Közterület-használati díj és piachely-használati díj

Kérdés: Önkormányzatunk közterület-használati díjat és piachely-használati díjat számláz áfamentesen. Más településen áfás számlát állítanak ki a hasonló bevételről. Mi a menete annak, hogy a piac helyhasználatáról áfás számlát állíthassunk ki, és a piaccal kapcsolatos kiadások áfáját visszaigényelhessük?
Részlet a válaszából: […] A közterület-foglalás és a piaci rendelet szerinti helyfoglalás is bérbeadásnak minősül az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja értelmében, e szerint bérbeadás, -vétel: a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Közút értékesítésének áfája

Kérdés: Az önkormányzat 2010-ben kivett közutat (beépítetlen) értékesített egy kft. részére. Az önkormányzat értékesítései után befizette az áfát. A kft. most az önkormányzattól kéri vissza az áfa összegét, mivel szerinte ez áfamentes értékesítés. A szerződésben rögzítésre került a nettó összeg, valamint az áfa összege is. Ugyanakkor a képviselő-testület határozata egy konkrét összeget jelölt meg. Mi a helyes eljárás? Az önkormányzat önellenőrzést végezzen, sztornózza le a 2010-ben előlegként kibocsátott számlát, valamint 2011-ben fennmaradó összeg számláját (mindkettő áfás volt), és 2014-ben – szerződésmódosítást követően – áfamentesen állítson ki egy új számlát? Ebben az esetben a befizetett áfa visszaigényelhető?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához először azt kell tisztázni, hogy pontosan mit adott el az önkormányzat. Az adókötelezettség megállapításánál a birtokba adáskori állapotot kell figyelembe venni.A kérdező szerint "kivett közutat (beépítetlen)" értékesítettek. Közútnak csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Ideiglenes használatbavételi engedély, fennmaradási engedély

Kérdés: Önkormányzatok esetében gyakran előfordul, hogy különböző ingatlanokat értékesítenek. Tudomásunk szerint az, hogy egy beépített ingatlan áfamentesen vagy áfakötelesen értékesíthető-e, attól függ, hogy az ingatlan használatbavétele kapcsán kiadott hatósági engedély jogerőre emelkedése óta 2 év eltelt-e vagy sem. Ezzel kapcsolatosan merült fel kérdésként, hogy mely hatósági engedélyek tekinthetők a 2 év szempontjából relevánsnak. Ilyennek tekinthető-e az ideiglenes használatbavételi engedély, illetve a fennmaradási engedély? Hogyan változott a szabályozás e tekintetben 2012 óta?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdése j) pontjának 2013. április 21-től hatályos szövege alapján mentes az adó alól a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 27.

Önkormányzati telekértékesítés áfája

Kérdés: Az önkormányzat elad a külterületeiből, amelyek árokként, illetve útként vannak nyilvántartva, kisebb területeket vízpótló rendszer fejlesztése érdekében. Ezt az ügyletet áfásan vagy áfamentesen számlázzuk tovább? A köz­területből magánszemély részére eladunk telek­kiegé­szí­tésként pár m2-es területet. Ebben az esetben áfásan vagy áfamentesen kell kiállítanunk a számlát?
Részlet a válaszából: […] A kérdések megválaszolásához az Áfa-tv. ingatlanértékesítésre vonatkozó szabályait kell áttanulmányoznunk.Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontjában található főszabály szerint mentes az áfa alól a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 9.

Építési telek értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk 2010-ben adásvételi szerződést kötött az XY Zrt.-vel. Az adásvétel tárgya egy korábban ipari ingatlanként funkcionáló, 33 000 m2 összterületű, az ingatlan-nyilvántartásba telephelyként megnevezett telek volt. A felek szándéka egy olyan teljesen "üres" építési telek értékesítésére irányult, melyet az XY Zrt. a későbbiekben beépítésre szánt. Az adásvételi szerződésben önkormányzatunk vállalta, hogy a telken álló minden épület, építmény bontásáról gondoskodik a teljesítés időpontjáig, mely szerződéses kötelezettségéről önkormányzatunk jogerős bontási engedély birtokában intézkedett is, és a bontási munkálatok lefolytatására az ingatlanértékesítés időpontjáig sor is került. Az ingatlanértékesítés időpontjában a telken már csak egy áramszolgáltató berendezéseket tartalmazó transzformátorállomás, illetve egy – már korábban lebontott épület sarokrészében elhelyezkedő, a villamos berendezés működéséhez szükséges – kapcsolóház maradt (ezek lebontása szintén meg fog történni), melyek területaránya összességében a teljes telek összterületéhez képest a 0,8%-ot sem érik el. Az eset körülményeihez tartozik még, hogy a helyi építési szabályzat beépítettségi minimum-határértéket nem tartalmaz, csak maximális beépítettségi határértéket. A fenti tényállás alapján kérdésünk, hogy helyesen jártunk-e el, amikor az adott esetben az Áfa-tv. építési telek értékesítésére vonatkozó rendelkezéseit alkalmaztuk?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdése k) pontjának 2010-ben hatályos szövege alapján mentes az adó alól a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését.Az Áfa-tv. 259. §-a 7. pontjának 2010-ben hatályos szövege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 9.

Ingatlanértékesítés áfája

Kérdés: Két önkormányzat között ingatlanértékesítés történik. Az ingatlan a tulajdoni lap szerint: művelési ág (kivett megnevezés). Az eladó az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) és k) pontja szerint az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta. A vevő az általános szabályok szerint adózik. A kérdésem, hogy az eladó ebben az esetben kiállíthat-e az Áfa-tv. 142. §-a alapján fordított áfatartalmú számlát? Abban az esetben, ha kiállíthatja, akkor a vevőnek milyen kötelezettsége és jogosultsága keletkezik?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének k) pontja alapján mentes az adó alól a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését.A közölt információk alapján az adott esetben vélelmezhetően egy beépítetlen ingatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 11.

Ideiglenes használatbavételi engedéllyel rendelkező építmény áfája

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában lévő kft.-je (továbbiakban: kft.) ingatlanok adásvételével és bérbeadásával foglalkozik. A kft. megalakulásakor a­z általános szabályok szerinti adózást választotta, és ingatlanértékesítési, illetve bérbe­adási tevékenységével kapcsolatosan nem választott adófizetési kötelezettséget az Áfa-tv. 88. §-a alapján.
A kft. részt kíván venni egy felszámolás alatt lévő cég (továbbiakban: adós) tulajdonában lévő épület (jövőbeni társasház) értékesítésére kiírt pályázati eljárásban. Az adós szintén az általános szabályok szerint adózó adóalany, aki nem élt az Áfa-tv. 88. §-a szerinti választási jogával.
A társasházban a külön tulajdonba kerülő ingatlan (lakás, tároló, garázs, üzlethelyiségek) és a később közös tulajdonba kerülő helyiségek (pl. folyosó, lépcsőház), azaz az egész épület vonatkozásában ideiglenes használatbavételi engedély kiadására került sor, mely 2009 végén jogerőre emelkedett. Adós építőipari vállalkozás volt, amely főtevékenysége szerint ingatlanok adásvételével foglalkozott, azaz a tulajdonában lévő ingatlan nem minősül az Áfa-tv. 259. §-ának 21. pontja szerinti tárgyi eszköznek. Kérdés, hogy a fentiek szerinti ideiglenes használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlan után felmerül-e áfafizetési kötelezettség, vagy tekintettel arra, hogy az ingatlan 2 évnél régebben jogerőre emelkedett ideiglenes használatbavételi engedéllyel rendelkezik, annak értékesítése adómentes lesz? Amennyiben az adott ügylet kapcsán adófizetési kötelezettség merül fel, azt az egyenes vagy a fordított adózás szabályai szerint kell megfizetni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján mentes az adó alól a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 11.

Sportcsarnok-beruházás

Kérdés: Egy önkormányzat mint eladó adásvételi szerződést kötött a városi kézilabdaklubbal mint vevővel, amelynek alapján a vevő 1/1 arányban megvásárolta az eladó kizárólagos tulajdonát képező, kivett sporttelep megnevezésű, 21 032 m2 alapterületű ingatlant, amelyen néhány kisebb építmény (öltöző, tekepálya) található. Az eladó feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adta ahhoz, hogy a földhivatal a vevő 1/1 arányú tulajdonjogát adásvétel jogcímén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezze. Egyúttal az eladó a vevőt birtokba bocsátja, aki a szerződés aláírása napjától viseli a kárveszélyt, és jogosult az ingatlan hasznait szedni. A vevő az ingatlan tulajdonjogát arra tekintettel szerezte meg, hogy annak területén egy legalább 2000 m2 alapterületű multifunkciós sportcsarnokot létesít. A vevő kötelezettséget vállalt továbbá arra, hogy a sportcsarnok használatbavételétől számított 20 éven keresztül a városi diáksportszervezetek és a városi oktatási intézmények számára ingyenes használatot biztosít akként, hogy a használatra jogosultak hetente 13 órát diák­sport keretében, 10 órát iskolai testnevelés keretében vehetik igénybe a sportcsarnok bármely funkcióját. A használatra különmegállapodást kell kötni, melynek óradíja 7500 Ft + áfa. A vevő kötelezettséget vállalt arra is, hogy a sportcsarnok használatbavételétől számított 20 éven keresztül ingyenesen évente 3 napot biztosít az eladó számára városi rendezvények megtartására. A gazdasági esemény során tényleges pénzmozgás nem történik, az eladási ár ellentételezése a majdan megépülő sportcsarnoknak a vevő "ingyenes" rendelkezésre bocsátása, esetenként óránként 7500 Ft + áfa használati díjért, illetve ingyenes városi rendezvények 20 éven keresztül. Ilyen esetben csereügyletről beszélhetünk? Hogyan minősülnek a felek által teljesített ügyletek?
Az adóalap meghatározása
Részlet a válaszából: […]  Az Áfa-tv. 66. §-ának (1) bekezdése alapján termékértékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ellenérték nem pénzbenkifejezett, és megtérítése sem pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzelvagy pénzhelyettesítő eszközzel történik, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Lízingelt ingatlan építményadója

Kérdés: Intézményünk egy banktól zárt végű pénzügyi lízing keretében ingatlant vásárolt. Az ingatlant terhelő adók összegét a tulajdonos lízingbe adó átterhelte a lízingbe vevőre, azaz ránk. Jogosan járt-e el a bank, ha az ingatlanhoz kapcsolódó építmény­adóra is felszámította az áfát?
Részlet a válaszából: […]  Az ügylet során az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja szerintitermékértékesítés valósult meg."10. § Termék értékesítésének minősül továbbá:a) a termék birtokbaadása olyan ügylet alapján, amely atermék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 7.

Csatornahálózat bérbeadása

Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában lévő csatornahálózat bérbeadásáról szóló számlát áfa felszámítása nélkül állítja ki az önkormányzat. Helyesen járt e el?
Részlet a válaszából: […] A csatornahálózat bérbeadására vonatkozóan helytelenül járel az önkormányzat, amennyiben forgalmi adó felszámítása nélkül végzi etevékenységét, állítja ki az ügyletről bizonylatait, tekintve hogy a csatorna,víziközmű bérbeadása eleve adóköteles (25%-os adómérték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.
1
2