Hibás áfabevallás javítása

Kérdés:

Kutatóközpontunk (mint költségvetési szerv) közösségen belüli termékbeszerzéshez kapcsolódóan előleget fizetett. Az előleghez kapcsolódó áfa megállapításra, bevallásra és befizetésre is került. A NAV 29. információs füzetében: "Az általános szabályok szerint adózó áfaalanyoknak a Közösségen belüli termékbeszerzéseik.... után teljesítendő áfakötelezettség legfontosabb szabályai"-ban azonban a következő olvasható: "Közösségen belülről történő termékbeszerzéshez fizetett előleghez az Áfa-tv. szabályai alapján nem kapcsolódik az előleg átadásának időpontjában adófizetés, ezért amennyiben a Közösségen belüli termékbeszerzésre vonatkozóan előleget fizetnek, az előleg átadásához/átutalásához kapcsolódóan nem kell az adót megállapítani és megfizetni, hanem a teljes – előleget is tartalmazó – ellenértékre vonatkozóan az adott beszerzésről kiállított bizonylat kibocsátásának időpontjában, de legkésőbb a teljesítés napját magában foglaló hónapot követő hó 15-én keletkezik az adófizetési kötelezettség."
A fentiekre hivatkozva hibásan beadott, előleghez kapcsolódó áfát is tartalmazó áfabevallást hogyan lehet javítani, valamint a tévesen befizetett áfát hogyan lehet visszaigényelni? Az előleg áfáját tartalmazó bevallást önellenőrizni kell-e, az ott bevallott áfát kivenni a bevallásból, és a befizetett adót visszaigényelni? A teljes – előleget is tartalmazó – ellenértékre vonatkozó időszaki áfabevallásba beállítani a teljes áfaösszeget, és arra az időszakra vonatkozóan befizetni?

Részlet a válaszából: […] ...de legkésőbb a teljesítés napját magában foglaló hónapot követő hó 15-én keletkezik. Amennyiben a beszerző a '65. számú áfabevallásban tévesen, a termék Közösségen belüli beszerzésére tekintettel fizetett előleggel kapcsolatban fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Áfabevallás önellenőrzése

Kérdés: Önkormányzatunk áfabevallását kívánja önellenőrizni. Ha a benyújtott önellenőrzés az eredeti áfabevallásban feltüntetett következő időszakra átvihető követelés összegét csökkenti, akkor az Art. 212. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alkalmazhatóak? Az említett rendelkezést lehet-e úgy értelmezni, hogy mivel az önellenőrzés nem tárt fel fizetendő adót, ezért a kiszámított önellenőrzési pótlék 5000 forint feletti részét nem kell megfizetni, vagy azért, mert önellenőrzéssel fizetendő adó nem is keletkezett, az Art. 212. §-ának (2) bekezdése nem is alkalmazható? Az önellenőrzés eredményeként kizárólag a következő időszakra átvihető követelés összege csökkent az értékesítést és/vagy beszerzést terhelő adót érintő korrekció eredményeként.
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint jelen esetben nincs helye az Art. 212. §-ának (2) bekezdése szerinti kedvezőbb önellenőrzési pótlék megállapításának.A hivatkozott bekezdés szerint, ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Ellenőrzéssel le nem zárt időszak adóbevallásának önellenőrzése

Kérdés:

Költségvetési szervünk áfaalany, 2016. március és 2019. november közötti időszakokra benyújtott áfabevallásai negatív összegű elszámolandó adót tartalmaztak, melyet intézményünk 2019. júliusig következő időszakra átvihető követelésként vallott be. Az így felhalmozott áfát intézményünk 2019 augusztusában igényelte vissza. Ezt követően a NAV 2018. és 2019. évekre vonatkozóan valamennyi adóra és költségvetési támogatásra (így áfaadónemre is) irányuló adóellenőrzést folytatott a társaságnál, melynek következtében a vizsgálattal érintett évek ellenőrzéssel lezárt időszaknak minősülnek. A fenti előzmények után intézményünk belső átvilágítása feltárta, hogy 2016–2021. évekre vonatkozóan egyes esetekben a levonási jogát nem érvényesítette sem az érintett, sem pedig későbbi időszakokra benyújtott bevallásaiban. A társaság a 2017. május és 2017. július hónapokban keletkezett, korábban levonásba nem helyezett áfát önellenőrzéssel szeretné visszaigényelni. Az önellenőrzés mindkét időszak esetében azt eredményezi, hogy az alapbevallásban kimutatott negatív összegű elszámolandó adó tovább csökken, vagyis a társaságnak visszaigényelhető adója keletkezik. Annak megerősítését kérjük, hogy a levonásba még nem helyezett áfa nem tekinthető úgy, hogy arra vonatkozóan az intézmény az Áfa-tv. 153/A. §-ának (2) bekezdése szerinti választási lehetőséggel élt. Ebből következően az intézmény azon döntése, hogy az általa korábban le nem vont áfát az adólevonási jog keletkezésének időszakára benyújtott önellenőrzésben szerepelteti, és a kötelezettségcsökkenés összegét az Áfa-tv. 186. §-ban meghatározott feltételek szerint visszaigényli, akkor sem ütközik az Art. 54. §-ának (3) bekezdésébe, ha az intézmény az eredetileg kimutatott negatív összegű elszámolandó adót az alapbevallásban következő időszakra átvihető követelésként szerepeltette.

Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 153/A. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha az adott adómegállapítási időszakban megállapított fizetendő adó és az ugyanezen adómegállapítási időszakban figyelembe vett levonható előzetesen felszámított adó különbözete negatív előjelű, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Önkormányzati bérlakás értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk az egyik bérlakását értékesíteni szeretné. A lakásrendeletünkben benne van, hogy:
40. § (1) Az elővásárlási joggal érintett lakások vételára a beköltözhető forgalmi érték 90%-a.
(2) Amennyiben az elővásárlásra jogosult lakbérhátralékkal rendelkezik, akkor azt a lakás vétel-árához hozzá kell számítani.
(3) A szerződés megkötésekor a lakás vételárának 20%-a egy összegben fizetendő.
(4) Az elővásárlásra jogosult vevő a vételár hátralékát 15 évig havonta egyenlő részletekben törlesztheti. A szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Amennyiben a lakás vételárát egy összegben fizeti meg, a vételár 20%-nak megfelelő árkedvezményre, vagy amennyiben az előírtnál rövidebb törlesztési időt vállal, akkor a vételárhátralékból 1% engedményre jogosult.
A vevő élni szeretne azzal a lehetőséggel, hogy a szerződés megkötésekor a vételár 20%-át megfizeti, majd a fennmaradó összeget 15 évig egyenlő részletben törleszti. A rendeletben benne van, hogy a szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Ilyen esetben a kamatszámítás, illetve -fizetés hogyan működik? Havonta újraszámoljuk a kamatot? További kérdés, hogyan történik a könyvelés? A követelések közé felviszem a tőke összegét. De a kamatot mindig csak az adott hónapban, a számla kiállításakor?
Részlet a válaszából: […] ...mennyi a törlesztőrészlet és mennyi a kamat. Az eszköz átadásakor a teljes ellenértékről kiállított számla a könyvelés és az áfabevallás bizonylata.Amennyiben az ellenértéket több év alatt részletekben fizetik meg, akkor az ingatlan eladási árától külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Visszaigényelhető áfa könyvelése

Kérdés: Intézményünk negyedéves áfabevallásra kötelezett, az áfát arányosítással állapítjuk meg. Több éve a visszaigényelhető áfa összegét nem igényeltük vissza ténylegesen, hanem felhalmoztuk, és ezen összegek terhére rendeztük a fizetendő áfát (nem volt tényleges pénzforgalmi befizetés). Az esetlegesen visszaigényelhető áfát sem kértük visszautalni. Hogyan kell könyvelni a pénzügyi és költségvetési számvitelben a bevallás alapján a fizetendő és visszaigényelhető áfát, amennyiben tényleges pénzmozgás nem történik, tehát a fizetendő adó nem kerül befizetésre az adóhatóság részére, és a visszaigényelhető áfa nem kerül kiutalásra az intézmény részére?
Részlet a válaszából: […] ...bevallás szerint fizetendő áfát úgy teljesítik, hogy beszámítanak egy korábbi időszak áfabevallásában szereplő, a bevallás szerint visszaigényelhető, de vissza nem igényelt áfát. A visszaigényelhető áfával kapcsolatos követelést javasoljuk összevezetni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Hibajavítás, ingatlanértékesítés

Kérdés: Előző évben a telekértékesítésről helytelenül nem állítottunk ki számlát, és a szerződésbe az értékbecslésben szereplő nettó összeget bruttónak tekintettük. Szeretnénk az idei évben a hibát korrigálni, a tavalyi évre a számlát kiállítani, és az áfabevallásunkat önellenőrizni. A könyvelésben helyesen hogyan tudjuk kezelni, különös tekintettel arra, hogy tényleges pénzmozgás nem fog történni, hiszen egy tavaly lezárt ingatlanértékesítésről van szó?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 54/B. §-ának (1) bekezdése alapján amennyiben a hiba nem tartozik az Áhsz. 54/A. §-a szerinti szervek által feltárt hibák javításai közé, akkor a mérlegkészítés időpontját követően feltárt hibákat a feltárás időszakának könyvelése keretében kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Áfa visszaigénylése 17-es nyomtatványon

Kérdés: Intézményünknek 4 millió forint visszaigényelhető adója keletkezett június hónapban, melynek kiutalását nem kértük, azonban nem szerepeltettük az összeget az áfabevallás 86. sorában. Fel kell tüntetni a júliusi bevallásban a 82. sorban az összeget? Kell emiatt beadni önellenőrzést vagy helyesbítést június hónapra? Hogyan kaphatjuk vissza az áfát?
Részlet a válaszából: […] ...visszaigényelhető áfát az áfabevallás 85. sorában kell szerepeltetni. Ebben a sorban akkor kell adatot megadni, ha a tárgyidőszakban elszámolt áfa (83. sorban szereplő adat) mínusz előjelű, és a visszaigénylés feltételei fennállnak. A visszaigénylés feltételeit az Áfa-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Az általános forgalmi adó elszámolása

Kérdés: Egy költségvetési intézmény negyedéves áfabevalló. Az év végi beszámolóban a IV. negyedéves áfabevallás adatait a megfelelő mérlegsorokon mutatja-e ki az intézmény, mely általában a IV. negyedévben visszaigénylő pozícióban van, ez az alábbiak szerint alakul a bevallásban):
- fizetendő áfa összege: 200 ezer forint,
- levonható áfa összege: 500 ezer forint,
- visszaigényelhető adó összege: 300 ezer forint.
Az intézmény mérlegében az alábbiak szerint szerepel:
- fizetendő áfa összege: 200 ezer forint a Más fizetendő áfa 166. soron negatív előjellel (E/II/2.),
- levonható áfa összege: 500 ezer forint a Más előzetesen felszámított levonható áfa 161. soron (E/I./2.),
- visszaigényelhető adó összege: 300 ezer forint az Egyéb sajátos eszközoldali elszámolások 171. soron (E.) (Amennyiben egyéb sorokon nem szerepel összeg.)
Részlet a válaszából: […] Az áfabefizetési kötelezettséget (végleges kötelezettségvállalást), illetve a visszaigénylési jogosultságot (követelést) – az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 6. és 9. pontja értelmében – az adóbevallás keletkezteti. Ennek megfelelően a 2021. évi költségvetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Teljesítés időpontjának meghatározása

Kérdés: Fordított áfás építési beruházási számlához kiállított teljesítésigazoláson a teljesítési időszak 2020. 02. 01.-2020. 02. 05., de a teljesítésigazolás dátuma 2020. 03. 06. Melyik dátumot kell figyelembe vennünk az áfabevallási kötelezettség meghatározásához?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 6:1. §-ának (1) bekezdése a kötelmet így fogalmazza meg: A kötelem kötelezettség a szolgáltatásteljesítésre, és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. A Ptk. 6:3. §-a szerint a kötelem megszűnik a szolgáltatás teljesítésével. Tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Bérleti díj rendezése óvadékból

Kérdés: A büfé bérlője bezárta az üzletét, és nem tudja fizetni a bérleti díjat. Azt kérte, hogy az április és május hónap bérleti díját az óvadékából vonjuk le. Megtehetjük-e ezt, és ha igen, kell-e számlát kiállítani erről a két hónapról?
Részlet a válaszából: […] ...szóló számlát ugyanúgy ki kell állítani, mint eddig. Amennyiben a bérbeadást áfásan végzik, akkor áfát is fel kell számítani, és az áfabevallásban szerepeltetni kell.Az óvadékot a könyveikben a bérlő felé fennálló kötelezettségként tartják nyilván. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.
1
2
3