Összesítő feladások

Kérdés: Az Áhsz. 51. §-ának (3) bekezdése értelmében a részletező nyilvántartások vezetésének módját, azoknak a kapcsolódó könyvviteli és nyilvántartási számlákkal való egyeztetését, annak dokumentálását, valamint a részletező nyilvántartások és az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák adataiból a pénzügyi könyvvezetéshez készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének rendjét, az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit a számlarendben kell szabályozni. Az ASP-rendszer bevezetésével a követelések, kötelezettségek rögzítése számlánként történik, ezeknél tulajdonképpen nem készül összesítő feladás. Hogyan értelmezhető az összesítő feladás például a követelések, kötelezettségek, adott-kapott előlegek, előirányzatok nyilvántartása esetében? Az Önök véleménye szerint az ASP-rendszer alkalmazásával elegendő, ha az 1-es, 2-es számlaosztálynál kerül szabályozásra az összesítő feladás rendje, és a többinél nem? (Az 1-esben, amíg a KATI modull nincs összekapcsolva a KASZPER-rel, valóban készülnek negyedévente összesítő feladások.)
Részlet a válaszából: […] ...a könyvviteli számlákra,c) a 12. § (6) bekezdése szerinti esetben a használatból kivont immateriális javak, tárgyi eszközök átsorolását az átsorolt, követelés fejében átvett készletek közé,d) az általános forgalmi adó havi bevallásra kötelezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Vásárolt növendék állatok nyilvántartása

Kérdés: A START mintaprogram keretében önkormányzatunk birkákat és kecskéket vásárolt, melyeket az önkormányzat földjein termelt takarmánnyal kívánunk felnevelni. Hogyan kell könyvelni a megvásárolt növendék állatokat, és mikor kell aktiválni befektetett eszközként?
Részlet a válaszából: […] ...különböző az az időtartam, amíg növendék állatból tenyészállattá válik, a juhok esetében általában 12-18 hónap. Az átsorolás feltételeit az állattartáshoz értő szakember tudja megmondani. Az állattartóktól adatszolgáltatást kell kérni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.

A kisértékű tárgyi eszközök minősítési elvei

Kérdés: A bábelőadásokhoz díszleteket, bábokat készítünk vásárolt anyagból, saját műhelyben. Az elkészülés után utókalkuláció során kialakult érték alapján analitikus nyilvántartás készül minden produkcióról. Többször is előfordul, hogy összesítés után egy-egy díszlet, báb egyedi értéke meghaladja az 50 000 forint értéket. Eredeti terv szerint a műsortervben nem szerepel az 1 évnél hosszabb idejű repertoáron tartás. Ezért a felmerült költséget a tárgyévben szakmai anyag- és munkabérköltség címen elszámoljuk, tehát nem kerül be a felhalmozási kiadások közé, akkor sem, ha esetleg több százezer forint is az előállítási költsége. Jogos-e a revízió kifogása, amely szerint ezeket az eszközöket mérlegtételként kellene nyilvántartásba venni, mint befektetett eszközt, értékcsökkenést számolni (mivel előfordul, hogy 1 év után újra műsorra tűzzük)?
Részlet a válaszából: […] ...eltérő helyzet a feladat jellegéből adódik, és a rendszeresgyakorlat részét képezi, akkor a számviteli politikában rögzíthető az átsorolásis. Ebben az esetben célszerű részletesen szabályozni a forgóeszközök körébőltörténő átminősítés eljárását.Az 50...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 16.

Tárgyi eszközök forgóeszközzé történő átminősítésének szabályai

Kérdés: Milyen szabályok szerint kell eljárni a tárgyi eszközök átminősítésénél?
Részlet a válaszából: […] ...az állományba vétel időpontja szerinti könyv szerinti értéken kell a könyvekbe felvenni. A tárgyi eszközöknél akkor kötelező az átsorolás a forgóeszközök közé, ha az adott eszközt a használatból kivonták, de az értékesítése hosszabb időszakot vesz igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.