207 talált cikk a bevallás , értékesítés kifejezésre

Önkormányzatunk ingatlant kíván értékesíteni. Az épület eddig fogorvosi rendelőként működött, de már nincs rá szükség. Az áfát illetően az általános szabályokat alkalmazzuk, tehát az értékesítése áfamentes. Van-e az önkormányzatnak számlakiállítási kötelezettsége, vagy ilyen esetben elég az adásvételi szerződés?

Ha kiderült, hogy egy fordított áfás számla után megfizettük, kiegyenlítettük az adót, de az nem került bele az áfabevallás megfelelő sorába, akkor mi a teendőnk?

Egy közösségi adószámmal rendelkező, teherfuvarozással foglalkozó belföldi adóalany (társaság) a Közösség egyik, Magyarországtól eltérő tagállamában az egyik tehergépkocsija futóművét javíttatta meg (nem gumiabroncsot vásárolt, egyértelműen szolgáltatást vett igénybe). A javítási szolgáltatásról kibocsátott számlán nincs feltüntetve a számlakibocsátó közösségi adószáma, de rajta van a társaság közösségi adószáma, valamint a számla hozzáadottérték-adót is tartalmaz, tehát nem héa-mentes (áfamentes) számlát bocsátott ki az eladó. Mi a teendője a társaságnak? Az Áfa-tv. vonatkozó szabályai alapján – véleményünk szerint – a társaság lenne az áfa megfizetésére kötelezett Magyarországon a fordított adózás szabályai alapján. Kell-e szerepeltetni az ügylet áfatartalmát az áfabevallásban mint közösségi szolgáltatás igénybevételének fizetendő áfáját, tekintve, hogy már egyszer megfizette az áfát a számlakibocsátónak?

Önkormányzatunk alkalmazottja egy 2019-ben vásárolt ingatlan értékesítését tervezi 2023-ban. Ha elad egy ingatlant, és azt a pénzt egy másik ingatlan megvásárlására fordítja, akkor is be kell fizetnie az előző ingatlan eladásából származó nyereség utáni személyi jövedelemadót? Vagy létezik-e mentesség, ha a magánszemély az eladási árból másik ingatlant vesz magának lakhatási célra?

A szippantottszennyvíz-szolgáltatást saját eszközeinkkel és dolgozóinkkal végezzük a település lakosai számára. Ennek a közszolgáltatásnak az árát a 2013. évi CXIV. törvény a 2013. évben érvényes szinten fixálta. Önkormányzatunknál ennek a szolgáltatásnak az önköltségi ára azóta a máig érvényes szolgáltatási díj sokszorosára nőtt! A szolgáltatási díj megállapítása 2013-ban önköltség számításával történt, amelyből különböző kedvezmények adásával alakult ki a végső szolgáltatási díj, minden esetben önköltségi ár alatt, de sohasem ingyenesen. Az árakat önkormányzati rendeletben szabályoztuk. Az önkormányzat e szolgáltatás tekintetében áfakörbe tartozik, ezért az eladási ár és az önköltség közötti eltérésre évek óta megfizetjük az áfa összegét. Helyesen járunk-e el, hogy az adott kedvezmények után megfizetjük az áfát? Vagy ez nem is lenne kötelező? Véleményünk szerint, bár eredetileg az önkormányzat saját belátása szerint adta ezeket a kedvezményeket, jelenleg már az ár kizárólag a rezsicsökkentés kötelezettsége miatt ilyen alacsony, tehát a kedvezményt nem saját hatáskörben adjuk a természetes személyek részére.

Önkormányzatunk alanyi adómentes, a következők szerepelnek a törzsadatunkban:
– Fő tevékenységünk: 8411 Általános közigazgatás.
– Áfa-tv. 7. §-a szerint kizárólag közhatalmi tevékenységet folytatunk.
– Nettó finanszírozási körbe tartozó költségvetési szerv.
Eladásra kerül egy 8+1 fős kisbusz, amely 89 hónapja van a tulajdonunkban, a forgalmi engedély szerint a jármű kategóriája M1 kategória: Személyszállító gépkocsik, a gépjárművezető ülésén kívül legfeljebb nyolc ülőhellyel, önsúlya 1848 kg, össztömege 3020 kg. A kisbusz tanyagondnoki feladatok ellátását szolgálja, nem kapcsolódott a vásárlásához vagy a járművel végzett feladatokhoz egy alkalommal sem áfa-visszaigénylés. Az alábbi kérdések megválaszolásában kérnénk segítséget:
1. Tárgyi eszközként van nyilvántartva, akként szeretnénk értékesíteni, amely a 188. § (3) bekezdése alapján nem számítandó bele az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba, viszont a 193. § (1) bekezdése alapján nem járhatunk el alanyi adómentes minőségben az eladáskor, tehát nettó ár + 27%-os áfával kell a vevőnek kiállítanunk a számlát, amely után áfabevallást kell készítenünk, és tárgyhót követő hó 20-ig befizetnünk a keletkező áfát? A törzsadatunkban áfával kapcsolatos információk közül változtat ezen paragrafusok érvényesítésében bármelyik, például a 85–86. §-ok felsorolása?
2. Mi vonatkozik ránk a többi tárgyi eszközünk eladását illetőleg, ha például eladunk utánfutót, traktort, bútort vagy bármit?

Kutatóközpontunk (mint költségvetési szerv) közösségen belüli termékbeszerzéshez kapcsolódóan előleget fizetett. Az előleghez kapcsolódó áfa megállapításra, bevallásra és befizetésre is került. A NAV 29. információs füzetében: "Az általános szabályok szerint adózó áfaalanyoknak a Közösségen belüli termékbeszerzéseik.... után teljesítendő áfakötelezettség legfontosabb szabályai"-ban azonban a következő olvasható: "Közösségen belülről történő termékbeszerzéshez fizetett előleghez az Áfa-tv. szabályai alapján nem kapcsolódik az előleg átadásának időpontjában adófizetés, ezért amennyiben a Közösségen belüli termékbeszerzésre vonatkozóan előleget fizetnek, az előleg átadásához/átutalásához kapcsolódóan nem kell az adót megállapítani és megfizetni, hanem a teljes – előleget is tartalmazó – ellenértékre vonatkozóan az adott beszerzésről kiállított bizonylat kibocsátásának időpontjában, de legkésőbb a teljesítés napját magában foglaló hónapot követő hó 15-én keletkezik az adófizetési kötelezettség."
A fentiekre hivatkozva hibásan beadott, előleghez kapcsolódó áfát is tartalmazó áfabevallást hogyan lehet javítani, valamint a tévesen befizetett áfát hogyan lehet visszaigényelni? Az előleg áfáját tartalmazó bevallást önellenőrizni kell-e, az ott bevallott áfát kivenni a bevallásból, és a befizetett adót visszaigényelni? A teljes – előleget is tartalmazó – ellenértékre vonatkozó időszaki áfabevallásba beállítani a teljes áfaösszeget, és arra az időszakra vonatkozóan befizetni?