7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Bérbeadás számlázása
Kérdés: Kórház által létrehozott közhasznú alapítvány orvostechnikai eszközöket szerez be (célja szerint), majd bérbe adja azokat a betegellátás színvonalának emelését segítendő kórházi betegellátó osztályokra. Az eszközöket a kórház idegen eszközként tartja nyilván. A bérbeadás önköltségi áron történik, az alapítványnak eredménye ezen nem képződhet. A bérleti szerződés végén az eszközöket a kórház részére az alapítvány térítésmentesen átadja. Az alapítvány bevételét – újabb orvostechnikai eszközök beszerzésére – a kórház részére bérbe adott eszközök bérleti díjain túl adománygyűjtésekből, az szja 1%-ából éri el. Ezen eljárásrend a jelenlegi jogszabályi környezetnek megfelel-e, az alapítvány által kiállított bérletidíj-számla befogadható-e az alapító kórház részéről?
2. cikk / 7 Népdalkörnek nyújtott támogatás könyvelése
Kérdés: A Költségvetési Levelek 291. számában, az 5181. számú kérdésre adott válasz szerint az olyan, Áht. 1. §-ának 19. pontja szerinti támogatásként nyújtott juttatások esetében, amelyeknél a juttatást nyújtó önkormányzat vagy önkormányzati költségvetési szerv nevére szóló számla kerül kiállításra, a számla értékének nettó összege a K512. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre megnevezésű rovaton, az áthárított általános forgalmi adó a K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovaton számolandó el. Egy adott, nem bejegyzett civil szervezet (például népdalkör) részére nyújtott támogatás könyveléséhez szükséges-e – az előbbi könyvelési szabályok figyelembevételével – valamennyi, a támogatást juttató önkormányzat vagy önkormányzati költségvetési szerv nevére, címére és adószámára kiállított számla tételes rögzítése a könyvelési rendszerben, vagy elegendő egy, az egyes számlák áfakategóriái szerinti megbontást tartalmazó "belső" összesítő bizonylat rögzítése, amelyek alapján a nettó összegek és az egyes áfakategóriák szerinti áfaösszegek egy összegben, az egyes számlák kibocsátóinak adatai nélkül kerülnének az ASP Gazdálkodási Szakrendszerében szerepeltetésre?
3. cikk / 7 Nyugdíjasklub nevére szóló számla
Kérdés: A 2020. július 1-jével hatályba lépő számlázási szabályok szerint számlára kiállítás és befogadás során a szervezet adószámát be kell írni. Az önkormányzatok anyagi lehetőségeik függvényében támogatják a helyi civil szervezeteket. 2020. július 1-je előtt lehetőség volt olyan civil szervezet támogatására is, amelyek bírósági bejegyzéssel nem rendelkeztek, azaz nem bejegyzett szervezetek voltak, pl. idősek klubja, kézművescsoport stb., hiszen a kapott támogatásra vonatkozóan a nevükre kiállított bizonylattal számoltak el. 2020. július 1-je után erre nincs lehetőség – véleményem szerint –, ugyanis a támogatott szervezet csak akkor tud elszámolni, ha adószámmal rendelkezik, és a nevére számlát tudnak kiállítani. Szerintünk emiatt szükséges az államháztartási források átadásának és átvételének helyi szabályait is átalakítani. Az említett szervezetek csak egy ún. "befogadó szervezet" útján fognak tudni támogatásban részesülni a jövőben. Kérném szíves segítségüket, iránymutatásukat a fentiekről az önkormányzatok szabályszerű vagyongazdálkodása érdekében.
4. cikk / 7 Művelődési ház üzemeltetése
Kérdés: 2016-ban alakult, 100%-ban önkormányzati tulajdonú nonprofit kft. feladata a művelődési ház üzemeltetése, rendezvények, színház, előadó-művészeti előadások, falunap rendezése, szervezése. A kft. áfaalany, az ingatlan (terem)-bérbeadást is áfásan végzi.
Az önkormányzat a kft.-vel "közművelődési megállapodást" kötött, átadta részére az önkormányzati közművelődési feladatokat. Ezen közművelődési feladatok ellátására az önkormányzat költségvetési rendeletében közművelődési támogatást ítélt meg a kft.-nek, amit havi részletekben utal át a cég számlájára.
Az épületet, a működéshez szükséges berendezést térítés nélkül kapja használatba a kft. (Továbbra is az önkormányzat tartja nyilván és számolja el az ÉCS-t.) A karbantartásról, festésről a berendezés javításáról szerződés szerint a kft. gondoskodik. A közüzemi számlák a cég nevén vannak.
Kell-e az önkormányzattól működésre kapott költségvetési támogatás után számlát kiállítani és áfát megfizetni?
Mely beszerzések áfáját lehet visszaigényelni, ha a kapott támogatás után megfizeti az áfát, vagy ha nem kell a támogatás után áfát fizetni?
Az önkormányzat a kft.-vel "közművelődési megállapodást" kötött, átadta részére az önkormányzati közművelődési feladatokat. Ezen közművelődési feladatok ellátására az önkormányzat költségvetési rendeletében közművelődési támogatást ítélt meg a kft.-nek, amit havi részletekben utal át a cég számlájára.
Az épületet, a működéshez szükséges berendezést térítés nélkül kapja használatba a kft. (Továbbra is az önkormányzat tartja nyilván és számolja el az ÉCS-t.) A karbantartásról, festésről a berendezés javításáról szerződés szerint a kft. gondoskodik. A közüzemi számlák a cég nevén vannak.
Kell-e az önkormányzattól működésre kapott költségvetési támogatás után számlát kiállítani és áfát megfizetni?
Mely beszerzések áfáját lehet visszaigényelni, ha a kapott támogatás után megfizeti az áfát, vagy ha nem kell a támogatás után áfát fizetni?
5. cikk / 7 Közcélú adomány
Kérdés: Önkormányzatunk részére egy kft. szobrot adományozott, amit a társaság maga készített, az általa vásárolt alapanyagból. A szobor felállítására köztéren kerül sor. A felek közjegyzői okiratba foglalták, hogy az adomány közcélú. Kell-e számlát kiállítani az adományozásról, vagy elegendő az erről szóló közjegyzői okirat? Ha szükséges a számla, adómentesen vagy áfásan kell kiállítani?
6. cikk / 7 Ingyenes gyermekétkeztetés áfája
Kérdés: Az új Áfa-tv. szerint szolgáltatásnyújtásnak minősül-e, tehát kell-e áfát fizetni a nyári ingyenes gyermekétkeztetés, illetve az önkormányzat által civil szervezeteknek nyújtott vissza nem térítendő támogatás után?
7. cikk / 7 Mit kell bevonni az arányosításba?
Kérdés: Önkormányzatunk fenntartása alatt működik egy közös igazgatású közoktatási intézmény (általános iskola és óvoda), mely gazdálkodási jogkörét tekintve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, önálló adószámmal és pénzintézetnél vezetett bankszámlaszámmal rendelkezik. Az intézmény adóköteles az iskolai étkeztetést tekintve, és emellett tárgyi adómentes tevékenységet (oktatás) is végez. Az adóköteles tevékenység költségei tételesen elkülöníthetők, de a közüzemi díjak nem. Az intézmény bevétele az iskolai étkeztetésből, pedagógiai szaktanácsadásból, egyéb saját bevételekből (pályázat útján nyert támogatások) és az önkormányzat által intézményi finanszírozásként nyújtott támogatásból tevődik össze. A tételesen elkülöníthető iskolai étkeztetési tevékenységhez tartozó előzetes áfa egészében levonható-e, ha igen, a tételesen el nem különíthető, arányosításra kerülő beszerzésekhez a levonási hányad számításánál mit kell a számlálóba és a nevezőbe belevenni? A fenti tevékenységet illetően mi tartozik az Áfa-tv. 3. számú mellékletének 2. A) és 2. B) pontjához, nevesítve a mi példánkban?