Személyszállítási szolgáltatás

Kérdés: Osztrák szolgáltató állított ki számlát az önkormányzati hivatal (általános szabályok szerinti adózó adóalany) részére személyszállításról. Gyerekeket szállított a busz külföldi sportversenyre egy magyarországi városból, egy másik magyar várost megjelölve a számlán megállási helyként, egy horvát településre, majd a következő napon visszahozta a busz a csapatot, ugyanezen megállási hely érintésével az indulási helyre Magyarországra. A számláján az osztrák szolgáltató megbontotta a belföldi és a külföldi személyszállítást, a belföldinél nulla összeget szerepeltetve, mind a nettó, mind a 10%-os áfa összegénél. A külföldi szállításnál a nettó összeget szerepeltette, 0 forintos áfával. A hivatalnak keletkezik áfabevallási és -befizetési kötelezettsége ebben az esetben a személyszállítási szolgáltatás igénybevétele után?
Részlet a válaszából: […] Személy szállításakor a teljesítés helye az az útvonal, amelyet ténylegesen megtesznek. Mentes az adó alól a személyszállítás akkor, ha az indulás vagy érkezés helye vagy mindkettő külföldre esik.Ha a személyszállításkor nem a teljes útszakasz esik belföldre, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

A Közösség más tagállamában igénybe vett szolgáltatás utáni adólevonási jog

Kérdés:

Egy közösségi adószámmal rendelkező, teherfuvarozással foglalkozó belföldi adóalany (társaság) a Közösség egyik, Magyarországtól eltérő tagállamában az egyik tehergépkocsija futóművét javíttatta meg (nem gumiabroncsot vásárolt, egyértelműen szolgáltatást vett igénybe). A javítási szolgáltatásról kibocsátott számlán nincs feltüntetve a számlakibocsátó közösségi adószáma, de rajta van a társaság közösségi adószáma, valamint a számla hozzáadottérték-adót is tartalmaz, tehát nem héa-mentes (áfamentes) számlát bocsátott ki az eladó. Mi a teendője a társaságnak? Az Áfa-tv. vonatkozó szabályai alapján – véleményünk szerint – a társaság lenne az áfa megfizetésére kötelezett Magyarországon a fordított adózás szabályai alapján. Kell-e szerepeltetni az ügylet áfatartalmát az áfabevallásban mint közösségi szolgáltatás igénybevételének fizetendő áfáját, tekintve, hogy már egyszer megfizette az áfát a számlakibocsátónak?

Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás esetében az adó felszámítására, megfizetésére és bevallására a magyar adóalany kötelezett, tehát mind a 65. számú áfabevallásba, mind az A60. számú összesítő nyilatkozatba be kell állítani az ügyletet, még akkor is, ha a szolgáltatás nyújtója...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Digitális platformon keresztül megvalósuló értékesítés

Kérdés: Egy Szlovákiában letelepedett társaság (amelynek gazdasági célú letelepedése csak Szlovákiában van) digitális platformot biztosít kereskedők számára, amely felületen a Közösség valamely tagállamában letelepedett kereskedő reklámozhatja és értékesítheti alkoholtartalmú jövedéki termékeit. A termékeket a kereskedő a Közösség valamely tagállamában található raktárából értékesíti a végső vevőknek a Közösség valamely tagállamába az Áfa-tv. 12/B. §-ának (1) bekezdése – Héa-irányelv 14. cikk (4) bekezdés 1. pont – szerinti távolsági értékesítés keretében (a termékeket nem harmadik országból adják fel a végső vevőknek). A társaság a kereskedő felé közvetítői díjról fog számlát kibocsátani. Egy példával megvilágítva: egy szlovák kereskedő alkoholtartalmú terméke(ke)t értékesít egy magyar vevőnek úgy, hogy a terméket Szlovákiából szállítják közvetlenül Magyarországra. Mivel a kereskedők nagy mennyiségben értékesítenek Magyarországra távértékesítés formájában, szeretném megkérdezni, hogy az online piactéren keresztül megvalósuló értékesítésre mely áfaszabályok vonatkoznak, illetve a szlovák kereskedőnek be kell-e jelentkeznie Magyarországon adóalanyként? Mi a fő különbség az OSS (gondolunk itt az uniós egyablakos rendszerre, mivel a Szlovákiában gazdasági céllal letelepedett kereskedők a nem uniós különös szabályokat nem alkalmazzák) és az IOSS egyablakos rendszerek között?
Részlet a válaszából: […] ...rendszeren (OSS) keresztül tesz eleget, amely esetben az említett értékesítés miatt nem kell Magyarországon adóalanyként bejelentkeznie és áfabevallást beadnia.Fontos, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén – melyeket részletesen az Áfa-tv. 49/A. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Összesítő nyilatkozat, saját vagyon áthelyezése

Kérdés:

Egy 100%-os önkormányzati tulajdonban álló társaság a feladatai ellátásához gépkocsiparkot tart fenn. A társaság számos alkalommal szerzett be sérült gépjárműveket árverés útján harmadik országból, amelyeket Magyarországon felújíttatott, és ezt követően vette használatba. Eddig semmilyen probléma nem merült fel, de most eltérés mutatkozik a VIES-rendszerben (uniós általános forgalmi adó információcsere rendszer), de nem világos annak oka. A társaság a beszerzéssel, szállítmányozással, vámügyintézéssel és az egyéb ügyintézéssel egy magyar társaságot szokott megbízni – és így járt el a kérdéses esetben is –, amely a Németországban történő vámeljárás és szabad forgalomba bocsátás lebonyolítására egy német speditőr társasággal (német cég) szerződik. A társaság a sikeres árverés esetén a magyar társaság számlája alapján banki átutalással előleget fizet a gépjárműre. Németországban a magyar társaság megbízásából a német cég végzi a vámügyintézést. A vámhatározat azért szól a társaság nevére, mert a gépjárműnek az Európai Unió területére történő beérkezése, illetve a vámeljárás megindítása előtt a társaság végleges tulajdonjogot szerez a végszámlával a gépjárművön. A társaság a német céggel közvetlen kapcsolatban nem áll, a vámügyintézéssel járó költségeket az összes többi költséggel együtt – így a gépjármű ellenértékét is – a magyar társaság számlázza ki a társaság felé. Ennek ellenére a német cég felé teljesített Közösségen belüli ügyleteket jelentett Németországban, vélelmezhetően emiatt mutatkozik a VIES-rendszerben eltérés a társaság oldaláról. A társaság felvette a kapcsolatot a német céggel, de érdemi választ a probléma megoldására nem kapott. A válaszban rendelkezésre bocsátott adatok szerint a német cégnek a nyilvántartása alapján 2021-ben két vámkezelése volt a társaság részére. Mi a teendő annak érdekében, hogy a társaság jogszerűen tudjon eljárni a beszerzéssel kapcsolatban?

Részlet a válaszából: […] ...a társaság vélelmezhetően az Áfa-tv. 22. §-ának (1) bekezdése szerinti sajátvagyon-áthelyezést valósított meg, amely ügyletet az áfabevallásban és az összesítő nyilatkozatban is fel kell tüntetni [Áfa-tv. 4/A. számú melléklet I. 1. f) pont].A tényállás, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Adólevonási jog gyakorlása nem saját tulajdonban álló termék importja esetén

Kérdés: Két magyar, mezőgazdasági gépek és a gépekhez szükséges alkatrészek gyártásával foglalkozó társaság (társaság 1 és társaság 2) – mindkettő belföldön letelepedett adóalany – német anyavállalatuk (gazdasági céllal Németországban letelepedett társaság; megrendelő) szerződéses gyártójaként működnek. A társaságok ennek megfelelően bérgyártási szolgáltatási szerződést kötöttek a megrendelővel, amelynek értelmében a társaságok különböző bérgyártással kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtanak a megrendelő részére: gyártás, összeszerelés, logisztikai szolgáltatások, javítás, befejező műveletek, csomagolás, raktározás, forgalmazás, adminisztratív és egyéb kapcsolódó szolgáltatások. A bérgyártási szolgáltatások nyújtása során felhasznált alapanyagokat, alkatrészeket, részegységeket (alapanyagok) a megrendelő biztosítja a társaságok részére. Az alapanyagokat a megrendelő nem értékesíti a társaságok részére, azok a gyártási folyamat egésze alatt a megrendelő tulajdonában maradnak mindaddig, amíg az előállított végtermék elkészül. A társaságok a bérgyártási folyamat során használt tárgyi eszközök felett rendelkeznek tulajdonjoggal. Társaság 1: Amennyiben a megrendelő által rendelkezésre bocsátott alapanyagok harmadik országból érkeznek a társaság 1 telephelyére, akkor ezeknek az alapanyagoknak a szabad forgalomba bocsátását a társaság 1 végzi Magyarországon. A társaság 1 rendelkezik önadózói engedéllyel, amelynek következtében az alapanyagok importjához kapcsolódó importáfát maga állapítja meg, és helyezi levonásba a saját áfabevallásában. Társaság 2: Amennyiben a megrendelő által rendelkezésre bocsátott alapanyagok harmadik országból érkeznek a társaság 2 telephelyére, akkor – tekintettel arra, hogy a társaság 2 nem rendelkezik önadózói engedéllyel – ezeknek a szabad forgalomba bocsátását a társaság 2 közvetett vámjogi képviselője végzi el. A társaság 2 az önadózói engedéllyel rendelkező, közvetett vámjogi képviseletet ellátó szolgáltatóra engedményezi az importáfára vonatkozó levonási jogát, amelynek következtében az alapanyagok importjához kapcsolódó importáfát a társaság 2 közvetett vámjogi képviselője állapítja meg, és helyezi levonásba a saját áfabevallásában. A fenti tényállással kapcsolatban jól gondoljuk, hogy a társaság 1, illetve a társaság 2 (engedményezés útján a közvetett vámjogi képviselő) is jogosult az importáfa levonására, függetlenül attól, hogy az alapanyagok nem kerülnek a társaságok tulajdonába, továbbá jól gondoljuk, hogy az importáfa levonásának jogát már akkor gyakorolhatják, amikor az importáfa fizetendő adóként megállapításra kerül?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 120. §-ának c) pontja kimondja, hogy abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Streamingszolgáltatás számlázása

Kérdés: Egy magyar cég (társaság) streamingszolgáltatást nyújt Magyarországon, illetve az Európai Unión belül is magánszemélyeknek. Az áfát a MOSS egyablakos rendszeren keresztül vallja be és fizeti meg. A streamingszolgáltatásról szükséges-e számlát kiállítani, vagy elegendő számviteli bizonylat kiállítása?
Részlet a válaszából: […] ...eleget tenni. (Ha az adóalany nem alkalmazza a MOSS rendszert, hanem közvetlenül jelentkezik be adóalanyként az adott tagállamban, az áfabevallást, valamint az áfát [hozzáadottérték-adót] az adott tagállami adóhatóságnak nyújtja be, illetve fizeti meg.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Sajátvagyon-áthelyezés

Kérdés: Egy állateledel-gyártással foglalkozó francia gazdasági társaság magyarországi ügyleteivel kapcsolatban merültek fel az alábbi kérdések. A társaság nagykereskedelmi vállalatok (partnerek) számára gyárt különböző állateledeleket, és bizonyos esetekben a partnerek megkövetelnek egy másodlagos feldolgozást. Emiatt a társaság a termékeket Franciaországból Magyarországra szállítja feldolgozás céljából. Némely esetben a feldolgozott termékeket visszaszállítják Franciaországba, más esetben a feldolgozást követően a termékek Magyarországon maradnak, és továbbértékesítés céljából Lengyelországba szállítják a lengyel vevőknek Közösségen belüli adómentes termékértékesítés keretében. A fenti ügylettel kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel:
1. A termékek másodlagos feldolgozás céljából Magyarországra történő szállítására, majd ezt követően Franciaországba történő visszaszállítására tekintettel be kell-e jelentkeznie a társaságnak Magyarországon adóalanyként, szükséges-e áfaregisztráció?
2. A második esetben a termékeket nem szállítják vissza Franciaországba, hanem Közösségen belüli adómentes termékértékesítés keretében lengyel vevőknek értékesítik. Ez esetben értelmezésem szerint adókötelezettsége keletkezik a táraságnak Magyarországon. Jól gondolom, hogy a Közösségen belüli termékértékesítés miatt a társaságnak szükséges lesz az áfaregisztráció?
Részlet a válaszából: […] ...az adómentesség feltételei teljesülnek -, amely után mint Közösségen belüli termékbeszerzés után a társaságnak magyarországi áfabevallásában kell felszámítania az áfát. A felszámított áfa ugyanakkor levonásba is helyezhető, amennyiben az adólevonásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Külföldi kiküldetés

Kérdés: Intézményünk dolgozója külföldi kiküldetésben volt, európai uniós országban. Külföldi parkolásról, autópálya-használatról, tankolásról, szállásról és étkezésről szóló számlákat hozott. Kell-e ezek után a számlák után áfát fizetni? A számlákon nem 27%-os áfa van, ezt hogyan könyveljem le?
Részlet a válaszából: […] ...számították fel a külföldi áfát, és egyik számla után sem kell Magyarországon áfát bevallani és fizetni. Ezeket a számlákat az áfabevallásban nem kell szerepeltetni.A külföldi áfát Magyarországon nem lehet áfaként kezelni, tehát a külföldi számlákat nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Határon átnyúló ügyletek áfája

Kérdés: Alanyi adómentes intézmény vagyunk. Megrendeltünk Norvégiából egy adatbázis-elő-fizetési szolgáltatást. Kérte a partner a közösségi adószámunkat, de nekünk nincs olyan. Mi a teendőnk ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...fel a saját államában érvényes adómértéket, tehát nem hárít át áfát a vevőre. Önöknek alanyi adómentes jogállásuk mellett áfabevallási és -befizetési kötelezettségük keletkezik, és az A60-as adatszolgáltatást is teljesíteni kell. Az alanyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Az áfabevallás tájékoztató sorainak kitöltése

Kérdés: Alanyi adómentes adóalany által nyújtott szolgáltatás teljesítési helye harmadik országban (a Közösség területén kívül), például az USA-ban van. Az adóalanynak ebben az esetben, kizárólag a 91. sor kitöltése céljából be kell nyújtania az áfabevallást adatszolgáltatás céljából? Ugyanez a kérdés merül fel, ha a szolgáltatásnyújtás nem az Áfa-tv. 37. §-a alapján esik külföldre.
Részlet a válaszából: […] ...áfabevalláshoz tartozó kitöltési útmutató szerint az áfabevallás 91. sorában kell feltüntetni az Áfa-tv. területi hatályán kívül teljesített szolgáltatásnyújtás ellenértékét, akár közösségi, akár harmadik országos, akár belföldi adóalany felé történt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.
1
2