgáltatási szolgáltatás, valamint a Közösségen belüli távértékesítések kapcsán kivételt határoz meg a teljesítési helyre vonatkozó szabályok alól. A kivétel akkor alkalmazható, ha az adóalany a Közösségen belül csak egyetlen tagállamban telepedett le, és az adott, valamint az azt megelőző naptári évben 10 000 eurónak megfelelő összeget meg nem haladóan nyújtott a letelepedésétől eltérő tagállami nem adóalany részére az Áfa-tv. 45/A. §-a szerinti távolról is nyújtható szolgáltatást, illetve teljesített Közösségen belüli távértékesítést.4. A termékimporttal kapcsolatban is lényeges változások lépnek életbe. Jelenleg a 22 eurót meg nem haladó értékű importküldemények áfamentességet élveznek. Egyrészt 2021. július 1-jétől ez az adómentesség megszűnik, másrészt új szabályok lépnek életbe a 150 euró belső értéket meg nem haladó importküldemények utáni áfa megfizetésével kapcsolatban. A jelenlegi megoldás, azaz az importot terhelő áfa kivetése mellett a módosítás két alternatívát vezet be, így az áfa megfizetése három módon alakulhat: 1. az adóalanyok alkalmazhatják az import egyablakos rendszert (más[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5392
10 Adólevonási jog gyakorlása nem saját tulajdonban álló termék importja esetén
Kérdés: Két magyar, mezőgazdasági gépek és a gépekhez szükséges alkatrészek gyártásával foglalkozó társaság (társaság 1 és társaság 2) - mindkettő belföldön letelepedett adóalany - német anyavállalatuk (gazdasági céllal Németországban letelepedett társaság; megrendelő) szerződéses gyártójaként működnek. A társaságok ennek megfelelően bérgyártási szolgáltatási szerződést kötöttek a megrendelővel, amelynek értelmében a társaságok különböző bérgyártással kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtanak a megrendelő részére: gyártás, összeszerelés, logisztikai szolgáltatások, javítás, befejező műveletek, csomagolás, raktározás, forgalmazás, adminisztratív és egyéb kapcsolódó szolgáltatások. A bérgyártási szolgáltatások nyújtása során felhasznált alapanyagokat, alkatrészeket, részegységeket (alapanyagok) a megrendelő biztosítja a társaságok részére. Az alapanyagokat a megrendelő nem értékesíti a társaságok részére, azok a gyártási folyamat egésze alatt a megrendelő tulajdonában maradnak mindaddig, amíg az előállított végtermék elkészül. A társaságok a bérgyártási folyamat során használt tárgyi eszközök felett rendelkeznek tulajdonjoggal. Társaság 1: Amennyiben a megrendelő által rendelkezésre bocsátott alapanyagok harmadik országból érkeznek a társaság 1 telephelyére, akkor ezeknek az alapanyagoknak a szabad forgalomba bocsátását a társaság 1 végzi Magyarországon. A társaság 1 rendelkezik önadózói engedéllyel, amelynek következtében az alapanyagok importjához kapcsolódó importáfát maga állapítja meg, és helyezi levonásba a saját áfabevallásában. Társaság 2: Amennyiben a megrendelő által rendelkezésre bocsátott alapanyagok harmadik országból érkeznek a társaság 2 telephelyére, akkor - tekintettel arra, hogy a társaság 2 nem rendelkezik önadózói engedéllyel - ezeknek a szabad forgalomba bocsátását a társaság 2 közvetett vámjogi képviselője végzi el. A társaság 2 az önadózói engedéllyel rendelkező, közvetett vámjogi képviseletet ellátó szolgáltatóra engedményezi az importáfára vonatkozó levonási jogát, amelynek következtében az alapanyagok importjához kapcsolódó importáfát a társaság 2 közvetett vámjogi képviselője állapítja meg, és helyezi levonásba a saját áfabevallásában. A fenti tényállással kapcsolatban jól gondoljuk, hogy a társaság 1, illetve a társaság 2 (engedményezés útján a közvetett vámjogi képviselő) is jogosult az importáfa levonására, függetlenül attól, hogy az alapanyagok nem kerülnek a társaságok tulajdonába, továbbá jól gondoljuk, hogy az importáfa levonásának jogát már akkor gyakorolhatják, amikor az importáfa fizetendő adóként megállapításra kerül?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van". E szabály alapján a bérgyártási szolgáltatás Németországban teljesül.Az Áfa-tv. 121. §-ának a) pontja rögzíti, hogy az előzetesen felszámított adó levonásának joga megilleti az adóalanyt akkor is, ha a terméket, szolgáltatást olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, amelynek teljesítési helye külföld, de amelyet, ha belföldön teljesítene, adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának minősülne. A társaságok által nyújtott bérgyártási szolgáltatás, amennyiben az belföldön teljesülne, adólevonásra jogosító ügyletnek minősülne, ebből következően - álláspontom szerint - a társaságokat a bérgyártással kapcsolatban - általánosságban - megilleti az adólevonási jog.A társaságok az alapanyagokat annak érdekében importálják, hogy azt a bérgyártási szolgáltatásnyújtás keretében végzett gyártási tevékenységük során felhasználják, és legyártsák a megrendelő által értékesítésre kerülő késztermékeket. Az importált alapanyagok a megrendelt termékek legyártásához szükségesek, az alapanyagok nélkül a termékek gyártására nem kerülhetne sor. Az alapanyagok importálása tehát a társaságok gazdasági érdekét szolgálja, az adóköteles tevékenységükhöz teljes mértékben és közvetlenül kapcsolódik. Mindezek alapján - álláspontunk szerint - az alapanyagok importálása kapcsán az előzetesen felszámított áfa levonásának joga megilleti a társaságokat.Figyelemmel arra, hogy a termékimportot terhelő előzetesen felszámított adó levonásának sem az Áfa-tv. 120. §-ának c) pontja, sem a 121. §-ának a) pontja, sem az Áfa-tv. egyéb rendelkezése alapján nem feltétele, hogy az importált termék az importáló tulajdonába kerüljön, azon polgári jogi értelemben tulajdonjogot szerezzen, ebből következően az adólevonási jogot nem befolyásolja az a körülmény, hogy az importáláskor az alapanyagok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5506
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
11 Távmunkavégzéshez biztosított laptop
Kérdés: Hogyan alakul az adókötelezettség abban az esetben, ha egy távmunkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalónak a munkáltató 2 darab, egyenként 150 ezer forint értékű laptopot vásárol, az egyiket május hónapban, a másikat pedig szeptemberben?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár kulcs alkalmazásával értékcsökkenési leírás költségként történő elszámolására van lehetőség.Ezen költségek tételes költségelszámolással számolhatók el bizonylatok alapján a költségtérítéssel szemben. Természetesen azzal, hogy az Szja-tv. 5. számú melléklete szerinti, tárgyi eszközök nyilvántartására vonatkozó, és a 11. számú mellékletben foglalt, az értékcsökkenési leírásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.Az Szja-tv. 4. §-ának (3) bekezdése alapján elismert költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás tekinthető.Az előző bekezdésben foglalt általános szabály azt jelenti, hogy az Szja-tv. 3. számú melléklete I. fejezetének 24. pontja szerinti felsorolásban említett kiadásoknak a munkavállalót a távmunkavégzéssel összefüggő költségek megtérítését kell szolgálniuk, azoknak az adott távmunkavégzésre irányuló jogviszonyhoz kell kapcsolódniuk. Így a munkáltató által biztosított költségtérítéssel szemben költségként elszámolhatók.Fontos azonban, hogy ha a távmunkavégzéshez, kapcsolattartáshoz szükséges számítógép, számítástechnikai eszköz a munkavállaló tulajdona lesz, vagy a munkavállaló szerzi be, és az erre vonatkozó számla nem a munkáltató nevére szól, akkor a számla ellenében kapott költségtérítés a munkavállaló nem önálló tevékenységéből származó bevétele lesz.Összességében tehát, ha a munkáltató május hónapban fizet 150 ezer forint költségtérítést a munka-vállalónak laptop beszerzésére, akkor ez az igazolt kiadás az Szja-tv. 3. számú melléklet I. fejezete 24. pontjának a) alpontja alapján a költségtérítéssel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5581
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
12 Szocho-kedvezmény az óvodában
Kérdés: Költségvetési szervként működő óvodaként milyen adókedvezményt vehetünk igénybe a szociális hozzájárulási adó terhére?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár nevelő, munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény.- A megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény.- A közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezmény.- Kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény.- A kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény.- A védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető adókedvezmény.A kifizető egy természetes személy munkaviszonyára, közfoglalkoztatási jogviszonyára csak egy adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmények közötti választás joga a kifizetőt illeti [Szocho-tv. 17. § (1) bekezdés].Fontos szabály ugyanakkor a Szocho-tv.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5505
13 Átalakuló egyetem által nyújtott reprezentáció és üzleti ajándék
Kérdés: Egy állami felsőoktatási intézmény 2021. augusztus 1-jétől átalakul, magán felsőoktatási intézmény lesz, magánalapítványi fenntartás alá kerül. Lehet-e alkalmazni az Szja-tv. 70. §-ának (5) bekezdését, azaz a reprezentációs események és üzleti ajándékok juttatása esetén hogyan alakul az adókötelezettség, hiszen 2020. augusztus 1-jétől az egyetem alapítványi fenntartású közhasznú magán felsőoktatási intézmény lesz?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár felsőoktatási intézmény által elért eredmény milyen módon kerül felosztásra, továbbá a fenntartó milyen módon részesedik abból.(3) A magán felsőoktatási intézmény a rendelkezésére bocsátott vagyonnal - az alapító okiratában meghatározottak szerint, illetve ha állami vagyonnal rendelkezik, az államháztartásra vonatkozó előírások megtartásával - költségvetésének keretei között önállóan gazdálkodik.(4) A magán felsőoktatási intézmény bevétele lehet:a) a fenntartó által biztosított pénzeszköz,b) állami támogatás,c) egyéb bevétel.(5) A magán felsőoktatási intézmény költségei, kiadásai lehetnek:a) a 2. § (1) és (3) bekezdéseiben meghatározott feladatokhoz kapcsolódó közvetlen és közvetett költség,b) a vállalkozási tevékenység közvetlen és közvetett költsége,c) egyéb kiadás."A fentiekben foglaltak azt jelentik, hogy a magán felsőoktatási intézmény gazdálkodik az alapítvány által a rendelkezésére bocsátott vagyonnal. Mindezt pedig közhasznú szervezetként vagy vállalkozásként teheti meg.Az Nftv. 96. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a felsőoktatási intézmény alapító okiratában kötelezően feltüntetendő alaptevékenysége a közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézmény esetében megegyezik a közhasznú (cél szerinti) tevékenységével. A közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézmény vállalkozási tevékenységet is folytathat. A cél szerinti tevékenység és a vállalkozási tevékenység tekintetében a közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézményt megilletik mindazok a kedvezmények, amelyet a Civil-tv. 36. §-ának (2) bekezdése meghatároz.A Civil-tv. 36. §-ának (2) bekezdése egy általános jellegű felhatalmazó rendelkezést tartalmaz.Az Szja-tv. 70. §-ának (5) bekezdésében foglalt szabály csak arra az esetre vonatkozik, ha a kifizető egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is). Az ilyen kifizető esetében mentes az adó alól az adóévben reprezentáció[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5532
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
14 Önkormányzatok illetékmentessége
Kérdés: Ha egy helyi nemzetiségi önkormányzat vásárol ingatlant, kell-e illetéket fizetnie?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár Magyarországon élő nemzetiségek jogát arra, hogy helyi és országos önkormányzatokat hozzanak létre.A Nektv. 50. §-a szerint az egyes nemzetiségek közvetlen választássala) a községben, a városban és a fővárosi kerületben települési, a fővárosban és a megyében területi (a továbbiakban együtt: helyi), valamintb) országos nemzetiségi önkormányzatot hozhatnak létre.A fentiekben foglalt szabályok alapján megállapítható, hogy mind az Alaptörvény, mind a nemzetiségek jogairól szóló törvény a nemzetiségek jogai vonatkozásában ismeri és használja a nemzetiségek önszerveződésére utaló "helyi önkormányzat" kifejezést.Mindezek mellett az Itv. nem határozza meg a helyi önkormányzat fogalmát, valamint nem állapít meg a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos rendelkezései-től eltérő illetékjogi szabályokat a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal kapcsolatban.Figyelembe véve tehát az Alaptörvény és a nemzetiségek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5625
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
15 Ajándékutalvány adózása
Kérdés: Egy helyi önkormányzat a kimagasló tanulmányi eredményeket elérő tanulókat tanulmányaik elismeréseként jutalomban (mozijegy, ajándéktárgy) részesítette. Továbbá az önkormányzat által meghirdetett helyi fotópályázat, fociverseny, főzőverseny nyertesei meghatározott hipermarketben felhasználható ajándékutalványt kaptak. Milyen adókötelezettség keletkezik ezen juttatásokkal összefüggésben?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár fentiek alapján tehát az önkormányzat által a tanulók részére adott mozijegy és ajándéktárgy juttatása megfelel az adómentesség feltételeinek.A vásárlási utalvány juttatása azonban csak akkor adómentes - tekintettel az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.1. pontjában foglaltakra -, ha az utalvány tartalmazza, hogy mely termékre, termékkörben használható fel. Amennyiben az utalvány bármely termékre, termékkörre beváltható, akkor a jutalomban részesült tanulók önálló tevékenységből származó jövedelmet szereztek, tekintettel arra, hogy a juttatásban az elvégzett tevékenységük miatt részesültek.Az önkormányzat által meghirdetett versenyek esetén - amennyiben azok bárki számára elérhetők - alkalmazható az Szja-tv. 76. §-ának (5) bekezdése, azaz ebben az esetben nem kell vizsgálni, hogy az utalványokat mire lehet beváltani, a kifizetőt terhelő adó alapja a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5624
16 Ingyenes rendezvények költsége
Kérdés: Önkormányzati finanszírozású kulturális központ vagyunk. Intézményünk áfa-visszaigénylési joggal rendelkezik. Fő feladataink közé tartozik a közösségi művelődési tevékenység, közösségi rendezvények lebonyolítása. Rendezvényeink nagy részét a nagyközönség számára ingyenesen biztosítjuk, mint például falunapok, nyárbúcsúztatók, irodalmi műsorok, sportrendezvények, koncertek, színházi előadások, játszóházak stb. E rendezvényeink esetén élhetünk-e áfa-visszaigénylési (áfalevonási) jogunkkal? Az ilyen rendezvényeken jellemzően előadói költségek, technikai kiszolgálási költségek, színpadfedés, biztonsági őrzés, mobil--WC, szemétszállítás, szakmai anyag költségei merülnek fel. Ha az Áfa-tv. 120. §-át kell alkalmaznunk, és nem élhetünk áfalevonási jogunkkal a rendezvény ingyenessége miatt, azt minden költségtípusra értelmezni kell, vagy csak az előadói költségekre? Ha nem élhetünk az ingyenesség miatt áfalevonási jogunkkal, megtehetjük-e, hogy egy 2-3 milliós vagy akár még nagyobb költségvetésű rendezvényünkre jelképes belépődíjat, pl. 100 forintot határozunk meg? Ebben az esetben levonásba helyezhető az áfa? Ilyen rendezvényünk például a nyugdíjasoknak tartott idősek világnapi előadásaink.
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár adólevonásra jogosító és arra nem jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást is, akkor az előzetesen felszámított adó kizárólag az adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának betudható részében vonható le. Fő szabály szerint a beszerzéseket el kell különíteni tételesen. Az arányos megosztás akkor lehetséges, ha a tevékenység jellege miatt a tételes elkülönítés nem alkalmazható.A kérdéses esetben pontosan megállapítható, hogy az előadói költségek, technikai kiszolgálási költségek, színpadfedés, biztonsági őrzés, mobil-WC, szemétszállítás, szakmai anyag költségei ingyenes műsorhoz kapcsolódóan merültek fel, ezért ezek áfáját nem helyezhetik levonásba.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5594
17 Saját dolgozó részére nyújtott szolgáltatás I.
Kérdés: Egészségügyi intézmény antitestvizsgálatért az intézmény dolgozói részére alacsonyabb árat határoz meg, mint más, a szolgáltatást igénybe vevő, az intézménytől független személy/szervezet esetében. A dolgozók részére megállapított vizsgálati díj összege a vizsgálat önköltségi árát eléri/minimálisan meghaladja. Ilyen esetben keletkezik-e a saját dolgozó részére nyújtott szolgáltatás után adó- és járulékfizetési kötelezettsége az intézménynek? Ha igen, akkor az miként adózik?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár adózik, de kezelhető csekély értékű ajándékként is az Szja-tv. 70. §-a (6) bekezdésének és (9) bekezdésének a) pontjai szerint, évi egy alkalommal, ha a minimálbér 10 százalékát nem haladja meg a szolgáltatás értéke. A juttatás értékét a dolgozó által fizetett összeg és a szokásos piaci érték közötti különbség képezi.A szokásos piaci értéket az Szja-tv. 3. §-ának 9. pontja szerint kell meghatározni.Szokásos piaci érték: az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének. Nem független felek között a szokásos piaci érték az az ellenérték (ár, kamat), amelyeta) független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék, szolgáltatás értékesítésekor gazdaságilag összehasonlítható piacon (összehasonlító módszer), vagyb) a terméknek, szolgáltatásnak független fél felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ellenértékből (árból) a viszonteladói költségek és a szokásos haszon levonásával határoznak meg (viszonteladási árak módszere), vagyc) a termék, a szolgáltatás szokásos haszonnal növelt közvetlen önköltségével határoznak meg (költség és jövedelem módszer), vagyd) független fél által az ügylet révén elért - megfelelő vetítési alapra (bevétel, költség, tárgyi eszközök és nem anyagi javak) vetített - ügyleti nyereség figyelembevételével állapítanak meg (ügyleti nyereségen alapuló módszer), vagye) a nem független felek az ügyletből származó összevont nyereségnek gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban történő felosztásával határoznak meg, ahogy független felek járnának el az ügyletben (nyereségmegosztásos módszer), vagyf) egyéb módszerrel állapítanak meg, ha a szokásos piaci érték az a)-e) pont szerinti módszerek egyikével sem határozható megazzal, hogy szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5620
18 Kataalanyiság változása
Kérdés: Önkormányzatunk 2020 decemberében szerződést módosított az (akkor áfás és katás) egyéni vállalkozóval, mely szerint az egyéni vállalkozó a 2021. év folyamán a szerződésben vállaltakat továbbra is teljesíti. A vállalkozó 2020 decemberében a NAV felé jelezte, hogy az áfakötelezettség tekintetében az alanyi adómentességet választja a 2021. évre. Az önkormányzatot nem tájékoztatta a változásról. Az egyéni vállalkozó a 2021. január 1-jétől hatályos Katv. 32/E. §-ának (2), valamint a 13. §-ának (2) bekezdései értelmében nyilatkozati kötelezettségének nem tett eleget az önkormányzat felé, pedig a kata jogállásában nem történt változás. Az egyéni vállalkozó 3 millió forint feletti szolgáltatást nyújtott az önkormányzat részére.
1. Az önkormányzat felé elmulasztott nyilatkozatok leadása miatt milyen szankció terheli az egyéni vállalkozót?
2. Az egyéni vállalkozó arról adott tájékoztatást, hogy 21T101E nyomtatványt nyújt be a NAV részére, melyben kéri, hogy 2021. január 1-jétől nem katás egyéni vállalkozóként működik. A kiállított számláit helyesbíti, a mulasztási bírságot kifizeti, a többlet-járulékfizetési kötelezettségének eleget tesz. Megteheti ezt az egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár a katabejelentési kötelezettséget nem érinti. Természetesen az alanyi adómentesség választásáról is tájékoztatni kellett volna az önkormányzatot, de ennek elmulasztása miatt nincs törvényben nevesített szankció, illetve csak akkor lenne, ha nem az áfajogállásnak megfelelő számlát állít ki. A számla kiállításakor az alanyi adómentesség egyértelműen kiderül az adószámból és abból, hogy a számla áfát nem tartalmaz. Az alanyi adómentesség miatt a szerződést módosítani kell. Az alanyi adómentesség a vállalkozó adószámából is kiderül, amit önkormányzatuk ellenőrizhet az adóhatóság nyilvános adatbázisában.Megszűnik a kataalanyiság a bejelentés hónapjának utolsó napjával, ha az adóalany bejelenti, hogy adókötelezettségeit a jövőben nem a Katv. szabályai szerint teljesíti. Visszamenőlegesen nincs lehetőség a katából kilépésre.A 40 százalékos mértékű adót a kifizetőnek első alkalommal a 3 millió forintos juttatási értékhatár átlépését követő hónap 12-éig kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. A kataadózó vállalkozásnak a számláján fel kell tüntetni a kataadózó mivoltát. Ha a számlán szerepelt ez a tény, akkor az önkormányzat teljesíteni tudta[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5618
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
19 Nővérszálló által nyújtott szállásszolgáltatás
Kérdés: Kórházunk nővérszállót üzemeltet, melyben az intézmény dolgozói részére szolgálati lakás formájában biztosít szállást. A kórház "S" adókódot választott, azaz a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységre az adómentesség helyett adókötelessé tételt választott. Az Áfa-tv. III. számú mellékletének II/5. pontja szerint 5%-os áfamérték alkalmazható-e a nővérszálló által nyújtott szállásszolgáltatás nyújtásra? Ha nem, milyen áfamértéket kell alkalmazni?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár szálláshelyre vonatkozó jogszabályok szerinti követelményeknek megfelelő szállás biztosítása történik, így különösen:- a szálloda, panzió, kemping, üdülőház, turistaszálló, ifjúsági szálló által nyújtott szálláshely-szolgáltatás;- üdülők szálláshely-szolgáltatása (függetlenül attól, hogy a szolgáltatást igényjogosultak és azok hozzátartozói, vagy más személy veszi igénybe);- a kollégiumok, diákotthonok azon szálláshely-szolgáltatása, amely az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján nem minősül adómentes tevékenységnek; valamint- a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosítása.Az adóhatóság által kiadott állásfoglalás szerint az általános forgalmi adózás szempontjából kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak nem az ágazati jogszabályokban ilyenként meghatározott, illetve a Központi Statisztikai Hivatal által ilyen TESZOR-szám alá besorolt szolgáltatásokat kell tekinteni, hanem a szolgáltatás jellegadó-tartalma alapján kell a minősítést elvégezni. Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásról beszélünk tehát[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5623
20 Közösségi termékbeszerzés
Kérdés: Költségvetési szerv egy online kereskedelmi platformról rendelt, az árut pedig egy EU-tagállamból szállították, és a számla is az EU-tagállam nyelvén került kiállításra. A számla minden szükséges adatot tartalmaz, az adó is helyesen került feltüntetésre, de idegen nyelven. Befogadhatjuk-e a számlát, illetve van-e valami feltétele a számla befogadásának és elszámolásának?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár feltéve, hogy a tényállás tisztázása másként nem lehetséges.Az Szt. 166. §-ának (4) bekezdése szerint a számviteli bizonylatot - a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az eltérést az adott gazdasági művelet, esemény, illetve intézkedés jellemzői indokolják - idegen nyelven is ki lehet állítani. Az idegen nyelven kibocsátott, illetve a befogadott idegen nyelvű bizonylaton azokat az adatokat, megjelöléseket, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez szükségesek - a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítést megelőzően -, belső szabályzatban meghatározott módon magyarul is fel kell tüntetni. Ezt a nyelvet beszélő saját dolgozó is elvégezheti.A közösség más tagállamából vásárolt termék után a magyar adóalanynak kell az áfát bevallani és megfizetni. Közösség más tagállamával létesített kereskedelmi kapcsolatot megelőzően közösségi adószámot kellett kérni.Az adóalapot az Áfa-tv. 80. §-a és a 60. §-a alapján kell megállapítani. E szerint az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor, vagyb) az ellenérték megtérítésekor, vagyc) a teljesítést követő hónap tizenötödik napjánkell megállapítani. A három időpont közül az, amelyik a legkorábban bekövetkezik.Az alkalmazandó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5612
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
21 Helyiségek ingyenes használatba adása
Kérdés: Egy kormányhivatal az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdése l) pontjának hatálya alá tartozik, nem választott adókötelessé tételt az ingatlan-bérbeadás tekintetében. Egy másik költségvetési szervvel évek óta több megállapodással rendelkezik helyiség ingyenes használatba adásáról. A megállapodások értelmében az ingyenesen használatban lévő helyiségrészre eső üzemeltetési költségre havi átalánydíjat (közüzemi díjat) fizet a használatba vevő fél. A megállapodások szerint a tárgy-évet követő év április 30. napjáig elszámolást készítenek a felek, és a számlákkal alátámasztott tételes elszámolás alapján határozzák meg az előző évre ténylegesen fizetendő közüzemi díjak összegét.
a) Amennyiben a költségvetési szerv az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja hatálya alá tartozik, abban az esetben az ingatlan-bérbeadást áfamentesen kellene számlázni. Jelen esetben azonban bérleti díjat nem számlázunk, csak a használat során felmerült közüzemi díjakat. Ebben az esetben a közüzemi díjak felveszik-e a bérleti díj áfatartalmát (jelen esetben mentes), vagy pedig közvetített szolgáltatásnak minősülnek (27%-os áfatartalommal)?
b) Amennyiben a számlák helytelen áfakulccsal kerültek kiállításra, azokat visszamenőleg javítani kell?
c) Amennyiben igen, ezt az áfabevallások ön-ellenőrzésével tehetjük meg, vagy pedig az Áfa-tv. 153/B. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján fizetendő adót csökkentő tételként vehetjük figyelembe?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár szolgáltatásnyújtás esetében az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek, amelyeket a szolgáltatás nyújtója hárít át a szolgáltatás igénybevevőjére.Az idézett törvényi rendelkezés alapján, amennyiben ingatlan-bérbeadás történik, és ehhez kapcsolódóan számlázzák ki az üzemeltetési költséget, akkor az minden esetben az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti járulékos költség, és mint ilyen osztja a főszolgáltatás, azaz a bérbeadás áfarendszerbeli megítélését. Ennek megfelelően, amennyiben az ingatlan-bérbeadás az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja alapján adómentesen történik - azaz az adóalany ezen tevékenységét az Áfa-tv 88. §-a (1) bekezdésének l) pontja alapján nem tette adókötelessé -, az üzemeltetési költséget adómentesen kell számlázni. Az üzemeltetési költségekre vonatkozó adómentesség a havi átalányban és az éves elszámoláskor megállapított különbözetre is alkalmazandó.b) Az esetlegesen helytelenül, általános forgalmi adó felszámítása mellett kiállított számlákat tehát helyesbíteniük kell.c) A helyesbítés következményeként az üzemeltetési költséget kiszámlázó félnél csökken az adófizetési kötelezettség. Az Áfa-tv. 153/B. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében, ha az adóalany által korábban megállapított és bevallott adóalap vagy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5552
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
22 Gépjármű kölcsönbe
Kérdés: Önkormányzatunk haszonkölcsönbe szeretne adni egy újonnan vásárolt gépjárművet. A forgalomba helyezés miatt egyelőre az önkormányzat kötné meg a biztosításokat. Ezeket a díjakat számlázná tovább a kölcsönbe vevőnek, aki majd az üzemben tartó lesz, és viseli majd a gépjármű üzemeltetésével kapcsolatos költségeket. Áfamentesen kell, hogy továbbszámlázza az önkormányzat a biztosítási díjakat?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár értelmezhető járulékos költségként, ha azt ugyanaz az adóalany teljesíti (akár közvetített ügyletként), aki a főügyletet (szolgáltatásnyújtást) is. Azok a szolgáltatásnyújtások, amelyeknek az értéke járulékos költségként (szokásos fogalma szerint járulékos szolgáltatásként, mellékszolgáltatásként) a főügylet adóalapjába tartoznak, meghatározóan olyan ügyletek, amelyek elősegítik a főügylet megvalósulását, vagy kiegészítik azt, illetve a főügylet vállalásának és megvalósulásának következményeként szokásosan előfordulnak.Amennyiben a felek között lévő megállapodás tartalmából megismerhetően a felek szándéka kifejezetten arra irányul, hogy a bérbeadási szolgáltatás az említett egyéb szolgáltatástól jól elhatárolható módon megosztásra kerüljön, vagyis a bérlő szabadon dönthet úgy, hogy az egyéb szolgáltatást nem az önkormányzattól, hanem más szolgáltatóktól veszi igénybe, és az ügyfél a bérbeadásra irányuló szolgáltatást az egyéb szolgáltatástól függően is igénybe veheti, a bérbeadásra irányuló szolgáltatás és az egyéb szolgáltatás teljesítése önállóan megvalósítandó célokként értelmezhetőek.Fenti esetben - vagyis amikor a tárgyalt esetre nézve nem mondható el az, hogy az egyéb szolgáltatás teljesítésére a bérbeadási szolgáltatás vállalásának és megvalósulásának következményeként kerül sor, illetve az sem állítható, hogy az egyéb szolgáltatás kiegészíti vagy elősegíti a bérleti szerződés által teljesített szolgáltatás megvalósulását - nem áll fenn az egyes ügyletek áfabeli komplexitásának előfeltételét képező azon körülmény, hogy az ügyfél részére megvalósítandó ügyletek egymáshoz képest mellérendeltségi vagy alá-fölé rendeltségi kapcsolatban álljanak egymással, és nincs olyan tevékenység sem az érintett körből, mely fő tevékenységnek vagy melléktevékenységnek minősül, így az egyéb ügyletek költségei nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5585
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
23 Útépítési érdekeltségi hozzájárulás
Kérdés: Önkormányzatunk lakossági (vállalkozói) hozzájárulással (25%) valósít meg útépítéseket. Képviselő-testületünk önkormányzati rendelete az útépítési érdekeltségi hozzájárulásról értelmében bárki fizethet hozzájárulást, aki az érintett utcaszakaszon önálló helyrajzi számmal ingatlantulajdonos. A kivitelező cég a beruházás teljes összegéről az önkormányzatnak állít ki számlát. Az egyik vállalkozó azzal a kéréssel fordult önkormányzatunkhoz, hogy az általa befizetett összegről számlát (áfás) állítsunk ki. Kiállítható-e számla (áfás) a befizetett összegről? Ha igen, milyen jogcímen?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár szolgáltatás igénybevételére vagy sem.Feltételezhetően egy közút kiépítéséről vagy felújításáról van szó, tehát az utat az átadást követően nem csak az utcában lakók lesznek jogosultak használni, továbbá a hozzájárulást nem fizető lakó sem lesz kizárva az út használatából.Amennyiben az érdekeltségi hozzájárulás fejében - az iménti okfejtés alapján - semmilyen ellenszolgáltatásra nem válik jogosulttá a hozzájárulást fizető fél, akkor az ügylet áfa hatályán kívüli ügyletnek minősül, áfa nem terheli, tehát számlát nem kell róla kiállítani.Megjegyzendő, hogy az érdekeltségi hozzájárulás megfizetéséről[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5586
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
24 Közfeladatokra nyújtott támogatás
Kérdés: Önkormányzat és a saját alapítású nonprofit kft.-je közfeladat-ellátási szerződést kötött. A közfeladat-ellátásra az önkormányzat támogatást ad a kft.-nek havi finanszírozással, megjelölve, hogy az egyes feladatokra mennyi működési célú támogatást utal. A közfeladat-ellátási szerződés az egyes szolgáltatások árát tartalmazza azzal, hogy a díjak mértéke a kft. mindenkori ügyvezetőjének javaslata alapján a felek (az önkormányzat és a nonprofit kft.) közös megegyezésével módosítható. Ez árat befolyásoló támogatásnak minősül-e vagy nem? A szerződés alapján a kft. az Ötv.-ben meghatározott önkormányzati feladatokat lát el. Az önkormányzat által a közfeladat-ellátásra adott támogatás ellenértéknek minősül-e vagy nem?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár összefüggés legyen a végzett tevékenység és a juttatott pénz között. A hangsúly a megrendelő státuszon van, tehát a támogató azért utalja a pénzt, mert cserébe vár valamit, és megfordítva is igaz: a támogatott azért nyújtja a szolgáltatást, mert tőle azt a szolgáltató megrendelte.1. Amennyiben az utalt támogatásért nem történik konkrét kötelezettségvállalás valamely tevékenység végzésére, hanem az általános működést, a tevékenységet finanszírozza, mintegy forráskiegészítésül szolgál, akkor az nem adóalap a támogatottnál, tekintet nélkül arra, hogy mi a támogatás forrása. Az is közömbös, hogy milyen jellegű tevékenységhez utalják, az ilyen módon utalt támogatásnak nincs áfavonzata. (Ez a klasszikus értelemben vett intézményfinanszírozás.) Amennyiben az abból finanszírozott tevékenység nem értékesül más felé, és máshonnan sem jut ellenértéknek minősülő támogatáshoz az adott adóalany, a támogatásból eszközölt beszerzések áfája nem vonható le.2. Amennyiben a támogatás konkrét teljesítéssel közvetlen kapcsolatba hozható, akkor a következő esetek merülhetnek fel jellemzően.a) Ha konkrét tevékenységhez utalják ugyan a támogatást, de meghatározott megrendelés nélkül, az csupán a feladatot finanszírozza, így a támogatás nem szolgáltatásnyújtás ellenértéke. A támogató pusztán csak a célra történő pénzfelhasználással számoltatja el a támogatottat. Az ilyen jellegű támogatás áfabeli megítélése a klasszikus intézményfinanszírozással megegyező.b) Ha a támogatásért cserébe van viszontszolgáltatás, vagyis valamely magatartás végzésére vállal kötelezettséget a támogatott, akkor az a szolgáltatásnyújtás ellenértékeként az azért vállalt kötelezettség, végzett tevékenység adómértékével adózik.c) Ha a támogatás ugyan konkrét szolgáltatás, értékesítés teljesítéséhez kapcsolódik, de annak végzésére nem a támogató felé vállal kötelezettséget a támogatott, hanem harmadik fél felé történő szolgáltatás, termékértékesítés árát befolyásolja (csökkenti), akkor az a támogatottnál[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. december 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5633
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
25 Szennyvízberuházás áfa-visszaigénylése
Kérdés: Önkormányzatunk pályázatot kíván benyújtani szennyvízkezelés megoldására csatornahálózat kiépítésére. A pályázatban lehetőség van nettó támogatást kérni. Jelen pillanatban az önkormányzat adószáma egyes, nem tartozik áfakörbe, áfát visszaigényelni nem tud. Az önkormányzat 2020. évi bevételei az alábbiak szerint tevődnek össze: működési célú támogatások államháztartáson belülről, felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, közhatalmi bevételek, működési bevételek, felhalmozási bevételek. Önkormányzatunk a teljes szennyvízcsatornára és a szennyvíztelepre üzembérleti szerződést kötne egy zrt.-vel, így ugyan minimális, de áfás bevételünk keletkezik. A beruházás áfáját teljes egészében levonásba helyeznénk, azaz a projektre csak nettó támogatást szeretnénk igénybe venni. Kérem szíves tájékoztatásukat a levonható és visszaigényelhető áfa vonatkozásában!
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár hasznosítani, olyan oknak számít, ami az Áfa-tv. 120. §-ának felvezető rendelkezése értelmében megalapozza az előzetesen felszámított adó levonhatóságát, ezen keresztül - figyelemmel az Áfa-tv. 153/A. §-a (2) bekezdésének b) pontjára - annak visszaigényelhetőségét.További feltétel azonban önkormányzatuk személyes jogállásának akkénti megváltoztatása, amellyel az adólevonási/adó-visszaigénylési jog gyakorlása immár összeegyeztethető ("kettes" adószám). Fontos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5509
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
26 A védőnői szolgáltató díjának megállapítása
Kérdés: A 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 21. § (4) bekezdése: "A védőnői szolgáltató havi díjazásának mértéke az ellátottak száma alapján a (2)-(3) bekezdések szerint számított pontértéknek és a (10) bekezdésben meghatározott egy pontra jutó forint-értéknek a szorzata alapján kerül megállapításra az (5)-(8) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével. A védőnői szolgáltató az e bekezdések szerinti havi díjazása legalább 12%-át köteles közvetlenül a védőnő díjazására fordítani." Ez azt jelenti, hogy ha a védőnő illetménye magasabb, mint a fejkvóta szerinti díj 12%-a, akkor nem kell ezzel az összeggel kiegészíteni a fizetését, viszont ha például részmunkaidőben foglalkoztatjuk, és nem éri el ezt az összeget, a különbözettel ki kell egészíteni a fizetését?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár Korm. rendelet szerinti további illetményelemek, díjazások is megilletik a védőnőt. Így területi pótlék [21. § (11) bek.], teljesítménydíjazás [21. § (4) bek.] és illetménykiegészítések (76/A., 76/D., 76/L. §). A védőnő illetményének (tábla szerinti garantált illetményének) a fejkvóta szerinti díjazáshoz (teljesítménydíjazáshoz) történő viszonyítása irreleváns. A vonatkozó kormányrendelet 21. §-ának (4) bekezdése szerinti szolgáltatói díjazás 12%-át közvetlenül a védőnő díjazására kell fordítani, tehát az a védőnőt megilleti.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5370
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
27 Felmondási tilalom az egészségügyben
Kérdés: Az egészségügyi intézményekre vonatkozóan megjelent 530/2020. Korm. rendelet 2. §-a megtiltja az egészségügyi dolgozóknak, hogy felmondjanak, amíg tart a veszélyhelyzet. A rendelet azokra is vonatkozik, akik ebben az időszakban érik el az öregségi vagy a 40 év szolgálati idő után járó nyugdíjjogosultságot, és nyugdíjba vonulnának?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár a jogszabály a közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetést nem tiltja, azonban a munkáltató oldaláról az ehhez történő hozzájárulás megfontolandó, tekintettel a veszélyhelyzetre.Mindazonáltal lényeges, hogy a nyugdíj megállapítása a jogosultsági feltételek beálltának napjától nem kizárt a jogviszony további fenntartása mellett sem. Azonban az öregségi nyugdíj folyósítását - az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.Az Eütev. 16/B. §-ának alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5374
28 Jubileumi jutalom nyugdíj előtt
Kérdés: Egy önkormányzati költségvetési szerv közalkalmazottja 2021 szeptemberében szerzi meg a nők 40 éves öregségi nyugdíjához szükséges jogosultsági időt. 2022 januárjában esedékes a 25 éves jubileumi jutalma, melyre nem lesz jogosult, amennyiben 2021 szeptemberében nyugdíjba megy, viszont szeretné azt megkapni. Megoldás lehet-e, hogy a felmentését csak 2022 januárjában kéri, illetve milyen más lehetősége van a Kjt. alapján?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár annak esedékessége időpontjában még fenn kell álljon a jogviszonya. Ennek megfelelően kell kezdeményeznie a felmentését a "nők negyvenéves öregségi
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5384
29 Szakmai főtanácsadó pótszabadsága
Kérdés: Önkormányzatnál alkalmazott (nem vezető) szakmai főtanácsadónak mennyi pótszabadság jár?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár önkormányzati főtanácsadó és az önkormányzati tanácsadó évente hét nap pótszabadságra
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5398
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
30 Házi gyermekorvos jogviszonya
Kérdés: Önkormányzatunk álláspályázatot hirdetett meg házi gyermekorvosi munkakörre. A jelentkező alkalmazottként kívánja ellátni a feladatot. Az állás 2021. március 1. napján kerül betöltésre. Önkormányzatunk rendelkezik jelenleg a praxisjoggal és a működési engedéllyel. Az önkormányzat az egészségügyi ellátást nem költségvetési szerv útján végzi, hanem azt maga biztosítja. Az Eütv. 3. §-ának f) pontja alapján az önkormányzat egészségügyi szolgáltatónak minősül. Az Eszjtv. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a törvény hatálya az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóra, annak fenntartójára, valamint az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy jogállására terjed ki. Az Eszjtv. 2. §-ának (1) bekezdése alapján az egészségügyi szolgálati jogviszony egészségügyi szolgálati munkaszerződéssel jön létre. Az e törvénnyel ellentétes egészségügyi szolgálati munkaszerződés semmis.
Az Eütev. 7. §-ának (2) bekezdése meghatározza az egészségügyi tevékenység végzésére vonatkozó jogviszonyokat. Ez alapján egészségügyi tevékenység végezhető többek között közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban.
Az Eütev. 2021. március 1. napjától továbbra is tartalmazza a közalkalmazotti jogviszonyt mint egészségügyi tevékenység végzésére vonatkozó jogviszonyt.
A 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a rendelet hatálya kiterjed azokra a praxisjoggal rendelkező háziorvosokra, házi gyermekorvosokra (a továbbiakban: háziorvos) és alapellátást végző fogorvosokra, akik területi ellátási kötelezettséget vállalva az önkormányzattal, az önkormányzati feladatokat ellátó egészségügyi intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban állnak.
A fenti jogszabályi rendelkezések értelmezése kapcsán az alábbiakkal kapcsolatban kérek tájékoztatást: A 2021. március 1. napjától az önkormányzattal jogviszonyt létesítő házi gyermekorvos egészségügyi tevékenységét közalkalmazotti jogviszonyban vagy egészségügyi szolgálati jogviszonyban végezheti?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár és a vele jogviszonyban álló, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottakra. A más vállalkozási formában tevékenységet végzőkre azonban nem. Ha a házi gyermekorvos foglalkoztatási jogviszonyban végzi a tevékenységét,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5413
Kapcsolódó tárgyszavak: ,