7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Továbbszámlázás során alkalmazott áfakulcs
Kérdés:
Önkormányzati költségvetési szerv vagyunk (áfaalany). Hogyan számlázom tovább a temetkezési szolgáltatótól kapott temetési költségekről szóló tételeket az elhunyt lakóhelye szerinti önkormányzatnak? Áfásan vagy áfamentesen? Alanyi adómentes vállalkozótól kapott számlát (AAM) – szakértői díj – szintén továbbszámlázom, nem kapcsolódik főszolgáltatáshoz. Ahogy kaptam, úgy számlázom tovább, vagy, mint általam nyújtott közvetített szolgáltatás, 27%-os áfával?
2. cikk / 7 Közvetlen vámjogi képviselő által megfizetett közterhek bizonylatolása
Kérdés: Társaságunk közvetlen vámjogi képviseletet lát el magyarországi megbízói részére. A?megbízók nevében és érdekében eljárva a NAV-EBÜK rendszeren keresztül megfizetjük a hatóság által kivetett közterhet és áfát a vámhatározat alapján. A vámhatározatot az importőr is megkapja, így annak alapján átutalja társaságunk részére a határozatban szereplő összegeket. Ennek könyvelése társaságunknál a vámhatóság felé előírt kötelezettségként és ezzel párhuzamosan a megbízónkkal szemben fennálló követelésként jelenik meg. Az egyik magyarországi megbízónk azzal az igénnyel kereste meg társaságunkat, hogy a vámhatározat helyett számlába állítva kéri a határozatban szereplő közteher és áfa összegét. Kérdésként fogalmazódott meg, hogy ügyfelünk jogosan kéri-e a számlába állítást?
3. cikk / 7 Külterületi ingatlan belterületté nyilvánítása
Kérdés: Önkormányzatunk egy cég megkeresésére földhivatali eljárást kezdeményezett, melyben egy külterületi ingatlant belterületbe kívánt vonni. Az ingatlan jelenleg szántóként van nyilvántartva, melyből kifolyólag belterületbe csak úgy vonható, hogy a megállapított földvédelmi járulék összegét az önkormányzat megfizeti. A magáncég, melynek tulajdona az ingatlan, magára vállalta, hogy ezen összeget az önkormányzatnak kifizeti, hiszen az ő érdekében áll, hogy az ingatlan belterületbe kerüljön. Amennyiben a cég megtéríti a járulékot, akkor részünkről számla kiállítása kötelező-e?
4. cikk / 7 Közhatalmat gyakorló szervek áfaalanyisága
Kérdés: Az új Áfa-tv. szerint 2004. január 1-jétől nem minősülnek adóalanynak a helyi önkormányzatok. 2003. évben a bevételünk meghaladta a nettó 4 millió forintot, és 2004-ben is meghaladja. Adóalanyiságunk megszűnt-e automatikusan a törvény erejénél fogva, vagy sem? Van-e teendőnk ezzel kapcsolatosan?
5. cikk / 7 Alanyi adómentes költségvetési szerv számlájában szereplő térítési díj és forgalmi adójának elszámolása
Kérdés: Intézményünk adóalanyisága a közhatalmi tevékenység, illetve a jelentéktelen bevétel miatt az Áfa-tv. 4/A. §-a alapján 2004. január 1-jétől megszűnt. A Főpolgármesteri Hivatal által kiadott tájékoztatóban foglalt térítési díjakat szedjük be az étkezést igénybe vevő növendékektől, illetve a dolgozóktól, ami a megjelölés szerint 15 százalék áfát is tartalmaz. Helyesen járunk-e el, ha a kibocsátott számlán bruttó összeget szerepeltetünk (nettó és áfamegbontás nélkül), "alanyi mentes" megjelöléssel?
6. cikk / 7 Áfaalanyiságukat elvesztő szervezetek bizonylatkiállítási kötelezettsége
Kérdés: Intézményünk központi költségvetési szerv, elkülönített pénzalapot kezel. Adóköteles bevételünk alacsony összege miatt 2004-től az áfaalanyiság alól kijelentkeztünk. Most egy régi személygépkocsinkat tervezzük értékesíteni. Ebben az esetben a számlán milyen adóalanyiságot tükröző megjelölést kell alkalmazni? Illetve más esetekben – pl. dolgozók által befizetendő fénymásolási díj – is azonos módon kell eljárni?
7. cikk / 7 Közhatalmi tevékenységet folytató szerv bizonylatolási kötelezettsége
Kérdés: Hogyan kell bizonylatolni a közhatalmi tevékenységet? Milyen bizonylatot kell kiállítani, ha más tevékenységünkben áfaalanyok maradtunk, és milyet akkor, ha minden tevékenységünk az új szabályok szerint az áfa hatályán kívüli, azaz kikerültünk az áfaalanyiság alól?