15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Önkormányzat által kiállított számlák
Kérdés: Az önkormányzat áfakörbe tartozik, havi bevallásra vagyunk kötelezettek.
Önkormányzatunknál minden kimenő számlát áfásan állítunk ki, függetlenül attól, hogy az milyen tevékenységet takar.
Ezek konkrétan:
1. közfoglalkoztatásban saját előállítású termény értékesítése (hagyma, krumpli),
2. önkormányzati bérlakás bérleti díjának kiszámlázása,
3. óvodások szállítása,
4. takarítási szolgáltatás kiszámlázása a hivatalunk felé,
5. a Magyar Közút tulajdonában lévő kerékpárút rendben tartása, és ennek kiszámlázása a Közút felé.
Minden tevékenységünkre áfás számlát kell-e kiállítanunk, vagy ha nem, akkor azt mi alapján tudjuk eldönteni, hogy melyek azok a szolgáltatások, amire áfakötelesek vagyunk, és van-e olyan, amire nem? Az önkormányzatunknál a gyermek-étkeztetés saját konyhán történik, a konyha áfaalany, negyedéves bevallási kötelezettséggel, az áfaköltség megosztásával számítjuk ki. A körzetünkben van olyan önkormányzat, amely nem tartozik az áfakörbe. Ha terményt ad el (napraforgót, amit fordított áfával kellene kiszámlázni), azt milyen formában tudja értékesíteni? Kérjük, ha a fentiekkel kapcsolatban jelent meg cikkük, írásuk, tüntessék fel a válaszban.
Önkormányzatunknál minden kimenő számlát áfásan állítunk ki, függetlenül attól, hogy az milyen tevékenységet takar.
Ezek konkrétan:
1. közfoglalkoztatásban saját előállítású termény értékesítése (hagyma, krumpli),
2. önkormányzati bérlakás bérleti díjának kiszámlázása,
3. óvodások szállítása,
4. takarítási szolgáltatás kiszámlázása a hivatalunk felé,
5. a Magyar Közút tulajdonában lévő kerékpárút rendben tartása, és ennek kiszámlázása a Közút felé.
Minden tevékenységünkre áfás számlát kell-e kiállítanunk, vagy ha nem, akkor azt mi alapján tudjuk eldönteni, hogy melyek azok a szolgáltatások, amire áfakötelesek vagyunk, és van-e olyan, amire nem? Az önkormányzatunknál a gyermek-étkeztetés saját konyhán történik, a konyha áfaalany, negyedéves bevallási kötelezettséggel, az áfaköltség megosztásával számítjuk ki. A körzetünkben van olyan önkormányzat, amely nem tartozik az áfakörbe. Ha terményt ad el (napraforgót, amit fordított áfával kellene kiszámlázni), azt milyen formában tudja értékesíteni? Kérjük, ha a fentiekkel kapcsolatban jelent meg cikkük, írásuk, tüntessék fel a válaszban.
2. cikk / 15 Közfoglalkoztatási feladatellátáshoz átadott eszközök
Kérdés: Önkormányzatunk a korábbi évek közfoglalkoztatási programjai keretében beszerzett tárgyi eszközeit és meglévő készleteit ingyenesen tulajdonba kívánja adni a kizárólagos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társasága részére, mert 2022. évtől a közfoglalkoztatási programokat saját nevében ez a gazdasági társaság végzi. (2021-ig a közfoglalkoztatási programokra vonatkozó ha-tósági szerződéseket az önkormányzat kötötte, a gazdasági társaság csak a bonyolítást végezte, megállapodás alapján.) Az eszközök és készletek átadása a közfoglalkoztatási feladatellátás elősegítése érdekében történne. A közfoglalkoztatási programokkal kapcsolatban az áfalevonási joggal nem éltünk. Az ingyenes átadás az Áfa-tv. hatályán kívülinek minősíthető-e a törvény 11. §-ának (1) bekezdése alapján? Ebben az esetben úgy gondoljuk, hogy számla kiállítására nincs szükség. Milyen egyéb számviteli bizonylat fogadható el az ügylet alátámasztására?
3. cikk / 15 Közfoglalkoztatás keretében tartott baromfi és termelt tojás
Kérdés: Önkormányzatunk közfoglalkoztatás keretében baromfit tart, és a megtermelt tojásokat értékesíti. A közfoglalkoztatási támogatás nem fedezi az ezzel kapcsolatban felmerült összes költséget. Ez a tevékenység vállalkozási tevékenységnek minősül? Mik a szabályai az alap- és a vállalkozási tevékenység megkülönböztetésének? Az Áht. 7. §-ának rendelkezéseiből nekünk nem egyértelmű a meghatározás. Amennyiben vállalkozási tevékenységnek minősül, milyen fontos bejelentési, illetve egyéb kötelezettségek (pl. pénztárgép-használat) merülnek fel?
4. cikk / 15 Közfoglalkoztatási program keretében előállított termények
Kérdés: Önkormányzatunk közfoglalkoztatási program keretében mezőgazdasági terményeket termeszt, és ezeket értékesítjük. A termékértékesítés után befizetjük az áfát. Gazdaságélénkítő Program támogatási kérelmet nyújtunk be. A halmozott bevételünk a bérleti díjakkal és egyéb bevételekkel együtt meghaladta a 12 millió Ft-ot. A Belügyminisztérium az alábbiak szerint kéri a támogatások igénylését:
"Amennyiben az önkormányzat összes (kumulált) árbevétele (egyéb bevételek, közfoglalkoztatásból származó értékesítési vagy szolgáltatásnyújtási bevételek, bérbeadás stb.) 2018. évben vagy 2019. évben ez idáig elérte, vagy év végéig várhatóan meghaladja a 12 millió Ft-ot, akkor a Gazdaságélénkítő Program támogatási kérelem 1/b mellékletében a nettó költségeket kérheti igényelt támogatási összegként."
A fentiekre való tekintettel az önkormányzatnak a támogatás igénybevételét követően is lesz áfa-visszaigénylési joga?
"Amennyiben az önkormányzat összes (kumulált) árbevétele (egyéb bevételek, közfoglalkoztatásból származó értékesítési vagy szolgáltatásnyújtási bevételek, bérbeadás stb.) 2018. évben vagy 2019. évben ez idáig elérte, vagy év végéig várhatóan meghaladja a 12 millió Ft-ot, akkor a Gazdaságélénkítő Program támogatási kérelem 1/b mellékletében a nettó költségeket kérheti igényelt támogatási összegként."
A fentiekre való tekintettel az önkormányzatnak a támogatás igénybevételét követően is lesz áfa-visszaigénylési joga?
5. cikk / 15 Start-program keretében megtermelt termények
Kérdés: Önkormányzatunknál a Start-program által megtermelt saját termelésű készletet (zöldségfélék) a polgármesteri hivatalnál működő konyha részére térítés ellenében (piaci áron), vagy térítés nélküli átadással (ingyen) kell átadnunk? Az eddigi években két eljárást követtünk:
1. év: piaci áron adtuk át a terméket a konyhának. Egy ezzel kapcsolatos továbbképzésen azt mondták, hogy ez helytelen, mivel a Start-mintaprogram teljesen állami támogatásból finanszírozott, azt a költséget még egyszer a gyermekétkeztetésnél nem lehet elszámolni (duplikált támogatásfelhasználásra hivatkozva).
2. év: térítés nélkül adtuk át a konyhának (konyha 1 Ft-os áron vette át), ezt az elszámolást a közfoglalkoztatási program ellenőrzője kifogásolta, hogy nem tehettük volna meg az ingyenes átadást, csakis térítés ellenében piaci áron.
Mi a helyes eljárás?
1. év: piaci áron adtuk át a terméket a konyhának. Egy ezzel kapcsolatos továbbképzésen azt mondták, hogy ez helytelen, mivel a Start-mintaprogram teljesen állami támogatásból finanszírozott, azt a költséget még egyszer a gyermekétkeztetésnél nem lehet elszámolni (duplikált támogatásfelhasználásra hivatkozva).
2. év: térítés nélkül adtuk át a konyhának (konyha 1 Ft-os áron vette át), ezt az elszámolást a közfoglalkoztatási program ellenőrzője kifogásolta, hogy nem tehettük volna meg az ingyenes átadást, csakis térítés ellenében piaci áron.
Mi a helyes eljárás?
6. cikk / 15 Start-munkaprogram keretében előállított mezőgazdasági termények
Kérdés: Önkormányzatunk Start közfoglalkoztatási mintaprogram keretében mezőgazdasági terményeket állít elő. Erre vonatkozóan nem nagyon találunk segítséget, akárhány önkormányzattal beszéltünk, mindenki egy kicsit másképp csinálja, ezért az alábbi felmerülő problémáinkra szeretnénk szakértői választ kapni:
Kell-e tervezett önköltséget meghatározni az egyes termények esetében, mellyel év közben kalkulálhatunk, amíg az év végi tényleges önköltséget meg tudjuk állapítani? A megtermelt termék készletre vétele ezen a tervezett önköltségi áron történik? Az értékesítés piaci áron történik, és készletérték-különbözetet kell elszámolni a tervezett önköltség és a piaci ár különbözeteként?
Kell-e tervezett önköltséget meghatározni az egyes termények esetében, mellyel év közben kalkulálhatunk, amíg az év végi tényleges önköltséget meg tudjuk állapítani? A megtermelt termék készletre vétele ezen a tervezett önköltségi áron történik? Az értékesítés piaci áron történik, és készletérték-különbözetet kell elszámolni a tervezett önköltség és a piaci ár különbözeteként?
7. cikk / 15 Közfoglalkoztatás keretében megtermelt termékek értékesítése
Kérdés: Önkormányzatunk a közfoglalkoztatás keretében megtermelt zöldségeket, illetve az előállított termékeket (savanyúságokat, tésztákat) a lakosságnak értékesíti. Az értékesítés a kertészetnél, tésztaüzemben, egyéb helyeken történik. Kérdésem, hogy kell-e pénztárgépet használnunk, vagy elég a kézzel írott számla, illetve a piacon a nyugta?
8. cikk / 15 Gyermekétkeztetés jogcímen nyújtott támogatások
Kérdés: Önkormányzatunk saját termelésben közmunka-támogatással és saját erő igénybevételével előállított élelmiszereket (tej, tejtermékek, tojás, hús, zöldségfélék, befőzött zöldségfélék) használ fel konyháján a gyermek- és felnőttétkeztetéshez. Hogyan számolható el, milyen könyvelési tételekkel, elszámolható-e a gyermekétkeztetés kiadási rovatain, a feladatalapú támogatás, gyermekétkeztetés jogcím elszámolása során?
9. cikk / 15 Közcélú foglalkoztatás keretében előállított termékek
Kérdés: Közcélú foglalkoztatás keretében előállított termékek (a mi esetünkben méz) reprezentáció keretében adható-e az önkormányzat által szervezett rendezvényeken a meghívott vendégeknek térítésmentesen ajándékba? Hogyan kell bizonylatolni és könyvelni?
10. cikk / 15 Közfoglalkoztatottak által előállított termények értékesítése
Kérdés: 1. A közfoglalkoztatottak által előállított mezőgazdasági termény értékesíthető-e önköltségi ár alatt külső szerv vagy magánszemély részére, ha a piaci ár alacsonyabb, mint az önköltségi ár? (Az önkormányzatnál feleslegessé vált, a közétkeztetésben történő felhasználást és a természetbeni szociális juttatás formáját már kimerítettük.)
2. Ha a közfoglalkoztatottak által előállított termény önköltségi ára magasabb, mint a piaci ár, melyik áron kell a saját konyhának közétkeztetési felhasználásra átadni, vagy természetbeni szociális ellátás formájában kiosztani?
3. A közfoglalkoztatásra kötött hatósági szerződésben szereplő kedvezményezett (önkormányzat) kötelezettségeinek felsorolásai között az alábbi mondat szerepel: "a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a programból származó bevételeiből kizárólag közfoglalkoztatási programjait vagy a Kftv. szerint létrehozott szociális szövetkezetek működését segíti elő."
Konkrétan milyen kötelezettséget jelent ez az önkormányzat számára? Milyen bevételeket kell ez alatt érteni? Csak a külső szerv vagy magánszemély részére történő értékesítésből befolyó tényleges befolyt bevételeket? Vagy a közétkeztetés, illetve a szociális alapon történő saját felhasználás esetén a számviteli elszámolással kimutatott bevételeket is?
2. Ha a közfoglalkoztatottak által előállított termény önköltségi ára magasabb, mint a piaci ár, melyik áron kell a saját konyhának közétkeztetési felhasználásra átadni, vagy természetbeni szociális ellátás formájában kiosztani?
3. A közfoglalkoztatásra kötött hatósági szerződésben szereplő kedvezményezett (önkormányzat) kötelezettségeinek felsorolásai között az alábbi mondat szerepel: "a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a programból származó bevételeiből kizárólag közfoglalkoztatási programjait vagy a Kftv. szerint létrehozott szociális szövetkezetek működését segíti elő."
Konkrétan milyen kötelezettséget jelent ez az önkormányzat számára? Milyen bevételeket kell ez alatt érteni? Csak a külső szerv vagy magánszemély részére történő értékesítésből befolyó tényleges befolyt bevételeket? Vagy a közétkeztetés, illetve a szociális alapon történő saját felhasználás esetén a számviteli elszámolással kimutatott bevételeket is?