12 talált cikk az elévülés , értékesítés kifejezésre

Kérdés:

A szippantottszennyvíz-szolgáltatást saját eszközeinkkel és dolgozóinkkal végezzük a település lakosai számára. Ennek a közszolgáltatásnak az árát a 2013. évi CXIV. törvény a 2013. évben érvényes szinten fixálta. Önkormányzatunknál ennek a szolgáltatásnak az önköltségi ára azóta a máig érvényes szolgáltatási díj sokszorosára nőtt! A szolgáltatási díj megállapítása 2013-ban önköltség számításával történt, amelyből különböző kedvezmények adásával alakult ki a végső szolgáltatási díj, minden esetben önköltségi ár alatt, de sohasem ingyenesen. Az árakat önkormányzati rendeletben szabályoztuk. Az önkormányzat e szolgáltatás tekintetében áfakörbe tartozik, ezért az eladási ár és az önköltség közötti eltérésre évek óta megfizetjük az áfa összegét. Helyesen járunk-e el, hogy az adott kedvezmények után megfizetjük az áfát? Vagy ez nem is lenne kötelező? Véleményünk szerint, bár eredetileg az önkormányzat saját belátása szerint adta ezeket a kedvezményeket, jelenleg már az ár kizárólag a rezsicsökkentés kötelezettsége miatt ilyen alacsony, tehát a kedvezményt nem saját hatáskörben adjuk a természetes személyek részére.

Kérdés: Önkormányzatunk egyik képviselője 2022 júliusában magánszemélyként vásárolt egy személygépkocsit, amelyet szeretne eladni. Vevőt is talált rá, egy német magánszemélyt, aki az új közlekedési eszköz beszerzésén kívül – ami, ha jól tudjuk, gazdasági tevékenységnek minősül – nem folytat semmilyen gazdasági tevékenységet, nem adóalany Németországban. Az eladó is magánszemélyként értékesíti a személygépkocsit, semmilyen vállalkozási, gazdasági tevékenységet nem folytat. Az értékesítéshez már rendelkezik közösségi adószámmal.
Az eladás során a NAV honlapján található "Az új közlekedési eszközök Közösségen belüli beszerzésének és értékesítésének alapvető szabályai 2022" című információs füzet alapján szeretne eljárni, amelyben foglaltak szerint a személygépkocsi 6 hónapos koráig, illetve 6000 km futásteljesítményig újnak minősül (és minden egyéb követelménynek is megfelel). A fentiekkel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy hogyan tudja az eladó az értékesítést az Áfa-tv. szabályainak megfelelően lebonyolítani? Ha jól tudjuk, az értékesítés adómentes, és a német vevőnek kell megfizetnie az áfát Németországban. Mi a módja annak, hogy a gépjármű Németországba történő értékesítését követően Magyarországon a beszerzés kapcsán a korábbi eladó által felszámított, már megfizetett áfát levonásba helyezhesse?

Kérdés: Egy központi költségvetési szerv némi áfás bevétellel rendelkezik, alaptevékenységének finanszírozását az egyik minisztérium biztosítja. Az alaptevékenységét ingyenesen nyújtja. Alkalmazható-e az Áfa-tv. 5. sz. mellékletében meghatározott bevételalapú arányosítás abban az esetben, ha nincs áfamentes ellenérték? Az intézményfinanszírozás a fő forrás.

Kérdés: Intézményünk a közösségi beszerzések adóalapjának megállapítása során MNB-árfolyamot alkalmaz évek óta, ezt a számviteli politikánkban is rögzítettük. Most szereztünk tudomást arról, hogy ezt be kellett volna jelenteni az adóhatósághoz. Mi a teendőnk ezzel kapcsolatban, és az elmúlt időszakot hogyan lehet helyrehozni?

Kérdés: Mit kell tudni a behajthatatlan követelés miatti adóalap-csökkentésről?

Kérdés: Ügyfelünk az Európai Unió egy másik tagállamában letelepedett adóalany, aki magyar áfaregisztrációval nem rendelkezik. Az egyik értékesítési konstrukcióban egy magyarországi székhelyű, termékkereskedelemmel foglalkozó kft. ("A" társaság) termékeket ad el ügyfelünknek, azaz az Európai Unió másik tagállamában letelepedett adóalanynak ("B" társaság). "B" társaság a megvásárolt terméket továbbértékesíti egy harmadik államban letelepedett gazdasági társaság részére ("C" társaság). "C" társaság Magyarországon nem adóalany. Az értékesített termékek "A" társaság belföldi telephelyéről közvetlenül "C" társaság részére kerültek elszállításra harmadik országba szárazföldi fuvareszközzel. A termékek Közösség területéről történő kivitele érdekében a vámeljárást minden esetben "B" társaság kezdeményezte, így a kiviteli vámokmányokon exportőrként is ez a társaság szerepelt. A fuvarozást a legtöbb esetben "A" társaság, néhány esetben pedig "C" társaság szervezte. "B" társaságnak azonban csak utólag, több évvel később jutott tudomására, hogy voltak olyan ügyletek is, amelyek esetében "C" társaság járt el fuvarozóként. Az említett termékértékesítéseket illetően minden esetben teljeskörűen fennálltak az Áfa-tv. 98. §-ában foglalt jogszabályi feltételek, miszerint a termékek a Közösség területét a teljesítés napját követő 90 napon belül elhagyták, és ennek tényét a termékeket a Közösség területéről kiléptető hatóság is igazolta. Az értékesített termékek átalakítás nélkül, változatlan formában kerültek értékesítésre a társaságok között, azokat rendeltetésszerűen egyik társaság sem használta, egyéb módon nem hasznosította.
1.1. Alkalmazott eljárás
"A" társaság minden esetben áfa felszámítása nélkül állított ki számlákat "B" társaság részére az ismertetett ügyletek kapcsán az Áfa-tv. 26-27. §-ai és 98. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján. "B" társaság ezt követően a harmadik ország előírásai szerinti hozzáadottérték-adóval megnövelten bocsátott ki számlát "C" társaság részére, függetlenül attól, hogy a vámokmányok szerinti exportőr "B" társaság volt.
1.2. Az alkalmazandó eljárás
Álláspontunk szerint az 1.1. pontban ismertetett eljárás azokban az esetekben megfelelő, amikor a fuvarozást az "A" társaság szervezi. Abban a néhány esetben azonban, amikor "C" társaság szervezte a termékek fuvarozását, az 1.1. pontban ismertetett eljárástól eltérően "A" társaságnak az Áfa-tv. előírásai értelmében magyar áfa felszámításával kellett volna kiállítania a számlát "B" társaság részére, amelyet követően "B" társaságnak kellett volna áfa felszámítása nélkül számlát kiállítania "C" társaság részére az Áfa-tv. 98. §-ának megfelelően.
A fenti ügylettel kapcsolatos kérdések:
1. Helyesen jártak-e el a társaságok az 1.1. pontban ismertetettek szerint azokban az esetekben, amikor a fuvarozást "A" társaság szervezte?
2. Helyes-e a feltételezésünk, miszerint az 1.2. pontban ismertetettek szerint kellett volna eljárni a társaságoknak akkor, amikor a fuvarozást a "C" társaság szervezte?
3. Amennyiben a 2. kérdésünk kapcsán feltételeink helytállóak, és a számlákat "A" társaságnak a magyar áfa felszámításával kellett volna kiállítania "B" társaság részére, akkor:
a) Az áfa visszaigénylése érdekében utólag regisztrálhat-e áfa szempontjából "B" társaság visszamenőlegesen, 3-4 évvel korábbi dátummal?
b) Ha igen, a hiteles, "A" társaság által korrigált számlák birtokában a magyar áfaregisztrációt követő 15. napig benyújthatja-e áfabevallásait több évre visszamenőleg "B" társaság, az áfa visszaigénylése érdekében?

Kérdés: Önkormányzatunk a víziközmű-társulat végelszámolással történő megszűnése után átvette a társulat vagyoni eszközeit (tárgyi eszközök); az önkormányzati utakon végzett víziközmű-társulati felújítások nyilvántartási számláit; pénzeszközeit; tartozásállományát. Hogyan kell ezeket az önkormányzat könyveiben megjeleníteni mind a költségvetési, mind a pénzügyi számvitelben? Az önkormányzat a pénz átvételére külön elkülönített számlát nyitott, melyre terveink szerint a későbbiekben befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat fogja kezelni. A később befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat milyen főkönyvi számlán kell könyvelni? A társulat egyes esetekben részletfizetést engedélyezett. Azok havi befizetéseit hogyan kell megjeleníteni a költségvetési és pénzügyi számvitelben?

Kérdés: Önkormányzatunknak integrált pénzügyi-számviteli programja van. Az államháztartási jogszabályok alapján kötelező-e az integrált pénzügyi-számviteli szoftver auditálása független szakértővel, vagy az államháztartási jogszabályok alapján a könyvvizsgálat szerepét betöltő Magyar Államkincstár által? A felhasználó-megbízó fél kezdeményezheti-e az integrált pénzügyi-számviteli program szakmai auditálását?

Kérdés: Alapítványunk egyik alkalmazottja 2009 decemberéig saját nevére vett igénybe internetszolgáltatást. 2009 decemberétől azonban költségeit alapítványunk vállalta át. A telekommunikációs cégtől igénybe vett, 2009. december havi szolgáltatásról kiállított számlát nem alapítványunk, hanem munkatársuk nevére állították ki annak ellenére, hogy a jelzett hónapban már alapítványunk fizette a számlát. 2010. januártól a számlák rendben a nevünkre érkeztek, de a szolgáltatás nyújtója nem hajlandó a decemberi számlát javítani, mivel szerinte erre csak a kiállítást követő 90 napon belül van lehetőség, mi pedig későn vettük észre a hibát. Valóban nincs lehetőség a javításra?

Kérdés: A közterület-használati díj határozat alapján került megállapításra, de nem lett kiszámlázva. A "bérlő" nem fizette meg az összeget. Ha ez a tartozás 2002. évben keletkezett, és azóta 2009. év elején egyenlegközlőben került kiértesítésre az illető, hogy mennyivel tartozik (tértivevénnyel), akkor ez a tartozás elévült? Ki lehet számlázni még ezt a tartozást, vagy már nincs is értelme?