#1 Magánszemély családi kedvezménye
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja a volt élettársával ügyvédi megállapodást kötött, amely szerint a családi adóalap-kedvezményt teljes mértékben ő veszi igénybe, a családi pótlékot pedig a volt élettársa kapja. 2021 decemberétől változás történt, a magánszemély és a volt élettársa részére 50-50 százalékban folyósítják a családi pótlékot. Alkalmazottunk, függetlenül a családi pótlék folyósításától, egész évben jogosult volt-e a családi kedvezményre, tekintettel arra, hogy a gyermeket közösen, felváltva nevelték.
Részlet a válaszból: […] pótlék igénylése érdekében. A közös kérelem benyújtása tehát nemcsak eljárásjogi, hanem jogosultsági (anyagi jogi) feltétel is. Emiatt a gyermek osztott felügyeletének a ténye - függetlenül attól, hogy az jogerős bírósági döntés, egyezség vagy közös nyilatkozat alapján áll fenn - nem elegendő a családi pótlékra való jogosultság fennállásához.A szülők közös nyilatkozata alapján az osztott családi pótlékra jogosultságot a családtámogatási szerv határozattal állapítja meg.A Cst. 9. §-ának (4) bekezdésében foglalt felváltva gondozás esetén a családi pótlékra való 50-50 százalékos jogosultsághoz, és ezáltal a családi kedvezmény 50-50 százalékos megosztásához is szükséges a családi pótlékot megállapító határozat meghozatala is.Azok a szülők, akik az 50-50 százalékban megosztott családi pótlékot nem kérelmezték, de a gyermeküket felváltva gondozzák, nem jogosultak a családi pótlékra, és így a családi kedvezményre sem.A kérdésben foglalt esetben tehát az önkormányzati dolgozó csak 2021. decembertől jogosult a családi kedvezmény összegének 50 százalékáig a kedvezményt érvényesíteni (függetlenül az ügyvédi megállapodástól, amely egyébként sem a[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. szeptember 27.
#2 Segítségnyújtás az ukrán háborús zónából menekülőknek
Kérdés: Önkormányzatok, illetve különböző vállalkozások nem segélyszervezeteken vagy közhasznú tevékenységet ellátó szervezeteken keresztül, hanem közvetlenül nyújtanak segítséget (szállás, melegétkezés, élelmiszer, ruhaneműk, készpénz) az ukrán háborús zónából menekülő magánszemélyeknek. A magánszemélyek részére közvetlenül átadott termékek, illetve nyújtott szolgáltatások, továbbá a készpénz juttatása után keletkezik-e az önkormányzatoknak, vállalkozásoknak jövedelemadó- és egyéb közteherfizetési kötelezettségük?
Részlet a válaszból: […] szerint szociális segélynek minősül a szociálisan rászorulónak pénzben vagy nem pénzben ellenszolgáltatás nélkül nyújtott vissza nem térítendő támogatás.A fentiek alapján az önkormányzat által juttatott termékek, szolgáltatások, készpénz esetében személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség nem keletkezik.Gazdasági társaságok esetében személyijövedelem-adó-fizetési kötelezettség csak abban az esetben nincs, ha a juttatást nem pénzbeli formában nyújtják. Ugyanis készpénz esetében az adókötelezettséget a felek között fennálló jogviszony, illetve szabályok alapján kell meghatározni, mely jellemzően egyéb jövedelem lesz.Ha a vállalkozások közvetlenül nyújtanak segítséget az ukrán háborús zónából menekülő magánszemélyeknek, akkor az ezen magánszemélyek részére átadott pénzeszközök, termékek, illetve nyújtott szolgáltatások értéke a juttató vállalkozásoknál egyéb ráfordításként számolandó el a számviteli nyilvántartásokban. A juttatás összege a juttató társaságiadó-alapjánál elismert költségnek minősül [a Tao-tv. 8. § (1) bekezdése d) pontjának alkalmazásában, figyelemmel a 3. számú mellékletre is].Az Itv. alapján az ingyenes juttatás utáni illetékkötelezettség a vagyonszerző felet terheli. Ez azt jelenti, hogy az azt nyújtó vállalkozások, önkormányzatok részéről illetékkötelezettség nem merül fel.Továbbá[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. június 7.
#3 Közüzemi számlák elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk egy egyéni vállalkozóval van szerződéses kapcsolatban. A vállalkozó részéről kérdésként merült fel, hogy amennyiben az egyéni vállalkozó közüzemi számláin nem mindegyik szolgáltatónál szerepel a számlán az adószám - de a fogyasztási hely szerint bizonyítható, hogy a vállalkozói tevékenységhez kapcsolódik a számla -, akkor a számlát az egyéni vállalkozó elszámolhatja-e költségként úgy, hogy a számla áfatartalmát nem vonják le, hanem a közüzemi díjat bruttó módon költségként számolják el?
Részlet a válaszból: […] helye van belföldön.Az Szja-tv. költségelszámolásra vonatkozó általános szabályai alapján [Szja-tv. 4. § (3) bekezdés], ha "a magánszemély olyan termék vagy szolgáltatás ellenértéke alapján kíván költséget elszámolni, amelynek értékesítője, illetve nyújtója az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett, akkor a kiadás igazolására kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti bizonylat (ide nem értve a nyugtát) alkalmas".Az Szja-tv.-ben megjelölt "általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti bizonylat" alatt csak olyan bizonylatot lehet érteni, amely tartalmilag és formailag is megfelel az Áfa-tv. szerinti feltételeknek. Ez azt jelenti, hogy az adóalany termékbeszerző, szolgáltatást igénybe vevő esetén a számla adattartalmának meg kell felelnie az Áfa-tv. 169. §-ában foglaltaknak, azaz az adóalany vevő, igénybe vevő adószámának első nyolc számjegye is mindenképpen feltüntetendő a számlán. Ha erre nem került sor, a terméket beszerzőnek, szolgáltatást igénybe vevőnek a számla e tekintetben történő módosítását kell kérnie a számlát kibocsátótól.Ha viszont a termékbeszerző, szolgáltatást igénybe vevő ugyan[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. augusztus 9.
#4 Ingyenjegy az Országházba
Kérdés: Egy munkáltató ingyenesen szeretne Országház-látogatásra jegyeket adni a munkavállalóknak. Nyújtható-e adómentesen az Országház látogatásának biztosítása is az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.28. pontja alapján?
Részlet a válaszból: […] kapcsolódó kulturális javakat gyűjti, őrzi, feldolgozza és közkinccsé teszi kiállítások, publikációk és előadások során, kutatási eredményeit közzéteszi".A költségvetési szerv alaptevékenységei közé tartozik a múzeumi kiállítási tevékenység és a történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése és megóvása tevékenység (kormányzati funkciószám szerinti megjelölése: 082070) is.A Látogatóközpont és az Országgyűlési Múzeum tehát az Országgyűlés Hivatalának keretei között működik, a belépőjegyeket online módon az Országgyűlés Hivatalának jegyértékesítési oldalán lehet megvásárolni, vagy a Látogatóközpontban. A látogatói útvonal a Látogatóközpontból indul, a látogatókat idegenvezető - vélhetően az Országgyűlés Hivatalának (az Országgyűlési Múzeumnak) az alkalmazottja - kíséri végig az útvonalon. Az Országház-látogatásra váltott jeggyel az útvonal végén megtekinthető az Országház történetét bemutató kiállítás.Az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.28. pontjának b) alpontja értelmében adómentes a kifizető által a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott, kulturális szolgáltatás igénybevételére [muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. június 28.
#5 Ingatlan-bérbeadás áfája
Kérdés: Egy oktatási intézménynek, ami étkeztetést (áfás tevékenység) is végez, valamint áfafizetési kötelezettségét alanyi adómentesen gyakorolja, és az ingatlan-bérbeadásra az általános szabályok szerint jelentkezett be (AAM/TAM), milyen áfajogcímkóddal kell az ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódó - bérleti díj nem merül fel, mert az önkormányzat ingyenes használatra adta a tulajdonát képező ingatlant - rezsi-továbbszámlázásról a számlát kiállítania? Az alanyi adómentességből adódóan minden számlát alanyi mentesen kell kiállítani, vagy az ingatlan-bérbeadás áfajogcímkódja a kapcsolódó (AAM) bejelentéshez igazodik, vagyis ha bérletidíj- vagy/és rezsi-továbbszámlázás merül fel, akkor azt adó alól mentesen/tárgyiadó-mentesen kell kiszámlázni?
Részlet a válaszból: […] bármely jogcímen fizetett díj az áfa rendszerében bérbeadási szolgáltatás ellenértékének tekintendő.Figyelemmel arra, hogy a levélben vázolt tényállás keretében a használatra jogosult fél (bérlő) a közüzemi szolgáltatások díját az ingatlan időleges használatával összefüggésben fizeti meg a használatot biztosító fél (bérbeadó oktatási intézmény) részére, az említett közüzemi díjak a bérbeadási szolgáltatás ellenértékét képezik, így a tárgyalt esetben önálló (a bérbeadási szolgáltatástól elkülönült), közüzemi szolgáltatás közvetítésére irányuló ügylet megvalósulásáról nem beszélhetünk.A leírtakból következően a bérbeadási szolgáltatás kapcsán felmerülő rezsiköltségeket az ingatlan-bérbeadás adómértékével megegyezően kell számlázni a bérlő részére.Az Áfa-tv. 193. §-ának (1) bekezdése tartalmaz előírást azon esetekre, amikor az alanyi adómentes adóalany nem járhat el e minőségében. (Tehát a számláit nem alanyi[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. május 17.
#6 Vissza nem térítendő önkormányzati támogatás
Kérdés: Egy önkormányzat alapított egy turisztikai nonprofit kft.-t, melynek tevékenységei között szerepel M.N.S. Egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység, konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése. Az önkormányzat bruttó 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott a nonprofit kft. részére, és a támogatási szerződésben kikötötte, hogy a támogatást kizárólag állami és egyházi ünnepek rendezvényeinek szervezésével keletkezett költségek fedezetére használhatja fel. A nonprofit kft. az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint állapítja meg, 2-es áfakóddal rendelkezik. A nonprofit kft. a rendezvények megszervezéséhez és lebonyolításához alvállalkozót is igénybe vett. A nonprofit kft.-nek a rendezvénnyel kapcsolatban árbevétele nem keletkezett. Az Áfa-tv. 120. §-a szerint az áfa akkor vonható le, ha az adóköteles tevékenységet szolgál. Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik [6. § (1) bek.]. A nonprofit kft. által végzett cél szerinti tevékenységek is adókötelesek. Az Áfa-tv. 259. §-ának 6. pontja szerint e törvény alkalmazásában ellenérték: bármilyen vagyoni előny, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de ide nem értve a kártérítést. Az önkormányzattól kapott támogatás ellenértéknek tekinthető-e? Ha igen, akkor - véleményünk szerint - a jogszabály alapján a nonprofit kft.-nek lehetősége van az áfa visszaigénylésére.
Részlet a válaszból: […] adó alapjának része, amely konkrét szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés teljesítésével közvetlenül kapcsolatba hozható. Másképp fogalmazva, a támogatás csak akkor keletkeztet adózási pontot az általános forgalmi adózás rendszerében, amennyiben az valamely konkrét ügylet ellenértékének tekinthető. Eszerint azt kell megvizsgálni, hogy a támogatásként folyósított összeget valamely egyedileg beazonosítható szolgáltatásért vagy termékért cserébe fizetik-e, avagy sem.A támogatás címen kifizetett összeg akkor minősül valamely ügylet ellenértékének, ha a támogatás feltételei, körülményei alapján megállapítható, hogy a támogatottnak a támogatás ellenében valamely ellenszolgáltatást (termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást) kell teljesítenie a támogató felé. Amennyiben a támogatás ellenében nem történik konkrét termék-értékesítés, szolgáltatásnyújtás, hanem a támogatás általában finanszírozza a működést, tevékenységet, illetve valamely fejlesztés megvalósulását segíti elő - vagyis alapvetően forráskiegészítésül szolgál -, a támogatás nem képez adóalapot a támogatottnál.Amennyiben[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. július 19.
#7 Útvonalengedély-kiadással kapcsolatos tevékenység
Kérdés: Önkormányzatunk a közigazgatási területét érintő útvonalengedélyre kötelezett igénybe vevők és közterületek körét, és a közútkezelői/útfenntartási hozzájárulás mértékét rendeletalkotási jogkörében eljárva, önkormányzati rendeletben állapította meg. E rendelet rögzíti az útfenntartási hozzájárulás mértékét és az útvonalengedélyhez tartozó illeték díját, mely az önkormányzat illetékbevételi számlájára fizetendő. Az útvonalengedély-kiadással kapcsolatos tevékenységet az önkormányzat az áfaszabályozás szerinti közhatalmi tevékenységnek - vagyis nem gazdasági tevékenységnek - tekinti, az e tevékenységből származó bevétel után áfát nem számít fel, számlát nem bocsát ki. Helyes ez az értelmezés?
Részlet a válaszból: […] kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása). Míg a főváros tekintetében a Mötv. 23. §-a az alábbiak szerint rendelkezik:"(1) A fővárosi önkormányzat az e törvényben meghatározottak szerint ellátja mindazokat a terület- és településfejlesztési, valamint területrendezési, településrendezési és településüzemeltetési feladatokat, amelyek a főváros egészét érintik, vagy amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak.(3) A fővárosi kerületi önkormányzatok - törvény keretei között - önállóan gyakorolják a települési önkormányzatokat megillető valamennyi feladat- és hatáskört, amelyet törvény nem utal a fővárosi önkormányzat kizárólagos feladat- és hatáskörébe, valamint ellátják az (1) bekezdésbe nem tartozó településfejlesztési, valamint településrendezési és településüzemeltetési feladatokat.(4) A fővárosi önkormányzat feladata különösen:1. törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kiemelt forgalmú vagy országos közúti közlekedésben fontos szerepet játszó főútvonalak, sugár- és gyűrűirányú közutak, kiemelt tömegközlekedési csomópontok, kiemelt közparkok és közterek kezelése, fejlesztése, üzemeltetése, valamint ezeken a területeken a közterület-felügyelet működtetése, illetve a főváros teljes területén a forgalomtechnikai kezelői és üzemeltetői feladatok ellátása, forgalomszervezés;19. a tulajdonában álló közterületek használatára vonatkozó szabályok és díjak megállapítása.(5) A kerületi önkormányzat feladata különösen:1. helyi közutak, közterek és parkok kezelése, fejlesztése és üzemeltetése;2. tulajdonában álló közterületek használatára vonatkozó szabályok és díjak megállapítása".A Kkt. 34. §-ának (1) bekezdése értelmében "a közút kezelője - az országos és a helyi közutak kezeléséről szóló jogszabályok szerint eljárva - köteles gondoskodni arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen". E paragrafus (2) bekezdése szerint "a közút forgalmi rendjét - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a közút kezelője alakítja ki". A Kkt. 35. §-a értelmében "az út kezelője a kezelői kötelezettségének megszegésével okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint köteles megtéríteni. A kártérítési követelést a kár keletkezését követően haladéktalanul kell a közút kezelőjéhez bejelenteni".A Kkt. 33. § (1) bekezdése b) pontjának bb) alpontja és c) pontja alapján "e törvény szerint az út kezelői:b) az a) pontban nem említett [megj.: vagyis nem koncessziós szerződés alapján működtetett országos vagy helyi közút]bb) helyi közutak, a lakott területen lévő járda tekintetében a helyi önkormányzat vagy a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított költségvetési szerv, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben a helyi önkormányzat 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik;c) a magánutak tekintetében annak a területnek a tulajdonosa, amelyen a magánút van; állami tulajdonban levő ingatlanon fekvő magánút esetében tulajdonosnak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelő (használó) tekintendő".A Kkt. 46. §-ának (1) bekezdése értelmében "a közút kezelőjén a helyi közutak tekintetébena) 3. § (2) bekezdésében, 7. § (3) bekezdésében, 9/D. § (1) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 14. § (1) bekezdés a) pontjában, 15. § (1) bekezdésében, 29. § (4) és (9) bekezdésében, 29/B. § (2) bekezdésének a) pontjában, 33. § (2) bekezdésében, 33/D-35. §-ban, 36. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 37. § (2) és (3) bekezdésében, 41. §-ban, 42. § (3) bekezdésében, 42/A. § (1) és (2) bekezdésében, 43. § (1) bekezdésében és a 45. § (1) bekezdésében a helyi önkormányzat képviselő-testületét;b) Budapest Főváros Önkormányzata esetében az a) pontban foglaltaktól eltérően a fővárosi közgyűléstkell érteni".Az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet 10. §-ának (2) bekezdése szerint "a járművek forgalmára vonatkozó tilalmat vagy korlátozást csak kellően indokolt esetben és mértékig szabad elrendelni. A tilalmak vagy korlátozások a forgalom biztonságának és egységesítésének, az út (műtárgy) műszaki állapotának védelme és környezetvédelmi[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. augusztus 9.
#8 Személygépkocsi-értékesítés áfája
Kérdés: Kormányhivatalunk szeretné értékesíteni a hat éve saját használatra vásárolt személygépkocsiját. A beszerzéskor az előzetesen felszámított áfa nem került levonásra, mivel azt az alaptevékenységükhöz, a közhatalmi feladatok ellátásához használtuk. Jelenleg az eszköz 0 Ft értéken szerepel nyilvántartásukban. Az eladáskor piaci értéken szeretnék értékesíteni a gépkocsit. Az értékesítést általános forgalmi adó terheli-e vagy sem, tekintettel arra, hogy
- alaptevékenységük nem tartozik sem az Áfa-tv. 85. §-ának (1) bekezdése, sem a 86. §-ának (1) bekezdése alatt meghatározott tevékenységek körébe,
- az értékesítést megelőzően a személygépkocsihoz kapcsolódó előzetesen felszámított adót nem az Áfa-tv. 124. és 125. §-ainak rendelkezései miatt nem vontuk le,
- nem adóköteles termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás érdekében használták, egyéb módon hasznosították az eszközt.
- alaptevékenységük nem tartozik sem az Áfa-tv. 85. §-ának (1) bekezdése, sem a 86. §-ának (1) bekezdése alatt meghatározott tevékenységek körébe,
- az értékesítést megelőzően a személygépkocsihoz kapcsolódó előzetesen felszámított adót nem az Áfa-tv. 124. és 125. §-ainak rendelkezései miatt nem vontuk le,
- nem adóköteles termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás érdekében használták, egyéb módon hasznosították az eszközt.
Részlet a válaszból: […] tevékenységekhez történő hasznosítás, vagy a tételes áfalevonási tilalom okán tiltott, így annak értékesítése adómentes az Áfa-tv. 87. § a) és b) pontjai alapján. A 87. § c) pontja alapján 2013. április 23. óta értékesítése akkor is adómentes, ha a beszerzéskor nem volt tényszerűen áthárított adó, de ha lett volna, akkor a tételes levonási tilalom miatt nem lett volna levonható.Az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése szerint nem gazdasági tevékenység, és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott, a 7. § (2) bekezdésében leírt közhatalmi tevékenység.Az Áfa-tv. 120. § a) pontja alapján, abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany, adóalanyi minőségében, a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított.Az Áfa-tv. 124. § (1) bekezdés d) pontja alapján a 120. és 121. §-októl függetlenül nem vonható le a személygépkocsit (ide nem értve a halottszállító személygépkocsit) terhelő előzetesen felszámított adó.Fentiek alapján helyesen jártak el, amikor a beszerzéskor nem vonták le a közhatalmi tevékenységhez történő használat érdekében saját használatra beszerzett személygépkocsit terhelő adót.A tárgyi eszköz értékesítése a gazdasági tevékenység körébe tartozó ügyletnek minősül, akkor is, ha az érintett eszközt a gazdasági tevékenység körén kívül eső tevékenységhez szerezték be és hasznosították. Mivel az adóalany saját használatára beszerzett személygépkocsit[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. szeptember 27.
#9 Alapítvány induló vagyonának elszámolása
Kérdés: Nemzetiségi önkormányzatunk alapítványt hozott létre. Az alapítvány induló vagyonát (nemzetiség költsége), illetve az ügyvédi honoráriumi díjat hová és milyen jogcímen könyveljük le mint nemzetiségi önkormányzat?
Részlet a válaszból: […] részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni, amelyeket abból a célból szereztek be, hogy tartós jövedelemre (osztalékra, kamatra) tegyenek szert, vagy befolyásolási irányítási ellenőrzési lehetőséget érjenek el.Fentiek alapján - véleményünk szerint - az alapító által az alapítvány részére teljesített induló vagyoni juttatás nem minősül részesedésszerzésnek, így az önkormányzat által utalt összeget az Áhsz. 15. melléklete szerinti K512. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre rovaton javasoljuk kimutatni. Az alapítvánnyal[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. október 18.
#10 Maradvány elszámolása
Kérdés: Kimutatható-e a decemberi hóközi, törvény szerinti illetmény kifizetése lekötött maradványként? Kimutatható-e a decemberben kifizetett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások összege lekötött maradványként (K3657 egyenlege)? Kimutatható-e az előlegek között szereplő "Túlfizetések, téves és visszajáró kifizetések" összege lekötött maradványként (K36516)?
Részlet a válaszból: […] bekezdésének i) pontja alapján kötelezettségvállalással terhelt maradványnak kell tekinteni a költségvetési szerv költségvetési évi kiadási előirányzataira vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos, az Áht. 4/A. §-ának (5) bekezdése szerinti kifizetést.Az Áhsz. 48. §-a (9) bekezdésének a) pontja értelmében a decemberben kifizetett illetmények, munkabérek összegét - ideértve az egyébként a K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovaton elszámolandó más kifizetéseket (pl. felmentési időre járó díjazást, december havi arányos munkabért stb.) is - a 3661. December havi illetmények, munkabérek elszámolása könyvviteli számlán kell kimutatni.A költségvetési év és a "bérév" eltér egymástól, a 2021. december havi bérek fedezetére szolgáló forrás a költségvetési szervnek nem a 2021. évi, hanem a 2022. évi kiadási előirányzatain áll rendelkezésre. A decemberi bérekre tehát nem vonatkozik az Ávr. 150. §-a (1) bekezdésének i) pontja, az nem tekinthető kötelezettségvállalással terhelt maradványnak.Nem minden, az Áht. 4/A. §-ának (5) bekezdése szerinti, ún. sajátos elszámolás tekintendő kötelezettségvállalással terhelt maradványnak, hanem kizárólag azok, amelyekhez a tárgyévben, tehát a költségvetési év során konkrét kötelezettségvállalás[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. május 17.
#11 Maradvány elszámolása
Kérdés: Vállalkozási tevékenységünk bevételéből szerettünk volna egy informatikaieszköz-beszerzést lefolytatni, melyre kötelezettséget vállaltunk, beszerzési tervünkben is szerepeltettük, azonban csiphiányra hivatkozva a beszállító jelezte, hogy a termékek leszállítását csak januárban tudják teljesíteni, és a számlázása is akkor fog megtörténni. Az így keletkező pénzmaradványt hogyan tudjuk átvinni a következő évre, hogy abból teljesítsük a kifizetést?
Részlet a válaszból: […] származó vállalkozási maradványnak a társasági adó mértékével megegyező hányadát köteles a központi költségvetésbe - az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetén az irányító szerv költségvetésébe - befizetni. Az Ávr. 150. §-a meghatározza, hogy központi költségvetési szerv esetében mit lehet kötelezettségvállalással terhelt maradványnak tekinteni, és a kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradványra vonatkozó befizetési kötelezettséget. Az Ávr. 155. §-ának (1) bekezdése szerint az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv költségvetési maradványából az irányító szervet megillető rész számítását az irányító szerv határozza meg.Az Áhsz. 4. §-ának (4) bekezdése szerint a költségvetési számvitelben az összemérés elve oly módon érvényesül, hogy a költségvetési és a vállalkozási maradvány megállapításakor a bevételeket és kiadásokat tevékenységenként elkülönítve kell figyelembe venni. Az Áhsz. 8. §-ának (3) bekezdése alapján a maradványkimutatás[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. január 18.
#12 Idősek otthonának ingyenes használatba adása, majd ingyenes visszavétele
Kérdés: Költségvetési szervünk az idősek bentlakásos ellátását biztosítja. A feladatellátást, terveink szerint, egy egyesület venné át, várhatóan a 2022. év nyarán. Az átadás államháztartáson kívüli szervezet részére történik, bérleti díjat nem számolunk fel, haszonkölcsön-szerződéssel kerülne átadásra az ingatlan és az ingóság is. Az átvevő közhasznú szervezet, az átadott épület továbbra is a mi tulajdonunk marad.
Az átadással kapcsolatban felmerült kérdéseink:
a) Az átadást követően kinek a nyilvántartásában, mely mérlegsorokon kell szerepelnie az érintett vagyontárgyaknak, hogyan történik az értékcsökkenés/értékvesztés elszámolása, valamint a leltározás hogyan működik?
b) Kis értékű eszközök: az átadott kis értékű eszközöket leltár alapján adjuk át. Ki tartja nyilván ezek után mennyiségileg?
c) Visszavétel során: ha 2032. évben visszavesszük az épületet, a térítésmentes átadás akkor sem jár áfafizetési kötelezettséggel? Hiszen az önkormányzat nem közhasznú szervezet?
Az átadással kapcsolatban felmerült kérdéseink:
a) Az átadást követően kinek a nyilvántartásában, mely mérlegsorokon kell szerepelnie az érintett vagyontárgyaknak, hogyan történik az értékcsökkenés/értékvesztés elszámolása, valamint a leltározás hogyan működik?
b) Kis értékű eszközök: az átadott kis értékű eszközöket leltár alapján adjuk át. Ki tartja nyilván ezek után mennyiségileg?
c) Visszavétel során: ha 2032. évben visszavesszük az épületet, a térítésmentes átadás akkor sem jár áfafizetési kötelezettséggel? Hiszen az önkormányzat nem közhasznú szervezet?
Részlet a válaszból: […] értéke értékcsökkenésként egy összegben kötelezően elszámolandó. A leltározás során a kölcsönbe adott eszközökről tárolási nyilatkozatot kell kérni.c) Tekintettel arra, hogy térítés nélküli átadás nem történik, hiszen csak haszonkölcsön-szerződés alapján használja az ingatlant közhasznú szervezet, így nincs visszavétel sem.Az Áfa-tv. alapvetően az ellenértékes ügyleteket adóztatja. Az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint az ingyenes átadás akkor keletkeztet adófizetési kötelezettséget, ha az adóalanyt a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan egészében vagy részben adólevonási jog illette meg. Az egyesület térítésmentesen szerzi meg az ingatlant, ezért sem az átadás, sem a visszaadás nem képez áfaadóalapot. Értékesítés az adott esetben nem is értelmezhető, hiszen az ingatlan tulajdonjoga az önkormányzaté marad. Valójában ingyenes használatba adás és annak ingyenes visszavétele történik. Az idősotthoni gondozás tárgyi adómentes tevékenység,[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. április 26.
#13 Térfigyelő kamerarendszer térítésmentesen
Kérdés: Önkormányzatunk a helyi polgárőr-egyesülettől térítésmentesen átveszi a térfigyelő kamerarendszert. A rendszer könyv szerinti értéke 0 forint. A kamerarendszer áfa szempontjából minősülhet-e közcélú adománynak?
Részlet a válaszból: […] támogatására, az oktatási intézmény részére az alapító okiratában meghatározott tevékenysége támogatására, valamint az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására fordított termék, szolgáltatás, feltéve, hogya) az ügyletre vonatkozó okirat, egyéb körülmény valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem, vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekű, az oktatási intézmény esetében az alapító okiratában meghatározott, továbbá az egyházi jogi személy esetében törvényben meghatározott tevékenységét,b) az nem jelent vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás, ésc) az adományozó rendelkezik a közhasznú szervezet, az oktatási intézmény, illetve az egyházi jogi személy által kiállított olyan igazolással, amely tartalmazza az adományozó és az adományozott nevét, székhelyét vagy állandó lakóhelyét, adószámát, adószám hiányában egyedi azonosítására szolgáló jelét és a támogatott célt.A fentieknek megfelelő közcélú adomány esetén tehát nem keletkezik adófizetési kötelezettség, adóköteles ügylet hiányában pedig az Áfa-tv. szerinti bizonylatolási kötelezettség sem.Az önkormányzat nem közhasznú szervezet, az önkormányzat közérdekű kötelezettségvállalás szervezőjeként elfogadhat adományt.A[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. január 18.
#14 Alapítvány részére adományozott orvosi eszközök
Kérdés: Alapítvány részére térítésmentesen adományoztak orvosi eszközöket, műszereket. Ezeket az alapítvány hasznosíthatja-e olyan módon, hogy bérbeadja a kórház részére? A kórház jogszerűen befogadhatja-e az alapítványtól a bérleti díjról szóló számlát?
Részlet a válaszból: […] meghatalmazottak, alapcéljának, illetve közhasznú céljának elérése érdekében folytatnak.A kormányrendelet előírja, hogy az adományozott köteles tájékoztatni az adományozót az adománygyűjtés céljáról, és az ismert adományozót az adomány felhasználását illetően.Az Itv. szerint az alapítványt az illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést, illetve az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társaságiadó-fizetési kötelezettsége, külföldi illetőségű szervezet esetén a társasági adónak megfelelő közteherfizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett.Az alapítvány közhasznú, alapítvány célja szerinti és a vállalkozási tevékenységét meg kell különböztetni.A bérbeadás nem cél szerinti alaptevékenység,[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. április 26.
#15 Fenntartó és intézménye közötti ügyletek
Kérdés: Költségvetési intézményként a lakosság számára nyújtunk szolgáltatást. A fenntartó önkormányzat pályázati forrást nyert el olyan szolgáltatások lebonyolítására, melyre intézményünk alkalmas. A forrás átadása számlák ellenében történne. Jogszerű-e a fenntartó és intézménye között egy megbízási szerződésen alapuló számlamozgással járó ügylet?
Részlet a válaszból: […] vállalkozási feladatok ellátására.A feladatellátási szerződésnél figyelembe kell venni az Áht. 7. §-ának (2) bekezdését, amely szerint a költségvetési szerv tevékenysége leheta) alaptevékenység, amely a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint a szakmai alapfeladatai ellátását elősegítő más, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység,b) vállalkozási tevékenység, amely haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató, értékesítő tevékenység.Az[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. június 28.
#16 Gyermekétkeztetési térítési díj
Kérdés: Önkormányzatunk eddig bruttó összegben állapította meg a gyermekétkeztetés térítési díját a mindenkori önkormányzati rendeletében. Ezt a gyakorlatot a kormányhivatal megkifogásolta, szerintük a térítési díjat nettó összegben kell meghatározni. Ennek értelmében módosítottuk a rendeletet, amelyben már nettó díjak szerepelnek. A nettó díjak meghatározásánál figyelembe vettük a következő jogszabályt:
A 328/2011. Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés alapján: "Az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló 2008. évi III. törvény 2. §-ának megfelelő módon kerekítve kell meghatározni." Például ahol a nyersanyagnorma alapján a nettó térítési díj 492 Ft-ra jött ki, ott nettó 490 Ft-ban állapítottuk meg a díjat, mivel a fenti kormányrendelet alapján a díjakat kerekítve kell meghatározni. Tekintettel arra, hogy az áfakulcs 27%, így a bruttó térítési díj nem lesz kerek szám.
A példában vett 490 Ft-os díjnál a bruttó térítési díj 622 Ft lenne. Azonban a 328/2011. Korm. rendelet 5. §-a (2) bekezdésének első fordulata alapján (1 és 2 forintos címletű érmék bevonása) véleményünk szerint a bruttó díjat is kerekítenünk kellene, így 620 Ft-ot kellene számláznunk. Azonban ha a számlára bruttó 620 Ft-ot írunk, annak a nettója 488 Ft, ami nem egyezik meg a rendeletben rögzített 490 Ft-tal.
1. A 328/2011. Korm. rendelet 5. §-a (2) bekezdésének alapján a nettó vagy a bruttó térítési díjat, vagy mindkét díjat (a nettót és a bruttót is) kell kerekíteni?
2. Amennyiben mindkét díjat kerekítenünk kell, hogyan kell kiállítani a számlát, hogyan kell elszámolni a kerekítési különbözetet?
A 328/2011. Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés alapján: "Az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló 2008. évi III. törvény 2. §-ának megfelelő módon kerekítve kell meghatározni." Például ahol a nyersanyagnorma alapján a nettó térítési díj 492 Ft-ra jött ki, ott nettó 490 Ft-ban állapítottuk meg a díjat, mivel a fenti kormányrendelet alapján a díjakat kerekítve kell meghatározni. Tekintettel arra, hogy az áfakulcs 27%, így a bruttó térítési díj nem lesz kerek szám.
A példában vett 490 Ft-os díjnál a bruttó térítési díj 622 Ft lenne. Azonban a 328/2011. Korm. rendelet 5. §-a (2) bekezdésének első fordulata alapján (1 és 2 forintos címletű érmék bevonása) véleményünk szerint a bruttó díjat is kerekítenünk kellene, így 620 Ft-ot kellene számláznunk. Azonban ha a számlára bruttó 620 Ft-ot írunk, annak a nettója 488 Ft, ami nem egyezik meg a rendeletben rögzített 490 Ft-tal.
1. A 328/2011. Korm. rendelet 5. §-a (2) bekezdésének alapján a nettó vagy a bruttó térítési díjat, vagy mindkét díjat (a nettót és a bruttót is) kell kerekíteni?
2. Amennyiben mindkét díjat kerekítenünk kell, hogyan kell kiállítani a számlát, hogyan kell elszámolni a kerekítési különbözetet?
Részlet a válaszból: […] étkezések számának, valamint a 21/B. §-ban megjelölt normatív kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg. A 328/2011. Korm. rendelet nem tartalmazza azt az előírást, hogy nettó módon kell az árakat megállapítani.A termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet 2. §-a szerint a termék vagy szolgáltatás eladási árát kell feltüntetni. Az eladási ár a bruttó áfával növelt összeget jelenti.Az önkormányzati rendeletek rendszerint a nettó és a bruttó árat is tartalmazzák.A végső fogyasztói árat, vagyis a fizetendő összeget kell kerekíteni, nem az adóalapot.Az áfát a nettó árra rá kell számítani. Ha a nettó ár 490 forint, akkor a bruttó árat úgy állapítjuk meg, hogy rászámítjuk az áfát, így a bruttó ár 622 forint lesz.A számlán 622 forint -2 forint kerekítési különbözet szerepel. A kerekítési különbözet nem képez áfaalapot, vagyis az adóalapot a nem kerekített összeg visszaosztásával[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. augusztus 9.
#17 Jubileumi jutalom I.
Kérdés: Egy köztisztviselő az alábbi jogviszonyokkal rendelkezik:
Városi állami gazdaság: 1990. 09. 17. - 1990. 11. 30. (megszűnés módja: munkaviszony megszűnt)
Általános iskola: 1991. 04. 01. - 1991. 08. 31. (megszűnés módja: munkaviszony megszűnt)
Termelő kft.: 1991. 10. 08. - 1992. 04. 03. (megszűnés módja: munkaviszony megszűnt)
Megyei munkaügyi központ (munkanélküli--járadék): 1992. 04. 07. - 1992. 05. 31. (megszűnés módja: munkanélküli-járadék megszűnt)
Polgármesteri hivatal (köztisztviselő): 1992. 06. 01-től folyamatosan.
A jubileumi jutalomhoz milyen jogviszonyok vehetők figyelembe?
Városi állami gazdaság: 1990. 09. 17. - 1990. 11. 30. (megszűnés módja: munkaviszony megszűnt)
Általános iskola: 1991. 04. 01. - 1991. 08. 31. (megszűnés módja: munkaviszony megszűnt)
Termelő kft.: 1991. 10. 08. - 1992. 04. 03. (megszűnés módja: munkaviszony megszűnt)
Megyei munkaügyi központ (munkanélküli--járadék): 1992. 04. 07. - 1992. 05. 31. (megszűnés módja: munkanélküli-járadék megszűnt)
Polgármesteri hivatal (köztisztviselő): 1992. 06. 01-től folyamatosan.
A jubileumi jutalomhoz milyen jogviszonyok vehetők figyelembe?
Részlet a válaszból: […] jogviszonyban vagy munkaviszonyban,b) a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt,c) a hivatásos szolgálati jogviszony, tiszti és altiszti katonai szolgálati jogviszony időtartamát, továbbád) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valaminte) a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,f) a Kttv., a Ktv., Ktjv. és a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, a kormányzati igazgatásról szóló törvény és a Küt. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas jogviszonyban,g) 30 napon belüli újabb kormányzati jogviszony--létesítés esetén a két jogviszony közötti időtartamot, ésh) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban, politikai felső vezetőként politikai szolgálati[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. január 18.
#18 Önkormányzati támogatások adózása
Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott a fenntartásában működő intézményekben és az önkormányzat egészségügyi feladatát ellátó egészségügyi szolgáltatóknál dolgozók számára biztosított juttatásokról. A rendelet célja, hogy különböző juttatásokat nyújtva, az alkalmazottak és a foglalkoztatottak munkában maradását és új munkaerő munkába állását segítse a bizonyos szakmákban fennálló nehéz munkaerőhelyzet megoldása érdekében. A rendeletben szabályozott feltételek teljesülése esetén - szociális rászorultság vizsgálata nélkül - pályázat útján nyújt:
- munkáltatói ösztöndíjat főiskolai, egyetemi hallgatók részére, szerződés keretében,
- lakhatási támogatást, lakásbérleti díj megfizetéséhez a foglalkoztatottak részére,
- lakhatásilehetőség-támogatást, bérelhető lakás formájában, a lakásbérleti díj szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon történő megállapítása mellett,
- rekreációs támogatást, amelynek keretében ingyenes sportszolgáltatást biztosít az önkormányzat tulajdonában lévő, azonban az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégének vagyonkezelésébe adott sportlétesítményben, uszodabérlet formájában az intézmények, egészségügyi szolgáltató foglalkoztatók részére (nem a dolgozó nevére szóló bérlet!!), mellyel a dolgozók az uszodát ingyenesen igénybe vehetik, használhatják,
- munkavégzést segítő eszközök beszerzésére támogatást, amely informatikai eszközök vásárlására fordítható.
A fentiekben ismertetett önkormányzati rendelet szerinti feltételekkel, pályázat alapján nyújtott támogatások adókötelesnek minősülnek-e, ha igen, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a kifizető és a juttatást igénybe vevő részéről?
- munkáltatói ösztöndíjat főiskolai, egyetemi hallgatók részére, szerződés keretében,
- lakhatási támogatást, lakásbérleti díj megfizetéséhez a foglalkoztatottak részére,
- lakhatásilehetőség-támogatást, bérelhető lakás formájában, a lakásbérleti díj szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon történő megállapítása mellett,
- rekreációs támogatást, amelynek keretében ingyenes sportszolgáltatást biztosít az önkormányzat tulajdonában lévő, azonban az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégének vagyonkezelésébe adott sportlétesítményben, uszodabérlet formájában az intézmények, egészségügyi szolgáltató foglalkoztatók részére (nem a dolgozó nevére szóló bérlet!!), mellyel a dolgozók az uszodát ingyenesen igénybe vehetik, használhatják,
- munkavégzést segítő eszközök beszerzésére támogatást, amely informatikai eszközök vásárlására fordítható.
A fentiekben ismertetett önkormányzati rendelet szerinti feltételekkel, pályázat alapján nyújtott támogatások adókötelesnek minősülnek-e, ha igen, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a kifizető és a juttatást igénybe vevő részéről?
Részlet a válaszból: […] költségvetési szervvel munkaviszonyban állnak. Ha így van, az is kérdés, hogy az ösztöndíj ezen tevékenység ellenértéke, vagy attól független pluszjuttatás, esetleg kifejezetten a képzéshez kapcsolódó ösztöndíj.Adómentes például az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.13. pontja szerint a helyi önkormányzat által a tanuló, hallgató részére e jogviszonyára tekintettel jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott (megjegyzés: az önkormányzati rendelet jogszabálynak minősül), az Szja-tv. alkalmazásában bevételnek minősülő, az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.11-4.12. alpontban nem említett pénzbeli juttatás. Tehát az önkormányzat által, rendelet szerint adott ilyen juttatás lehet adómentes.Szintén adómentes a 2004. évi CXXIII. törvény szerinti, az ösztöndíjas foglalkoztatottnak az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból származó ösztöndíja minimálbért meg nem haladó mértéke (4.15. pont).A közhasznú alapítványból közhasznú céljával összhangban folyósított, oktatási intézményben folytatott tanulmányokra adott ösztöndíj is adómentes (3.1. pont).Amennyiben a juttatás nem lehet adómentes, ha az a foglalkoztatás ellenértéke, vagy egyébként a foglalkoztatási jogviszonyhoz kapcsolódik, akkor bérként adózik, és járulék- és szochofizetési kötelezettség is ennek megfelelően keletkezik utána. Ha a juttató és az ösztöndíjban részesülő nem állnak egymással jogviszonyban, akkor szja- és szochofizetési kötelezettség keletkezik. 2. Lakhatási támogatás, lakásbérleti díj megfizetéséhez hozzájárulás a foglalkoztatottak részére Ha a munkáltató részben vagy egészében térítésmentesen biztosít lakhatást a munkavállaló számára, akkor az adóköteles, függetlenül attól, hogy az elszállásolás a munkáltató tulajdonában álló ingatlanban vagy általa bérelt lakásban valósul meg. Ugyanígy az is, ha a munkavállaló bérli a lakást, és a munkáltató ahhoz albérleti hozzájárulást fizet. Az ilyen esetekben munka-viszonyból származó jövedelem keletkezik, bérrel megegyező közteherfizetési kötelezettség áll fenn.Abban az esetben, ha a juttatás nem pénzben valósul meg, a törvény úgy rendelkezik, hogy a munkáltató a vele munkaviszonyban álló magánszemély részére az általa kifizetett (juttatott) bevételt terhelő adóelőleget akkor is köteles megállapítani, ha annak a bevételből történő levonására bármely okból nincs lehetőség. Ekkor a munkáltató a magánszemély helyett a megállapított adóelőleget megfizeti, és a magánszeméllyel szembeni követelésként nyilvántartásba veszi, és tőle a részére kifizetett más jövedelméből levonja.Adómentes a kifizető által a magánszemélynek biztosított munkásszállás, mely a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely egy lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében a lakóhelyiségben egynél több, több lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében pedig lakóhelyiségenként legalább egy, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, aki nem rendelkezik lakás-haszonélvezeti joggal, nem terhelt 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával azon a településen, ahol a munkahelye van.Munkásszálláson történő elhelyezéssel esik egy tekintet alá az olyan más elhelyezés is, amely esetében a munkavállaló legfeljebb egy lakóhelyiséget használhat, ide nem értve a szállodának minősülő kereskedelmi szálláshelyen történő elhelyezést, azzal, hogy nem része az adómentes juttatásnak az étkezési szolgáltatás biztosítása, továbbá azzal, hogy nem adómentes az elhelyezés, ha a kifizető olyan magánszemélyt, illetve annak hozzátartozóját szállásolja el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn.Más lehet a tényállás megítélése, ha az önkormányzat a lakásrendeletében meghatározottak szerint biztosít lakhatást, az ott meghatározott feltételekkel. 3. Rekreációs támogatás az intézmények részére kibocsátott, a foglalkoztatottakat használatra jogosító bérlet formájában Adómentes az a sportszolgáltatás, amelyet a kifizető az általa fenntartott sportlétesítmény használata útján juttat. Ez azonban[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. április 26.
#19 Intézményvezetői pótlék
Kérdés: A napközi otthonos óvoda vezetője a nők 40 éves nyugdíjazási lehetőségét kihasználva 2022. december 30. napjával szeretne nyugdíjba menni. A felmentési idő - mely május 1. napjával kezdődik (8 hónap) - alatt, különösen annak azon részén, amikor már nem végez munkát (4 hónap) - szeptember 1-jétől december 30-ig -, jár-e az intézményvezetői pótlék, illetve a nemzetiségi pótlék? Esedékes a 40 éves jubileumi jutalom is, ez 5 havi illetményének megfelelő összeg. Az illetmény tartalmazza-e ez esetben az ágazati pótlékot és az illetménypótlékokat?
Részlet a válaszból: […] bérpótlékravonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni.Azt kell tehát mérlegelni, hogy az adott pótlék (pl. intézményvezetői pótlék, nemzetiségi pótlék) munkavégzés esetén folyamatosan megilleti a pedagógust vagy nem. Amennyiben az munkavégzés esetén folyamatosan jár, az alapbérre vonatkozó szabályok szerint kell beszámítani, ha pedig nem jár folyamatosan, akkor a bérpótlékra vonatkozó szabályok szerint. Ez jelenleg egyébként nem az Mt. 151. §-ának (4), hanem (5) bekezdésében található, azonban az Nkt. Mt.-re hivatkozó említett rendelkezése nem került az Mt.-módosítással párhuzamosan módosításra.Nemzetiségi pótlékra az a pedagógus jogosult, akia) nemzetiségi nyelvű óvodában, iskolában, kollégiumban állandó jelleggel nemzetiségi anyanyelven nevelő-, oktatómunkát végez, ha e tevékenységet a neveléssel-oktatással, tanórával, foglalkozással lekötött munkaidejének - a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határa figyelembevételével -aa) kevesebb mint húsz százalékában, de leg-alább heti egy órában végzi, a pótlék alsó határával megegyező,ab) legalább húsz százalékában, de kevesebb mint ötven százalékában végzi, az illetményalap huszonöt százalékának megfelelő,ac) legalább ötven százalékában végzi, a pótlék felső határával megegyező mértékben, vagyb) óvodában, iskolában siket vagy nagyothalló gyermekek, tanulók nevelésénél, oktatásánál a jelnyelvet is alkalmazza, feltéve, hogy rendelkezik a szakértő jeltolmács vagy fordító jeltolmács szakképzettséggel.A nevelési-oktatási, valamint a többcélú köznevelési intézmény intézményvezetőjét az Nkt. 8. mellékletében meghatározott pótlék mértékét figyelembe véve az intézmény - tárgyévet megelőző tanév, nevelési év - október 1-jei gyermek- és tanulólétszáma alapján, annak függvényében változó mértékben,[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. június 28.
#20 Fizetés nélküli szabadságát töltő köztisztviselő megbízása
Kérdés: A közös önkormányzati hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselő jelenleg gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadságát tölti. A köztisztviselő titkársági és anyakönyvvezetői feladatokat lát el. A fizetés nélküli szabadság megszakítása nélkül, megbízási szerződéssel megbízhatja-e a közös hivatal a távol lévő dolgozót anyakönyvi feladatok ellátására? A dolgozó anyakönyvvezetői feladatokra történő megbízása nem került visszavonásra a fizetés nélküli szabadság idejére.
Részlet a válaszból: […] ugyanazon feladatra ne kerüljön kifizetésre megbízási díj és munkabér egyszerre, ami fizetés nélküli szabadság idején értelemszerűen nem áll fenn, mégis megfontolandó a munkakörbe tartozó feladatra megbízási szerződés létesítése.Fontos továbbá figyelembe venni az egészségbiztosítási, családtámogatási ellátásokra vonatkozó szabályokat abból a szempontból, hogy az ellátás mellett (CSED, GYED, GYES) folytatható-e keresőtevékenység, szerezhető-e jövedelem keresőtevékenységből.Ez a szülési szabadság alatt a CSED folyósítása mellett kizárt, egészen pontosan nem jár a csecsemőgondozási díj, ha a biztosított bármilyen jogviszonyban keresőtevékenységet folytat.Egyébiránt[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2022. augusztus 9.
