14 talált cikk a jogutódlás , áthelyezés kifejezésre

Kérdés:

Intézményünk költségvetési szerv, 100 főt meghaladó létszámmal. Jelenleg önálló gazdasági szervezettel rendelkezünk. A fenntartó önkormányzat szándéka, hogy megszünteti az intézménynél a gazdasági szervezetet, a továbbiakban a polgármesteri hivatal látná el ezt a fel-adatot. Az intézménynél foglalkoztatott dolgozókat átvenné. Mi a teendő akkor, ha a munkavállaló nem szeretne átmenni a hivatalhoz, nem járul hozzá az áthelyezéséhez? Továbbá a gazdasági vezető jelenleg magasabb vezető, de áthelyezése esetén nem tudnak ilyen pozíciót ajánlani, az ő esetében köteles-e elfogadni egy alacsonyabb besorolású állást? Valamint a dolgozók közül 1 fő CSED-en van, az ő áthelyezése törvényszerű-e? Kinek milyen felmentési idő, végkielégítés jár?

Kérdés: 2013. július 1-jétől a létrehozott óvodafenntartó társulás fenntartása alá került az óvoda intézménye, önálló gazdálkodása megszűnt. Önállóan működő intézmény gazdálkodását 2013. július 1-jétől az önkormányzati hivatal látja el. Az óvodában dolgozó közalkalmazott jogviszonyát az intézmény közös megegyezéssel megszüntette, majd a hivatal köztisztviselőként kinevezte. A hivatal kérhette volna a közalkalmazott áthelyezését? Ha igen, hogyan érvényesíthető a tévedés? Mik a feltételei a közalkalmazotti jogviszonyból történő áthelyezésnek köztisztviselői jogviszonyba?

Kérdés: Köztisztviselő vagyok. Szeretném tudni, hány év vehető figyelembe jubileumi időként az alábbi munkaviszonyaimból:
1978. 09. 01.-1980. 03. 30-ig Mt. jogviszony,
1980. 04. 01.-1985. 12. 31-ig GYES,
1986. 01. 01.-12. 31-ig bedolgozó kft.-ben,
1987. 01. 02-től közalkalmazott a helyi óvodában,
majd áthelyezéssel 1995. június 1-jétől a polgármesteri hivatalban dolgozom.

Kérdés: 1. Egy körjegyzőség mint költségvetési szerv megszűnése/megszüntetése jogutódlással történő vagy jogutód nélküli megszűnésnek minősül-e, esetleg az határozza ezt meg, hogy a gesztor csatlakozik-e valahova, vagy önálló marad? Van-e erre előírás? A megszűnés következményeit a körjegyzőségnek mint költségvetési szervnek és mint jogi személynek is viselnie kell? A körjegyzőséget (A) alkotó három önkormányzat közül kettő döntött a körjegyzőségből való kiválásról január 1-jétől, és csatlakozási szándékukról egy másik (B) körjegyzőséghez. A harmadik önkormányzat (mely a gesztor volt) – mivel önállóan nem tud fenntartani hivatalt – szintén január 1-jétől csatlakozik egy harmadik (C) körjegyzőséghez. A döntéseket határidőben meghozták.
2. Az 1. pontban írt (A) körjegyzőség december 31-vel történő megszűnése miatt az ott dolgozó köztisztviselők közül 2 fő áthelyezéssel átkerülne (B) körjegyzőséghez, 2 fő (C) körjegyzőséghez, 2 fő közszolgálati jogviszonya megszűnik. Amennyiben a körjegyzőség megszűnése a Ktv. 15. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti jogutód nélküli megszűnésnek tekintendő, akkor nem felmentéssel kell megszüntetni a közszolgálati jogviszonyt, hanem az említett g) pont alapján. Ezért nem beszélhetünk felmentési időről sem, azonban a tovább nem foglalkoztatott köztisztviselők részére a Ktv. 15. § (5) bekezdés alapján járó összeget és a Ktv. 19. § (1)-(5) bekezdés szerint járó végkielégítést kell kifizetni december 31-én. December 31-én megszűnik a közszolgálati jogviszonyuk, a költségvetési szerv megszűnését követően nem merülhet fel "felmentési idő" sem. Ebben az esetben – mivel a munkáltató körjegyzőség megszűnik – január 1-jétől már nem terhelheti semmilyen kötelezettség sem az önkormányzatokat, sem (B) és (C) körjegyzőséget. Helyes-e ez az eljárás és következtetés?
3. A körjegyző közszolgálati jogviszonyának megszűnése szintén a Ktv. 15. § (1) bek. g) pontja szerinti jogutód nélküli megszűnéssel történhet-e?

Kérdés: Önkormányzatunk szeretne segítséget kérni. A hivatalunknál alkalmazásban álló dolgozónk (közalkalmazott) az alábbi kimutatáson feltüntetett jogviszonyok alapján mikor jogosult és mennyi idő után a jubileumi jutalomra?

Kérdés: Három község (GM, VE és VK községek) az alapfokú oktatási feladatokat közös fenntartású intézmény működtetésével látja el. A VE és a VK tagiskolákban foglalkoztatott dolgozók munkáltatója a GM Körzeti Általános Iskola. VK község tagiskolája 2003. évben a gyereklétszám csökkenése miatt megszűnt, az ebben a tagiskolában foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonyát a munkáltató 2003. június hónapban felmentéssel megszüntette, és részére az addigi közalkalmazotti jogviszonyok után a felmentési időre járó illetményt, valamint a végkielégítés összegét kifizette. Ugyanez a dolgozó 2003. 08. 26-án (időközi álláshely-megüresedés miatt) a VE tagiskolában közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Munkáltatója ismét a GM Körzeti Általános Iskola lett. A VE tagiskolában tanulók létszáma 2011 szeptemberétől nem indokolja a tagiskola fenntartását, így az ott alkalmazásban lévő munkavállaló várhatóan ismét felmentésre kerül. Kérem szíves válaszukat, hogy ebben az esetben a felmentési idő megállapításához a munkáltatónak mely közalkalmazotti éveket kell figyelembe vennie, illetve hány hónap végkielégítés jár a dolgozónak!

Kérdés: A Költségvetési Levelek 133. számában megjelent 2700. számú válasz kapcsán kérdésünket kiegészítenénk. Kérdésünk arra irányult, hogy jubileumi jutalom szempontjából beszámítható-e az 1980-tól 1987. 03. 16-ig a Finomposztó Vállalat Óvodájában dajkaként eltöltött munkaviszony. Az érintett ezután 23 évet dolgozott közalkalmazottként egy óvodában. Az érintett jogviszonya a vállalati óvodában "munkaviszonya megszűnt" bejegyzéssel szűnt meg, a vállalatnál megszűnt ez a feladat. A vállalatnál dolgozó dajkák és az óvodába járó gyerekek átmentek a Kölcsey Ferenc utcai Napköziotthonos Óvodába (Ganz Óvoda), ahol már közalkalmazottként lettek foglalkoztatva. Tehát a Finomposztó Vállalat nem jogutódlással szűnt meg, hanem megszűnt jogutód nélkül. Igaz, hogy a gyerekek és a dolgozók átmentek egy Kjt. hatálya alá tartozó óvodába dolgozni. Ezért nem egyértelmű számunkra a munkaviszony beszámítása a 30 éves jubileumi jutalomhoz.

Kérdés: Dolgozónk 1952-ben született. 2011. januárban nyugdíjba kíván menni. 1980-tól 1987. 03. 16-ig a Finomposztó Vállalat Óvodájában dolgozott dajkaként. Utána következő időponttól napjainkig közalkalmazottként dajka munkakörben dolgozik. Kérdésem, hogy 23 év közalkalmazotti jogviszony és 7 év vállalatnál dajka munkakörben eltöltött jogviszony után jár-e a 30 éves jubileumi jutalom?

Kérdés: Az 1990. évi LXV. törvény 43. §-a alapján helyi önkormányzatok társulása létrehozott egy költségvetési intézményt szennyvízhálózat és -tisztító üzemeltetésére. Az intézmény mint költségvetési szerv, közszolgáltató közüzem működik (alapító okirat szerint). A szakmai feladatok ellátását eddig egy kft. végezte szerződés alapján. Az intézmény egyedül kívánja ezután végezni az egész üzemeltetést. A kft.-től átvehetjük-e pályázat nélkül a dolgozókat, és azokat kötelesek vagyunk-e közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatni? Az eddig részmunkaidőben foglalkoztatott intézményvezető ezután jogosult lesz-e vezetői pótlékra, ha továbbra is részmunkaidőben kívánja ellátni a feladatát?

Kérdés: Egy községi önkormányzat jegyzőjeként fordulok Önökhöz. Korábbi alkalmazottunk 2006. március 1-jétől áthelyezéssel került egy kistérségi társuláshoz családgondozóként. Volt alkalmazottunk most jelezte igényét egy korábbi (2005. május 16-ával esedékes) 2 havi jubileumi jutalomra. Kinek kell kifizetnie a jubileumi jutalmat? Amennyiben a jelenlegi munkáltatónak (a kistérségnek), akkor nekünk, mint korábbi munkáltatónak van-e fizetési kötelezettségünk feléjük?