Szja-alap-kedvezmények

Kérdés:

Az első házasok kedvezménye az Szja-tv. szerint "nyugszik", ha mindkét fél igénybe veszi a 25 év alattiak kedvezményét mindaddig, amíg az egyikük be nem tölti a 25. életévét. Ha a feleség tölti be hamarabb, de időközben gyermeket szül, és igénybe veszi a 30 év alatti anyák kedvezményét, akkor az első házas kedvezmény azt a hónapot követően indul, amikor a férj betölti a 25. életévét? Attól a hónaptól kezdődik a 24 hónap?

Részlet a válaszából: […] ...Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzatáig (havi 433 700 forintig) adómentességet élveznek a munkával megszerzett jövedelem után. Ha 25 év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Kulturális intézményekben foglalkoztatottak jogviszonyának átalakulása

Kérdés: Jelenleg központi költségvetési intézmény közalkalmazottjai vagyunk, de az Ország-gyűlés által 2020. május 19-én elfogadott 2020. évi XXXII. törvény alapján 2020. november 1. napját követően költségvetési intézmény, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalói leszünk. A kolléganő augusztusban jogosult a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes nyugdíjára. Amennyiben nem fogadja el a 2020. november 1. napjától érvényes új munkaszerződést, jogosult a végkielégítésre. Ezt követően visszafoglalkoztatható-e? Ha elfogadja a 2020. november 1. napjától érvényes új munkaszerződést, ezzel egyidejűleg lehet-e nyugdíjas? Mivel közszférában foglalkoztatjuk tovább, kell-e szüneteltetnie a megállapított nyugdíját? A minisztériumba az 1700/2012. Korm. határozat (a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről) alapján van-e a továbbfoglalkoztatásra vonatkozóan kötelezettségünk?
Részlet a válaszából: […] ...jogú nyugellátás mellett folytatott foglalkoztatásból eredő kereset összege szolgálati időként, illetve a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megállapításánál nem vehető figyelembe.(Kéziratzárás: 2020. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Védett korra tekintettel adott végkielégítés

Kérdés: Iskolánkban a munkavállalók közalkalmazotti jogviszonya a Kjt. 25. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján megszűnik. Aki nem járul hozzá a továbbfoglalkoztatásához, végkielégítésre jogosult. Ennek mértéke nem egyértelmű számunkra, mivel a Kjt. 25/A. §-ának (6) bekezdése szerint a 37. § (2) és (4)-(6) bekezdések alkalmazásával kell megállapítani a végkielégítés mértékét, és a (7) bekezdésben írja a plusz 4 havi átlagkeresetet, ha az öregségi nyugdíjra való jogosultsághoz kevesebb mint 5 év van vissza. A 43 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező 63 éves közalkalmazottnak hány hónap végkielégítés jár?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 25/A. §-ának (6) bekezdése, amely utal arra, hogy a végkielégítésre vonatkozóan mely bekezdéseket kell alkalmazni, szövegszerűen egyértelmű. A védett korra tekintettel az emelt összegű végkielégítést nem rendeli alkalmazni. A Kjt. tartalmaz más hasonló rendelkezést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Kormánytisztviselő nyugdíjazása és jubileumi jutalma

Kérdés: 2015. május 28-án lesz 40 év munkaviszonyom, szeretném igénybe venni a nyugdíjat. 1976-tól közigazgatásban dolgozom, 17 éve gyámhivatalnál, kormánytisztviselőként. A legelső munkahelyem 1975-ben a városi tanács közületi szolgáltatóüzeménél volt. Érdeklődöm, hogy annál a cégnél eltöltött munkaidőm a jubileumi jutalom kifizetésénél figyelembe vehető-e? Ha nem, érdemes-e addig dolgoznom, hogy jogosult legyek rá? Annak az összege beleszámít a majdani nyugdíjba?
Részlet a válaszából: […] ...időre kell figyelemmel lenni.A nyugdíj összegének megállapítása szempontjából az egyszeri jubileumi jutalom kifizetése az adott évi átlagkeresetbe beszámít, annak összegét növeli, azonban figyelembe kell venni, hogy ha az alapul szolgáló havi átlagkereset 372...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Közalkalmazott korhatár előtti ellátás igénybevétele 2012-ben

Kérdés: 1953. 02. 27-én született tanító vagyok. 2011 novemberében írásban jeleztem igazgatómnak, hogy idén nyugdíjba szeretnék menni. Milyen juttatásokra vagyok jogosult (végkielégítés stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony közös megegyezéssel vagylemondással történő megszüntetése esetén nem jár sem felmentési idő, illetvearra járó átlagkereset, sem végkielégítés. Jubileumi jutalom akkor járhat, hamég a jogviszony fennállása alatt bekövetkezik annak esedékessége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 22.

Köztisztviselő felmentése nyugdíjazására tekintettel

Kérdés: A köztisztviselő 40 év munkaviszony után nyugdíjazását kéri, mennyi felmentési időre jogosult? A felmentési idő lejártát követő naptól lesz nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...A köztisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére amunkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamraátlagkeresetre jogosult. A köztisztviselő a munkavégzési kötelezettség alólimentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Szabadság a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára

Kérdés: Köztisztviselők és közalkalmazottak esetében a felmentési idő azon részére, amelyre a munkáltató felmentette őket a munkavégzés alól, jár-e a hatályos jogszabályok alapján szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...jár szabadság. Szabadság jár többek között minden olyanmunkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló távolléti díj vagyátlagkereset fizetésben részesül. Felmentés esetén a jogviszony a felmentésiidő utolsó napjáig fennáll, függetlenül attól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 17.

Felmentési idő és végkielégítés számítása ismételt felmentés esetén

Kérdés: Három község (GM, VE és VK községek) az alapfokú oktatási feladatokat közös fenntartású intézmény működtetésével látja el. A VE és a VK tagiskolákban foglalkoztatott dolgozók munkáltatója a GM Körzeti Általános Iskola. VK község tagiskolája 2003. évben a gyereklétszám csökkenése miatt megszűnt, az ebben a tagiskolában foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonyát a munkáltató 2003. június hónapban felmentéssel megszüntette, és részére az addigi közalkalmazotti jogviszonyok után a felmentési időre járó illetményt, valamint a végkielégítés összegét kifizette. Ugyanez a dolgozó 2003. 08. 26-án (időközi álláshely-megüresedés miatt) a VE tagiskolában közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Munkáltatója ismét a GM Körzeti Általános Iskola lett. A VE tagiskolában tanulók létszáma 2011 szeptemberétől nem indokolja a tagiskola fenntartását, így az ott alkalmazásban lévő munkavállaló várhatóan ismét felmentésre kerül. Kérem szíves válaszukat, hogy ebben az esetben a felmentési idő megállapításához a munkáltatónak mely közalkalmazotti éveket kell figyelembe vennie, illetve hány hónap végkielégítés jár a dolgozónak!
Részlet a válaszából: […] ...öt év: kéthavi,c) nyolc év: háromhavi,d) tíz év: négyhavi,e) tizenhárom év: öthavi,f) tizenhat év: hathavi,g) húsz év: nyolchaviátlagkeresetének megfelelő összeg.A (7) bekezdés alapján pedig a végkielégítés (6) bekezdésbenmeghatározott mértéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 5.

Cafeteriajuttatásra való jogosultság távollét esetén

Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2010 márciusában keresőképtelenné vált, és csak május elején tudott újra munkába állni. Keresőképtelensége az alábbiak szerint alakult: március 29-től április 14-ig betegszabadságon (13 nap), majd azt követően április 15-től május 9-ig (25 nap) táppénzen volt, május 10. napján állt munkába, így véleményünk szerint a Ktv. 49/F. § (2) bekezdése alapján a neki járó cafeteriajuttatást csökkenteni kell, mivel ebben a 30 napot meghaladó időtartamban sem illetményre, sem átlagkeresetre nem volt jogosult. Dolgozónk egy munkajogász által megerősítve más álláspontot képvisel: szerinte a betegszabadság idejére illetmény illeti meg, csak csökkentett összegben [mivel a Ktv. 71. § (3) bekezdése szerint ahol jogszabály távolléti díjat említ, ott illetményt kell érteni, az Mt. 137. § (3) bekezdése szerint pedig a betegszabadság ideje alatt a távolléti díj 70%-a jár], álláspontunk szerint azonban az, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás alapja a távolléti díj (illetmény), még nem teszi azzal azonossá. Hasonló a helyzet a táppénz esetében is, mivel a táppénz alapja általában az átlagkereset, így véleménye szerint részesült olyan juttatásban, amely szerint a cafeteriajuttatásait nem kellene csökkenteni. Kérdésünk a fentiek alapján, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás illetménynek vagy a táppénz átlagkeresetnek minősül-e, mivel ezekben az esetekben nem csökkenthető a cafeteria kerete? Szintén a fenti eset kapcsán dolgozónk (és munkajogásza) kifogásolja a cafeteriajuttatás csökkentésének számítási metódusát. Mi az egész évre járó juttatást osztottuk egynapi összegre, és szoroztuk meg a keresőképtelenség teljes időtartamával (42 nap) – amibe minden napot beleszámítottunk, függetlenül attól, hogy a betegszabadságnál csak munkanapra és fizetett ünnepre jár pénz –, míg szerintük legfeljebb a 30 napon felüli időszakra jutó (12 nap) összeggel lehetne a juttatást csökkenteni. Álláspontunkat a Ktv. 49/F. § (2) bekezdésének azon szófordulatával támasztjuk alá, hogy az "azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem volt jogosult" szövegrész a 30 napos feltétel bekövetkeztével a teljes időtartamot kiveszi a juttatásra jogot adó időszak alól, tehát nem köti ahhoz, hogy a pl. betegszabadság számításánál a hétvégékre nem jár juttatás.
Részlet a válaszából: […] ...vehetők igénybe. A (2) bekezdés bc) pontja rögzíti, hogy a táppénzegészségbiztosítási ellátás, tehát nem átlagkereset és nem is illetmény.Az Ebtv. 43. § (1) bekezdés szerint táppénzre jogosult az,aki a biztosítás fennállása alatt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság és prémiumévek programba történő belépés lehetősége

Kérdés: Egy közalkalmazott születési éve 1954. 06. 16. Munkaköre megszűnik 2010. november 31-gyel. Közalkalmazotti jogviszonya 1972. 06. 01-jével kezdődött. A prémiumévek programba 2010. 12. 01-jével lépne be. Mikor lesz jogosult előrehozott csökkentett összegű öregségi nyugdíjra? Munkaviszonyának kezdő időpontja 1969. 01. 29. A nyugdíj megállapításakor hány százalék lesz a csökkentés mértéke, illetve a 40 év feletti munkaviszonyra megkapja a pluszszázalékot vagy az ebben az esetben nem jár? A heti 12 óra munkavégzéstől eltekinthetnek-e?
Részlet a válaszából: […] ...időnek) a nyugdíj összege megállapításánál vanjelentősége, ugyanis az az elismert szolgálati időtől és a figyelembe vehetőhavi átlagkereset összegétől függ, tehát minél több szolgálati idővel rendelkezikvalaki, a nyugdíj összege annál magasabb százaléka a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.
1
2
3
4