31 cikk rendezése:
1. cikk / 31 Göngyölegek elszámolása
Kérdés: Költségvetési intézményként, a részünkre kiszámlázott raklapok visszaszolgáltatásáról nekünk kellene számlát kiállítanunk az eladó felé. A NAV online adatszolgáltatás miatt valóban ez a helyes eljárás jelenleg a göngyölegek tekintetében? Költségvetési intézményként (oktatás igazgatása fő tevékenységgel) jogosultak vagyunk-e ilyen számlát kiállítani, és ha igen, ezt B401 készletértékesítés rovaton számoljuk el?
2. cikk / 31 Számla adatainak módosítása
Kérdés: Egy kollégánk külföldi kiküldetésen vett részt Ausztriában 2020. 06. 26. – 2020. 06. 27. közötti időszakban. A bécsi szálloda a dolgozó nevére állította ki a gépi számlát, feltüntetve a számlát kiállító nevét, címét, a nyújtott szolgáltatást és annak értékét, a számla kiállításának dátumát. Jeleztük a szállodának, hogy a magyar jogszabályok szerint szükséges lenne a vevő nevének és adatainak módosítása, mivel csak a minisztérium nevére kiállított számla fogadható el az elszámoláshoz. A szolgáltató a javítást kézzel végezte el. A hatályos Áfa-tv. 168. §-ának (2) bekezdése alapján a számla adattartalma kizárólag egy külön "számlával egy tekintet alá eső okirattal" módosítható, nem lehetséges a gépi úton előállított számla kézzel történő javítása. Így a számla befogadása kérdésessé vált. Megvizsgáltuk, hogy Héa-irányelv 226b. cikke szerint a vevő adatainak feltüntetése az irányelv 238. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján kiállított egyszerűsített számlán nem kötelező. A számla értéke az irányelv 238. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint meghaladta a 100 eurót, de nem érte el a 400 eurót, így Ausztria rendelkezhet úgy, hogy ezen esetben a 226b. cikk kötelező elemein kívül további adatok (a vevő adatai) feltüntetését nem írja elő. Az Osztrák Köztársaság lehetővé teszi 400 euró mértékéig az egyszerűsítettszámla-kiállítási lehetőséget, így álláspontunk szerint egy ilyen egyszerűsített számla megfelel az osztrák jognak, ezért nem kifogásolható. Az Áfa-tv. 168. §-ának (3) bekezdése alapján pedig a fenti esetben a magyar jog számára is elfogadható okiratnak minősül ezen egyszerűsített számla (Héa-irányelv 226-231. és 238-240. cikkeinek és a tagállami előírásoknak való együttes megfelelés). A fentiekre való tekintettel kérjük szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a minisztérium befogadhatja-e az ily módon kiállított (és javított) egyszerűsített számlát, illetve elszámolhatja-e a könyveiben az Szt. előírásainak is eleget téve, mely szerint a számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie.
3. cikk / 31 Külföldi utasnak visszatérítendő áfával kapcsolatos kérdések visszáruzás esetén
Kérdés: Egyik külföldi ügyfelünk terméket vásárolt áruházunkban (a továbbiakban: társaság), melyet ki is vitt az országból, illetve a Közösség területéről is, és ezt a vámhatóság igazolta is. Később, amikor az áfáért jött vissza az ügyfél, visszáruzást kért az előző ügyletéből. A vissz-árubizonylatot elkészítettük, és ezzel az értékkel csökkentettük a visszafizetendő értéket. Mi a helyes, szabályos eljárás ebben az esetben?
4. cikk / 31 EU-s támogatásból vásárolt különböző informatikai eszközök
Kérdés: Az egyetem uniós támogatásból vásárolt különböző informatikai eszközöket, melynek beszerzési értéke 100 millió forint, az ár tartalmazza az áfát is. Az egyetem a pályázat során a nyilatkozatot az áfa tekintetében arról tette meg, hogy nem él a levonási jogával. Helyesen járt-e el az egyetem, amikor az aktiválási összegnél az áfával csökkentett nettó értékén helyezte üzembe az eszközöket? Amennyiben az előző évek során az amortizációt nem helyesen állapította meg, a tárgyévben korrigálhatja-e a könyveiben, és a helyes értéket (különbözetet) elszámolhatja-e az adott gazdasági évben?
5. cikk / 31 Számla javítása
Kérdés: A szállítói számlán valamely adat nem szerepel helyesen. A Költségvetési Levelek 290. számában az 5174. számú kérdés-felelet szerint "A számlát nem szükséges, sőt nem is szabad visszaküldeni, hiszen azt már a könyvviteli rendszerükben rögzítették. A számlának javítható hibája van, ezért nem sztornószámlát kell kiállítani, hanem a számla kiállítóját fel kell hívni, hogy az Áfa-tv. 170. §-a szerinti számlával egy tekintet alá eső okirattal módosítsa a bizonylatot. Ez esetben az eredeti számla és a módosító bizonylat együttesen érvényes". Ez az okirat nem beszigorított. Az áfabevallásban az eredeti számla szerepel, nem íródik át az okiratban feltüntetett adatokra. Befogadhatom-e 2020. július 1-jétől a " számlával egy tekintet alá eső okiratot", ha 2020. július 1. napjától valamennyi belföldi adóalany online köteles adatot szolgátatni a NAV felé valamennyi, más belföldi adóalany részére kiállított számla vagy számlával egy tekintet alá eső okirat adatáról, függetlenül attól, hogy a számlát vagy a számlával egy tekintet alá eső okiratot számlázóprogramból vagy kézi számlatömbből állította ki?
6. cikk / 31 Kivágott fa értékesítése
Kérdés: Az önkormányzat saját telepítésű erdejéből fát termeltet ki vállalkozóval. A fakitermelés célja az erdő gyérítése, nem a megszüntetése. A kivágott fa helyére nem kell újat ültetni, a cél az, hogy a maradó fák tudjanak növekedni. A kivágott fát az önkormányzat még a földről értékesíti tűzifaként, ami nem kerül értékesítésre, azt beszállítja a telephelyre, és ott raktározza az értékesítésig. Kérjük, szíveskedjenek bemutatni ennek könyvelését, különös tekintettel a készletek elszámolására!
7. cikk / 31 Közösségi beszerzés
Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló áfaalany gazdasági társaság vízforgató berendezést vásárolt Szlovákiából. A szlovák számla 20% áfát tartalmaz. A számla forintban került kiállításra. Hogyan kell az áfát könyvelni? Az önkormányzatunk alanyi adómentes, és szintén vásárolt Szlovákiából terméket, aminek az áfatartalma 20%. Az önkormányzat esetében úgy kell eljárni, mintha belföldi beszerzés lenne?
8. cikk / 31 Számla adattartalma
Kérdés: Szállító partnerünk hibásan tüntette fel a számlán az adószámunkat. Annak ellenére írta rá a számlára az adószámot, hogy ezt a törvény előírná, hiszen nem éri el a számla áfaértéke a 100 000 Ft-ot. Elfogadható a számla kifizetésre?
9. cikk / 31 Ingatlanértékesítés
Kérdés: Önkormányzat képviselő-testülete 2016 szeptemberében, saját tulajdonában álló ingatlanértékesítésről döntött. Az ingatlan (nem használatból kivont) értékesítése adásvételi szerződés alapján 2017 márciusában történt meg. Az Áhsz. 12. §-ának (6) bekezdése az alábbiakat írja elő: "A mérlegben az átsorolt, követelés fejében átvett készletek között kell szerepeltetni az értékesítésre szánt eszközöket, így különösen a végelszámolási, felszámolási vagy vagyonrendezési eljárásból állami, helyi önkormányzati tulajdonba került eszközöket, az Áht. 100. §-a szerint követelés fejében átvett, értékesítendő eszközöket, valamint mindazon eszközöket, amelyeket az immateriális javak és tárgyi eszközök közül értékesítés céljából átsoroltak. Kötelező az immateriális javak, tárgyi eszközök átsorolása, ha azokat a használatból kivonták, de az értékesítés három hónapnál hosszabb időszakot vesz igénybe." Nem egyértelmű, hogy csak az értékesítési céllal vásárolt ingatlanok esetében, vagy a nem értékesítési céllal meglévő, de – a képviselő-testület döntése alapján – értékesíteni kívánt ingatlanok esetében is szükséges-e az átsorolás elvégzése. Amennyiben az utóbbi esetben is szükséges az átsorolás elvégzése, akkor azt mely időpontban kell megtenni?
10. cikk / 31 Selejtezés, tárolási veszteség elszámolása
Kérdés: Milyen áron történjen a selejtezés, tárolási veszteség stb., illetve kivezethető-e tervezett önköltségen? Véleményünk szerint egyformán kellene kezelni az egyes növekedéseket és csökkenéseket is. Ha mégis tervezett önköltségi áron történik a kivezetés, akkor az év végi tényleges önköltség megállapításakor kell-e korrigálni a tervezett és tényleges önköltségi ár közötti különbség miatt?
