Adólevonási jog gyakorlása nem saját tulajdonban álló termék importja esetén

Kérdés: Két magyar, mezőgazdasági gépek és a gépekhez szükséges alkatrészek gyártásával foglalkozó társaság (társaság 1 és társaság 2) – mindkettő belföldön letelepedett adóalany – német anyavállalatuk (gazdasági céllal Németországban letelepedett társaság; megrendelő) szerződéses gyártójaként működnek. A társaságok ennek megfelelően bérgyártási szolgáltatási szerződést kötöttek a megrendelővel, amelynek értelmében a társaságok különböző bérgyártással kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtanak a megrendelő részére: gyártás, összeszerelés, logisztikai szolgáltatások, javítás, befejező műveletek, csomagolás, raktározás, forgalmazás, adminisztratív és egyéb kapcsolódó szolgáltatások. A bérgyártási szolgáltatások nyújtása során felhasznált alapanyagokat, alkatrészeket, részegységeket (alapanyagok) a megrendelő biztosítja a társaságok részére. Az alapanyagokat a megrendelő nem értékesíti a társaságok részére, azok a gyártási folyamat egésze alatt a megrendelő tulajdonában maradnak mindaddig, amíg az előállított végtermék elkészül. A társaságok a bérgyártási folyamat során használt tárgyi eszközök felett rendelkeznek tulajdonjoggal. Társaság 1: Amennyiben a megrendelő által rendelkezésre bocsátott alapanyagok harmadik országból érkeznek a társaság 1 telephelyére, akkor ezeknek az alapanyagoknak a szabad forgalomba bocsátását a társaság 1 végzi Magyarországon. A társaság 1 rendelkezik önadózói engedéllyel, amelynek következtében az alapanyagok importjához kapcsolódó importáfát maga állapítja meg, és helyezi levonásba a saját áfabevallásában. Társaság 2: Amennyiben a megrendelő által rendelkezésre bocsátott alapanyagok harmadik országból érkeznek a társaság 2 telephelyére, akkor – tekintettel arra, hogy a társaság 2 nem rendelkezik önadózói engedéllyel – ezeknek a szabad forgalomba bocsátását a társaság 2 közvetett vámjogi képviselője végzi el. A társaság 2 az önadózói engedéllyel rendelkező, közvetett vámjogi képviseletet ellátó szolgáltatóra engedményezi az importáfára vonatkozó levonási jogát, amelynek következtében az alapanyagok importjához kapcsolódó importáfát a társaság 2 közvetett vámjogi képviselője állapítja meg, és helyezi levonásba a saját áfabevallásában. A fenti tényállással kapcsolatban jól gondoljuk, hogy a társaság 1, illetve a társaság 2 (engedményezés útján a közvetett vámjogi képviselő) is jogosult az importáfa levonására, függetlenül attól, hogy az alapanyagok nem kerülnek a társaságok tulajdonába, továbbá jól gondoljuk, hogy az importáfa levonásának jogát már akkor gyakorolhatják, amikor az importáfa fizetendő adóként megállapításra kerül?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 120. §-ának c) pontja kimondja, hogy abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Engedményezés

Kérdés: Egy vállalkozóval szerződést kötöttünk nettó összeg + áfa megbontásban. A szerződés teljesítésének egy részét engedményezte két vállalkozóra, ezért a fizetést háromfelé kellett megbontanunk. Az engedményesek közül az egyik vállalkozó alanyi mentes. Állásfoglalás alapján az utalást úgy kellett megoldanunk, hogy az alanyi mentes vállalkozóra jutó áfát is a fővállalkozó kapta meg, ezáltal a nettó értékünk megváltozott, mivel csak áfát nem tudtunk könyvelni. Hogyan kellene megoldanunk a fennálló helyzetet?
Részlet a válaszából: […] ...azáltal, hogy más jogosult részére történik a számla kiegyenlítése.A szerződés alapján járó számla ellenértékét (adóalap+áfa) szállítóval szembeni kötelezettségként vették nyilvántartásba. A kötelezettség csökkenése, kiegyenlítése során adóalapra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Beruházás

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, és saját kivitelezésben szeretnénk megvalósítani egy beruházást. Ennek hogyan történik a számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli elszámolása a következő:Ingatlanok saját kivitelezésben történő előállítása, felújításafelmerült kiadások – áfa nélküli – ellenértékének kiegyenlítéseközgazdasági osztályozás szerintT 51-57 – K 311, 321, 3311(KTK: 11, 112,113, 121,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Engedményezési szerződés

Kérdés: Hogyan történik az engedményezési szerződéssel létrejött engedményezés számviteli elszámolása költségvetési szerv mint engedményes részéről, ha a követelés, illetve a kötelezettség kiegyenlítése kompenzálással, illetve anélkül történik? Az engedményezés követelésvásárlással történik.
Részlet a válaszából: […] ...állományba vétele   T 282 K 4132 Ha az engedményezés követelésvásárlással történik, akkor azÁfa-tv. 13. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint az engedményezés nem minősülszolgáltatásnyújtásnak. Mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.

Engedményezés

Kérdés: Önkormányzatunk megállapodást kötött egy beruházó céggel a tulajdonunkban lévő telek használati jogának több évtizedre vonatkozó átadásának tárgyában. A megállapodás szerint a szolgáltatás ellenértékét a beruházó nem pénzben fizetné meg, hanem az önkormányzat tulajdonában lévő céggel szemben fennálló követelés engedményezésével. (Megjegyzem, a követelés tárgya nagyobb a használati jog megállapodásban megállapított ellenértékénél.) E jogügylettel összefüggésben bizonytalanok vagyunk abban, hogy az engedményezésre az Áfa-tv. engedményezésről szóló 13. § (3) bekezdése alkalmazható-e, és ennek eredményeként az Áfa-tv. hatálya alá nem tartozó ügylet valósul-e meg?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 13. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak alapjánnem minősül szolgáltatás nyújtásának, ha a termék értékesítője, szolgáltatásnyújtója a teljesítésével keletkezett, követelésként fennálló ellenértéketharmadik félre engedményezi, feltéve hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Engedményezés

Kérdés: Az Áfa-tv. 186. § (4) bekezdés b) pontjának értelmezésével összefüggésben kérem segítségüket. Mit jelent a jelzett bekezdés "jogosulatlanul visszatartott" fordulata? Az elmúlt évben fizetési nehézségeink voltak. Sikerült azonban megoldani ezt a helyzetet, de az egyik beszerzésünkkel kapcsolatosan úgy tudtunk megállapodni a beszállítónk engedményesével, hogy eltekint a teljes ellenérték megtérítésétől, ha annak 60%-át rövid időn belül átutaljuk. Ezt írásba foglaltuk, és meg is történt a kifizetés, ám kérdés, hogy levonásba helyezhetjük-e a számlában feltüntetett teljes összeget? Esetleg annak arányos részét lehet ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 186. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, ha avisszaigénylési helyzetben lévő, belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adóáthárítására jogalapot teremtő ügylet fejében járó ellenérték adót istartalmazó összegét az (1) bekezdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 17.

Áfa visszaigénylése

Kérdés: X cég elnyert egy vissza nem térítendő támogatást. A támogatási szerződésben foglaltak szerint X cég a támogatás megvalósításához bevonta Y alvállalkozót. Az Y alvállalkozó által kiállított számla nettó értékét a támogatást nyújtó szervezet egyenlíti ki közvetlenül az Y szállítócégnek engedményezési megállapodás alapján. A számla áfatartalmát az X cég fizeti meg az Y szállítócég részére. X cég visszaigényelheti-e, illetve kifizetett számlaként figyelembe veheti-e a beszerzés áfatartalmát a bevallásban?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 32. § (1) bekezdés a) pontja szerint azadóalanyra áthárított adó levonható, ha a 32-36. §-ban tárgyalt egyébfeltételek teljesülnek, mely feltételek között nem szerepel a számlán szereplőadóösszeg tényleges pénzügyi teljesítése. Ezért az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 3.

Lízingelt esztergagép áfája

Kérdés: Cégünk Ausztriából esztergagépet szerez be, majd a beszerzést követően tovább értékesítjük egy lízingcégnek, akitől ezt az eszközt vissza fogjuk lízingelni. Az osztrák fél a termék beérkezését megelőzően előlegszámlával előleget kér tőlünk. Ezt az előleget nem mi, hanem a mi vevőnk, azaz a lízingcég utalja át a külföldinek. Ennek jogi hátterét az képezi, hogy a belföldi lízingcégnek küldünk egy előlegbekérő levelet, majd ezen bekérőlevelünk alapján fennálló követelésünket engedményezzük az osztrák félre. Kérdésünk, hogy az osztrák partnertől kapott előlegszámla alapján fennáll-e nálunk közösségi beszerzés utáni áfafizetési kötelezettség, illetve levonási jogosultság, vagy csak a végszámla kiállításakor (azaz az engedményezés a 20/A. § (5) bekezdése alapján előleg átadásának minősül-e)?
Részlet a válaszából: […] ...az osztrák partner felévalósul meg, a másik pedig a közösségi beszerzést teljesítő vevő és a későbbivisszlízingbe adó között.Az Áfa-tv. 17. §-a a normál belföldi ügyletek tekintetébenszabályozza az előleg átvételekor keletkező adófizetési kötelezettséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 20.

Költségvetési szervek adóalanyisága 2004-ben

Kérdés: Mitől függ a költségvetési szervek adóalanyisága 2004-ben?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 2004-től hatályos 4/A. §-a szerint a minisztériumok, a központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkező országos hatáskörű szervek és más fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott szervek és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek; a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Engedményezés minősítése

Kérdés: Hogyan kell minősíteni az engedményezést az áfa-visszaigénylési szabályoknál?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 32. § (1) bekezdés a) pontja szerint az adóalanyra áthárított adó levonható, ha a 32-36. §-ban tárgyalt egyéb feltételek teljesülnek, ezek közt nincs felsorolva a számlán szereplő adóösszeg tényleges pénzügyi teljesítése. Ezért az adólevonási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 16.