Önkormányzat áfaalanyisága

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk közhatalmi tevékenységére tekintettel jelenleg nem adóalany. 2007. évben értékesíteni tervez egy gazdasági épületet 15 millió forintért. Úgy tudom, hogy ez az összeg beszámít a 4 millió forintos értékhatárba, azonban még ezen értékesítés után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, csak az ezt követő értékesítésekre. Mit jelent ez áfa szempontjából 2007. évben, és mit 2008. évben? A 15 millió forintos ingatlanértékesítés után be kell-e jelentkezni az áfakörbe? Mi a helyzet a következő években, amikor várhatóan nem lesz ingatlanértékesítés, és nem végez más gazdasági tevékenységet a hivatal? Kérni kell-e az alanyi mentességet? Ha igen, mikor?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 4/A. § (1) bekezdése alapján nem minősülnekadóalanynak a közhatalom gyakorlására jogosult szervek a közhatalomgyakorlásával végzett tevékenységük, valamint olyan vagyon, vagyon értékű jog,továbbá tevékenység gyakorlásának átengedése tekintetében, amelyre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 24.

Arányosítás példával

Kérdés: Nappali ellátást nyújtó önkormányzati, szociális intézmény vagyunk. Tevékenységünk az áfa szempontjából – a szociális étkezés és továbbszámlázott szolgáltatás kivételével – tárgyi adómentes. Az intézményfinanszírozást havonta megosztva, nevesítve kapjuk külön a tárgyi adómentes tevékenységre és külön a szociális étkeztetésre. Konyháinkat az önkormányzat 2004. november 1-jétől vállalkozásba adta, így a szociális étkezőink részére vásároljuk az élelmezést. A Szoc-tv. alapján megállapított személyi térítési díjat intézményünk az ellátottak felé számlázza és be is szedi. Ez kevesebb, mint a ténylegesen fizetendő összeg. A vállalkozó számlája és az intézmény által beszedett térítési díj különbözetét az önkormányzat finanszírozza. Ez a nevesített intézményfinanszírozás az adóköteles tevékenységre. Kiadásainkat és bevételeinket teljesen el tudjuk különíteni adóköteles és adómentes tevékenységre. Intézményünkhöz tartozik még az Otthoni Ápolási Szolgálat, melynek tárgyi adómentes működését az OEP finanszírozza, más bevétele nincs. A megyei munkaügyi központtól – átvett pénzeszközként – közhasznú foglalkoztatásra, pályázat útján, kizárólag munkabérre és járulékaira támogatást kapunk. A polgármesteri hivatal közcélú dolgozók foglalkoztatására – átvett pénzeszközként – kizárólag munkabérre és járulékaira ad támogatást. Évente pályázunk valamilyen tárgyi adómentes tevékenységre (jelzőrendszeres házigondozás, közösségi pszichiátriai ellátás). A következő adatok alapján kérjük segítségüket az áfa helyes megállapításában. Tevékenységünk éves szinten a következőképpen alakul: Bevételek: Intézményfinanszírozás: szociális étkezésre10 000 E Ft tárgyi mentes tevékenységre160 000 E Ft OEP-támogatás:8 000 E Ft Megyei munkaügyi központ (csak bér és járulékokra):2 000 E Ft Polgármesteri hivatal (csak bér és járulékokra):3 000 E Ft Pályázat tárgyi mentes tevékenységre:2 500 E Ft Továbbszámlázott szolgáltatások (a konyhák bérbe adása miatt, energia-ktg., biztosítás, telefon 25% áfával):2 000 E Ft Működési bevételek: Szociális étkezés (áfa nélkül):25 000 E Ft Tárgyi mentes bevétel:11 000 E Ft Kiadások: Adóköteles Vásárolt élelmezés:35 000 E Ft Továbbszámlázott szolgáltatás:1 900 E Ft Tárgyi mentes: Otthoni Ápolási Szolgálat OEP-tám.8 000 E Ft Bér és járulékok (munkaügyi központ):2 000 E Ft Bér és járulékok (polgármesteri hivatal):3 000 E Ft Többi tárgyi mentes tevékenység:171 100 E Ft Pályázat:2 500 E Ft
Részlet a válaszából: […] Attól függően, hogy melyik beszerzésről van szó, azelőzetesen felszámított adó– egyáltalán nem vonható le,– részben levonható,– teljes mértékben levonható.Az első kategória általában nem okoz különösebb gondot. AzÁfa-tv. 38. §-a egyértelműen rendelkezik arról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.

Bábszínházi szolgáltatás

Kérdés: Bábszínházi társulat vagyunk. Fizetős vendégek részére bábszínházi előadásokat tartunk, melynek bevételéből a 15% áfatartalmat az adóhatóság felé megfizetjük. Repertoárunk szélesítése érdekében alkalmanként meghívunk más társulatokat is, mely előadások bevétele szintén intézményünket illeti meg. E bevétel után is megfizetjük a 15% áfát. A meghívott társulat a fellépésért fix öszszegű díjban részesül, melyről számlát állít ki, 92.34.13 SZJ-szám alkalmazásával, megbízási szerződés szerinti összeg+áfáról. A számla áfatartalmát beállíthatom-e az arányosítással visszaigényelhető áfakörbe, vagy az Áfa-tv. 33. § (2) bekezdése értelmében ez esetben is alkalmazni kell a levonási tiltást?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az Áfa-tv. 33. § (2) bekezdésének e)pontjában szereplő levonási tilalom feltételes, ezért emiatt csak akkor nemvonható le az adó, ha azt nem közvetített szolgáltatásként veszik igénybe, azaznem abból a célból, hogy azt továbbnyújtsák mások felé....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Áfa arányosítása számítási példával

Kérdés: Intézményünk önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, áfaalany. Bevételeink: tárgyi adómentes bevételek, adóköteles bevételek, működésre átvett pénzeszközök (OEP-támogatás, munkaügyi központ közhasznú foglalkoztatottak támogatása), közvetített szolgáltatások bevételei, intézményfinanszírozás. A közvetített szolgáltatások főként energia- és telefondíjak továbbszámlázása, melyet intézményünk nem tud kiküszöbölni. (Egészségügyi központ épületében a vállalkozó háziorvosok felé történő közös energiamérők, közös telefonvonal miatti továbbszámlázás.) Az Áfa-tv. 38. § előírja, hogy amennyiben az adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás végzésénél a termékértékesítéshez, szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó előzetesen felszámított adó összege maradéktalanul nem különíthető el, az el nem különíthető adó összegét az arányosítás szabályai szerint kell megosztani levonható és le nem vonható részre. Működésünket biztosító önkormányzati támogatást, (intézményfinanszírozást) nem címkézetten kapja intézményünk. Az adóköteles bevételeinket és közvetített szolgáltatásainkat azonban teljes mértékben elkülönítetten (külön szakfeladaton) kezeljük. A költségvetésből és a költségvetési beszámolóból világosan kitűnik, hogy az adóköteles bevételeink fedezik az ehhez kapcsolódó kiadásainkat (beleértve a személyi juttatásokat, járulékokat, továbbá az adóköteles tevékenység szakfeladatára osztott központi irányítás kiadásait is), vagyis az adóköteles tevékenységünkhöz intézményfinanszírozás nem kapcsolódik. A közvetített szolgáltatásainkhoz természetesen szintén nem kapcsolódik önkormányzati támogatás. A fentiek ismeretében kérem, szíveskedjenek tájékoztatni, hogy intézményünkre nézve kötelező-e az arányosítás szabályait alkalmazni. Ha igen, a közvetített szolgáltatásokat hogyan kell szerepeltetni a levonási hányad meghatározásakor. Kérem, szíveskedjenek a levonási hányadot meghatározni egy konkrét példa alapján: - közvetített szolgáltatások bevételei nettó: 3 000 000 beszedett áfája:600 000 közvetített szolgáltatások kiadásai nettó: 3 000 000 befizetett áfája:600 000 - adóköteles tevékenységünk bevételei nettó: 8 300 000 beszedett áfája:2 169 000 Adóköteles tevékenységünk kiadásai nettó: 8 000 000 [főként személyi juttatások, járulékai, ezért a levonható áfa éves szinten (arányosítást nem alkalmaztuk) csak 87 000] befizetett áfája:2 169 000 - működésre átvett pénzeszközök:33 000 000 - intézményfinanszírozás: 56 000 000 - tárgyi adómentes bevételeink:14 000 000
Részlet a válaszából: […] A példában leírt esetben arányosítani kell. Az arányosításikötelezettség több államháztartási támogatás folyósítása miatt is fennáll.Nézzük sorban, hogy az egyes államháztartási támogatásoknak milyen azáfarendszerbeli megítélése.Az intézmény a működést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Bábszínházi előadás áfája

Kérdés: Bábszínházi társulat vagyunk. Tevékenységünk SZJ száma: 92.34.13. Nyilvános közönségnek játszunk bevétel ellenében. Repertoárunk szélesítése érdekében vendégtársulatot is hívunk, fellépési díj számlázása mellett. Számlájukon szintén a 92.34.13. SZJ szám szerepel. Az előadásuk jegybevétele minket illet. Bevonható-e az arányosítással visszaigényelhető áfa körébe számlájuk áfatartalma továbbértékesítés jogán, vagy az Áfa-tv. 33. § (2) bek. e) pontja alapján egyáltalán nem igényelhető vissza az áfa?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 33. § (2) bekezdés e) pontja szerint aszórakoztatási szolgáltatás (többek között az SZJ 92.34.13. szám alá tartozószolgáltatás is) előzetesen felszámított adója nem vonható le. Ez alól kivételtjelent az az eset, amikor a szolgáltatást közvetített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 16.

Arányosítás szabályai

Kérdés: Egészségügyi intézmény vagyunk. Főtevékenységünk tárgyi adómentes. Adóköteles tevékenységünk elenyésző az adómentes bevételünk és a működést finanszírozó támogatás mellett. Tételesen nem tudjuk elkülöníteni az adóköteles tevékenységhez kapcsolódó beszerzéseinket. Az előzetesen felszámított áfa megosztása arányosítással kötelező, vagy az intézmény dönthet, hogy él-e az arányosítás lehetőségével? Közvetített szolgáltatás áfája közvetlenül levonható, vagy az arányosításnál kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az adóalany az e tevékenységhez szükséges beszerzéseket tételesen nem tudja elkülöníteni, a levonható adót az arányosítás szabályai szerint állapítja meg. Figyelembe kell azonban venni, hogy 2004. január 1-jétől nem csak akkor és azon beszerzéseket kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 20.

Telefonszolgáltatás közvetítése

Kérdés: Intézményünk dolgozói magánbeszélgetéseik után befizetik a telefonköltséget. Számlát kell-e kiállítanunk, és milyen áfatartalommal? Oktatási intézmény vagyunk, de van áfaköteles alaptevékenységünk is.
Részlet a válaszából: […] Ha a költségvetési szerv a dolgozóktól magánbeszélgetéseik után beszedi a térítést, más gazdálkodóhoz hasonlóan az Áfa-tv. 8. § (4) bekezdése szerint telefonszolgáltatást közvetít. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon 25 százalékos telefonszolgáltatás nyújtója is a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.