Ellenőrzött tőkepiaci ügylet szabályai

Kérdés:

Költségvetési szervünk alkalmazottja tőzsdézik, és 2020-ban nyeresége keletkezett, ami után az adót bevallotta és megfizette. Azonban egy másik banknál (külföldi) az általa 2015-ben vásárolt értékpapírja elértéktelenedés miatt megszűnt 2020. januárban.
Erről a bank kiállított egy igazolást is, de ráírta, hogy nem adóügyi igazolás. A megszűnés miatt a magánszemélynek vesztesége keletkezett. Az adózó a bevallásában feltüntetheti-e veszteségként a tőkepiaci ügyletből származó jövedelem és adója résznél, hogy 2020-ban ilyen és ilyen vesztesége állt fenn? Ha igen, hogyan kell az önellenőrzést elvégezni (volt nyeresége más értékpapírügyletből), és ez a fajta vesztesége a további években figyelembe vehető-e?

Részlet a válaszából: […] Ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek – az Szja-tv. 67/A. §-ának (3) bekezdése alapján – a befektetési szolgáltatóval vagy a befektetési szolgáltató közreműködésével (a szolgáltatóra vonatkozó pénzügyi szabályok szerint) pénzügyi eszközre, árura kötött ügylet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Átmeneti önkormányzati kölcsön

Kérdés: Helyi önkormányzat nyújthat-e átmeneti kölcsönt egy vállalkozó részére, akivel szerződéses viszonyban áll egy gép beszerzésére, melyet közbeszerzés útján nyert el? A vállalkozó igénybe vette a szerződés szerinti előleg összegét, azonban az árfolyamváltozás és a szállítási költségek emelkedése miatt nem tudja a gép teljes árát egy összegben kifizetni. A szerződés szerint részteljesítés csak a gép szállítása után lehetséges. Van-e rá törvényes mód, hogy az önkormányzat átmenetileg pénzkölcsönt nyújtson a vállalkozó részére?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben árfolyamváltozás miatt a termék ára változik, akkor nincs akadálya annak, hogy magasabb összegű előleget kérjen a vállalkozó, illetve, hogy az előleget két vagy több részletben fizessék meg. Az előleg azonban nem lehet több, mint a termék tervezett bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Valutapénztár árfolyam-különbözete

Kérdés: Önkormányzatunk mérlegének 3229 – Valutapénztár árfolyam-különbözete során nem jelentős összegű, tartozik jellegű egyenleg van, mely egy 2018-as gazdasági eseményből származik. A 2022. évet megelőző években további forgalom nem jelenik meg a számlán. A tárgyévben milyen könyveléstechnikai lehetőség van az árfolyam--különbözetet kivezetni a könyvekből?
Részlet a válaszából: […] ...valamint az egyéb eszközök, a kötelezettségek és a passzív időbeli elhatárolások esetén külön-külön ki kell számolni az összevont árfolyam-különbözetet, és az egyes különbözetek előjelétől függően kell azt elszámolni.A 38/2013. NGM rendelet 1. melléklet VII...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Épületbontási költségek elszámolása

Kérdés: Önkormányzat esetében az ingatlan bontási költsége része-e a bekerülési értéknek? A telken egy romos épület áll, ami elbontásra kerül. A telek nyilvántartási értéke megnő a bontási költségek összegével? Az Áhsz. bevezetéséig ezzel nem volt problémánk, most viszont teljesen ellentétes információkat kapunk a témával kapcsolatban. A Költségvetési Levelekben elérhető cikkek és a PM – Államháztartási szabályozás – Immateriális javak beszerzésével, előállításával, beruházásokkal kapcsolatos kérdések és válaszok tájékoztatója alapján a bontási költség egyértelműen dologi kiadás. Viszont egy interneten talált anyagban (Kormányhivatalok dokumentum a BAZ Megyei Kormányhivatal vezetőjének 33/2020 utasítása az eszközök és források értékelési rendjéről) a bontási költségeket egyértelműen felhalmozási kiadásnak értékeli. Mi lehetett a jogalkotó szándéka, ha nem szó szerint az Szt. által előírtak követését írta elő, hanem új szabályokat talált ki? A bontás dologi vagy felhalmozási költség az államháztartási szervezetek esetén, esetleg egyes esetekben más és más lehet a megítélése?
Részlet a válaszából: […] ...részei a bekerülés értéknek és az Áhsz. alapján nem, pl. a le nem vonható áfa, adók, adójellegű tételek, vámterhek, illetékek, árfolyam-különbözet stb.(Kéziratzárás: 2021. 06....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Meghiúsult színházi szolgáltatás

Kérdés: Intézményünk meghívott egy másik európai uniós tagállami színházat magyarországi fel-lépésre, de a koronavírus-járvány miatt az előadás elmarad. Az előleget átutaltuk euróban. Hogyan kell ezt rendezni az áfabevallásban? A külföldi partnertől milyen számlát kell kapnunk?
Részlet a válaszából: […] ...kell. A sztornószámla teljesítési időpontja és árfolyama ugyanaz lesz, mint az eredeti számláé. A sztornószámla miatt nem keletkezhet árfolyam-különbözet. A sztornószámla miatt nem kell önellenőrzési áfabevallást beadni. A sztornószámlát annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Napidíj elszámolása

Kérdés: Külföldi kiküldetéshez kapcsolódóan kifizetett napidíj számviteli elszámolásában kérünk szakmai segítséget, a teljes számviteli elszámolás levezetését (mikor milyen árfolyamot kell alkalmaznunk, hol kell árfolyam-különbözetet elszámolnunk), amelyhez az alábbi kiegészítő információkat tesszük:
- valutapénztárunk van,
- a FIFO-módszert alkalmazzuk,
- a napidíjat előleg formájában adjuk ki,
- a napidíj elszámolásánál a választott árfolyamunk a kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos deviza-árfolyam,
- ASP gazdálkodási szakrendszert használjuk.
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 16. §-ának (8) bekezdése szerint a forint pénzeszközök bekerülési értéke a befizetett, jóváírt forintösszeg. A valutapénztárba bekerülő valutakészlet és a devizaszámlára kerülő deviza bekerülési értéke a bekerülés napjára vonatkozó, az Áhsz. 20....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Reprezentáció könyvelése

Kérdés: Kérem, adjanak részletes tájékoztatást arról, hogyan kell helyesen elvégezni a reprezentáció könyvelését önkormányzatoknál (adómentes, adóköteles)!
Részlet a válaszából: […] ...terhelő közterhek kifizetésének elszámolása a pénzügyi számvitel szerint   T4212 – K337. Kapcsolódó tétel: az esetleges árfolyam-különbözetek, készletfelhasználás elszámolása.Áfajogilag szükséges megjegyezni, hogy a reprezentációs kiadások esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Külföldi kiküldetés napidíjának forintban történő juttatása

Kérdés:

Valutapénztárral nem rendelkező költségvetési szerv vagyunk. Külföldi kiküldetés esetén a dolgozók költségeik fedezésére forintban előleget kapnak. Kérdésem, hogy a valutaváltás-ról hozott bizonylat alapján elszámolható-e a valutaváltás költsége, illetve az átváltással járó árfolyam-különbözet?

Részlet a válaszából: […] ...15. napján érvényes árfolyam figyelembevételével kell forintra átszámolni.Mindezek alapján valóban jelentkezhet a munkavállaló oldalán árfolyam-különbözetből eredő "veszteség", és értelemszerűen a valutaváltásnak is lehet költsége. A kérdés az, hogy ezt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Árfolyam-különbözet

Kérdés: Még 2011-ben vásároltunk nagy értékű berendezéseket, melyről a szállító devizás számlát állított ki. Negyedévente fizetjük a részleteket az ütemezés szerint, egészen 2015-ig. Egyeztetés során vettem észre, hogy tavaly az egyik törlesztőrészlet az árfolyam-különbözettel együtt került lekönyvelésre a következő módon:
T 0564003 vagy 0567003 – K 0031
T 4216 – K 3321
Ezáltal a 2014. évi záró/2015. évi nyitó végleges kötelezettségvállalás kevesebb összeget mutat ezeken a rovatokon a ténylegesnél. Hogyan tudjuk számvitelileg elrendezni ezt a tavalyi téves könyvelést?
Részlet a válaszából: […] ...túli gazdasági eseményt szeretnének rendezni, mivel a negyedéves törlesztőrészlet az árfolyam-különbözettel együtt került a 2014-ben könyvelésre. A lezárt évbe már nem lehet belekönyvelni.Álláspontunk szerint úgy tudják visszarendezni a tévesen könyvelt tételt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.

Vevő-szállító számvitele

Kérdés: 1. 2013. december 31-i dátummal a 44-es főkönyvi számlákra lekönyveltük a 2013. december 31-i teljesítési határidejű szállítói számlákat a 413 tőkeváltozás számlákkal szemben. A nyitást követően a záró egyenlegek a megfelelő 42-es főkönyvi számlákon megjelentek. A 2014. évi számviteli előírásoknak megfelelően ezeknek a szám­lák­nak lekönyveltük a kötelezettségvállalását (pl. gázdíjnál T 05331212 – K 0022), valamint a pénzügyi kifizetés esedékességét (gázdíjnál T 5222 – K 4213131). Az utóbbi lépéssel még egyszer rákerült a 421-es főkönyvi számlára, ahol már a nyitóban úgyis rajta volt. Kifizetéskor T 4212131 – K 33, de ezzel a duplázódás nem szűnik meg.
2. Ugyanez a probléma a követeléseknél is. 2013. december 31-én fennálló követelésünket lekönyveltük a 28-as számlákra a 413 tőkeváltozással szemben. A nyitást követően ezek az egyenlegek megjelentek a megfelelő 35-ös főkönyvi számlákon. A 2014. évi számviteli előírásoknak megfelelően ezeket a bevételeket előírtuk követelésként a költségvetési számvitel szerint [T 09(2) – K0041], illetve a pénzügyi számvitel szerint (T 35 – K 9). Teljesítéskor pedig a költségvetési számvitel szerint [T 005 – K 09(3)], valamint a pénzügyi számvitel szerint (T 33 – K 35). A nyitó egyenleg itt is rajta marad. A 2013-ban előírt kötelezettségek és követelések hogyan tűnnek el a nyitó egyenlegből?
3. Az év végi befejezetlen beruházási állomány 127-ről 15-re került. Ennek értéke tartalmazza az áfát is. 2014-től a bekerülési értéknek nem része az áfa. Az előző évi befejezetlen beruházást milyen értéken kell aktiválni (áfával vagy áfa nélkül)?
4. Ingatlanunkon végzett telekalakítás, telekösszevonás során megváltozik a telek nagysága, ezáltal az értéke is – pénzmozgás nélkül. A változást, a növekedést, illetve a csökkenést hogyan tudjuk lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...számla bruttó összege kiegyenlítése a pénzügyi számvitel szerint (előleg nélkül)T4213 – K32/337. Pénzügyi teljesítéskor keletkezett árfolyam-különbözet a költségvetési és a pénzügyi számvitel szerint: Tárgyieszköz-vásárlás számviteli elszámolása 7-10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 14.
1
2