Önkormányzati fenntartású intézmény pénzkezelése

Kérdés:

Az intézmény múzeumi, kilátói belépőjegyet értékesít, Tourinform-irodát vezet, ahol kiskereskedelmi tevékenységet (ajándéktárgyak értékesítése), valamint szállásszolgáltatást is végez. Mindezt több telephelyen. Az intézmény gyakorlata az, hogy a pénzkezelő helyeken kasszát tart, a Tourinform-irodán és a szálláshelyen pénztárgépet üzemeltet. Felmerült bennünk a kérdés, hogy pontosan milyen nyilvántartásokat kell vezetnie? Mi úgy gondoljuk, hogy az összes pénzkezelő helyen kötelező a napi pénztárjelentés vezetése, valamint ha előleget vesz fel a pénztárból egy dolgozó, akkor az elszámolásához a pénzkezelési szabályzatunknak megfelelően az elszámolólap használata.
Az intézmény azon az állásponton van, hogy elegendő csak egy helyen a napi pénztárjelentés használata (azon a helyen, ahová befizetik a bevételt). Jól gondoljuk, hogy az intézmény javaslata helytelen? Továbbá van-e még valamilyen nyomtatvány, amit kötelezően vezetnie kell?

Részlet a válaszából: […] Az Szt. a pénzkezelés szabályozásával kapcsolatban az alapvető előírásokat tartalmazza, ami szerint a pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről, a pénzkezelés személyi és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Homoktövisből készült termékek értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk homoktövisből készült termékek értékesítésével foglalkozik. A termékeket a helyi Tourinform-irodában is értékesítenék az önkormányzat nevében. Az iroda az önkormányzat által létrehozott intézményhez tartozik. Véleményünk szerint a Tourinform-irodában dolgozó hölgy munkaköri leírásának módosítása szükséges, továbbá ha valaki vásárol, akkor nyugta, ha kér számlát, kézi számla kiállítása szükséges. Az utóbbit az online számlarendszerben rögzítjük. Úgy gondoljuk, hogy pénztárgépet nem kell működtetni az önkormányzat részére. Helyes az elgondolt eljárásmód?
Részlet a válaszából: […] ...amikor a nyugtaadást kötelező pénztárgéppel teljesíteni. Ezek közé tartozik a TEÁOR '08 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi értékesítés. A TEÁOR 47.7. Egyéb máshová nem sorolt kiskereskedelmi értékesítés körébe tartoznak a gyógyászati termékek, tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Szolgálati lakás közös költsége

Kérdés: Költségvetési szervünk rendelkezik szolgálati lakás vagyonkezelői jogával. Ezen szolgálati lakás egy többlakásos társasházban található, melyet egy lakásszövetkezet kezel. Évekig sem értesítést, sem számlát, sem fizetési felszólítást nem kaptunk a fizetendő díjakról. Tavaly a lakásszövetkezet három évre visszamenőleg szóló értesítést küldött az elmaradt közös költségről (mely felújítási, üzemeltetési és ingatlankezelési díjakból tevődik össze havonta).
Kértük, hogy állítsanak ki számlát a költségvetési szervünk nevére, címére, adószámára a pénzügyi rendezés érdekében, azonban csak egy újabb értesítést kaptunk a fennálló tartozásról. Közölte a lakásszövetkezet főkönyvelője, hogy számla kiállítására nincs lehetőségük, de nem indokolta az okát. Működő, adószámmal rendelkező lakásszövetkezetről van szó. Köteles-e kérésre a lakásszövetkezet számlát vagy legalább számviteli bizonylatot kiállítani a fennálló közös költségről? Van-e mentessége valamilyen oknál fogva, amire hivatkozással ezt megtagadhatja?
Részlet a válaszából: […] ...költségek tulajdoni hányad arányában történő átterhelése nem minősül az Áfa-tv. 2. §-a szerinti szolgáltatásnak és termékértékesítésnek, az Áfa-tv. 159. §-a szerint számlát szolgáltatásról, termékértékesítésről kell kiállítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Promóciós tárgyak értékesítése

Kérdés: Intézményünk önálló költségvetési szerv (könyvtár), a jövőben szeretne promóciós tárgyakat értékesíteni (emblémázott pólók, könyvjelzők, táska). Előző számaikban olvastam az alábbi "lehetőséget": "A kiadványok, tájékoztató füzetek, hűtőmágnesek értékesítése lehet akár alaptevékenység is, ha annak célja nem a haszonszerzés, hanem a szakmai alapfeladatok ellátásának elősegítése, így például PR-, marketing-, ismeretterjesztő jellegű tevékenység". A miáltalunk forgalmazni kívánt termékek is beleférnének-e ebbe a kategóriába?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az értékesítendő tárgyak mennyiben kapcsolhatók az alapfeladatokhoz. Várható-e az emblémázott pólók, könyvjelzők, táska értékesítése miatt nagyobb látogatottság, az intézmény ismertségének növelése vagy az olvasás népszerűsítése.Könyvtár esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Üzletág-átruházás áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett, belföldön adóalanyként nyilvántartásba vett társaság, amelynek fő tevékenységi köre a nehéziparban használatos gépek és berendezések, valamint ezek tartozékainak az értékesítése, a tevékenységi körének bővítése céljából üzletág-átruházási szerződést kötött az egyik partnerével (a továbbiakban: átadó), melynek keretében megszerezte az átadó alumíniumiparban használatos gépek, eszközök forgalmazásával kapcsolatos üzletágát (a továbbiakban: üzletág), amely magában foglalja az alumíniumiparban használatos gépek, eszközök forgalmazásához szükséges berendezéseket, egyéb eszközöket, készleteket. Az átruházás részeként a társaság átvette az átadónak az üzletághoz kapcsolódó összes vevői, szállítói és egyéb szerződésben fennálló szerződéses pozícióját (a továbbiakban: szerződések) az abban foglalt jogosultságokkal és kötelezettségekkel együtt. A fentieken túl a társaság megszerezte az üzletághoz kapcsolódó szellemi alkotásokat, know-how-t, üzleti titkot, technológiát és adatbázist is. A társaság átvette az üzletághoz kötődő és az átadó által harmadik személyektől az üzletág-átruházási szerződés megkötését megelőzően történt termékbeszerzésekkel vagy más ügyletekkel kapcsolatos és az üzletág-átruházási szerződésben felsorolt fizetési kötelezettségeket is (a továbbiakban: tartozások). Bizonyos vagyonelemek azonban nem kerültek átadásra, ahogy az üzletág működtetésében részt vevő négy munkavállaló közül is csak két munkavállalót vett át a társaság. A fenti tényállással kapcsolatosak az alábbi kérdéseink:
1. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a tranzakció keretében átruházásra került vagyonelemek összessége az Áfa-tv. 259. §-ának 25/A. pontjában meghatározott üzletágnak minősül, mely minősítést nem befolyásolja, ha bizonyos – az üzletág további működtetéséhez nem szükséges – vagyon-elemek nem kerültek átadásra?
2. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a fenti esetben teljesülnek az Áfa-tv. 17. §-ának (4) és 18. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben foglalt feltételek, ezért a tranzakció az áfa hatályán kívüli üzletág-átruházásnak minősül, amellyel kapcsolatban az átadónak nem merül fel számlakibocsátási kötelezettsége, és elegendő az ügylet elszámolásához számviteli bizonylatot kiállítania?
3. Helyes-e az a megítélés, mely szerint, amennyiben az átadó áfás számlát bocsátott ki az áfa hatálya alá nem tartozó üzletág-átruházásról, akkor az átadónak gondoskodnia kell a kiállított áfás számla érvénytelenítéséről és ezzel egyidejűleg egy számviteli bizonylat kiállításáról?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 17. §-ának (4) bekezdése értelmében nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás az adóalany általi üzletág-átruházás esetében, feltéve, hogy az a 18. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott feltételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Online adatszolgáltatás számlákról, nyugtákról

Kérdés: Intézményünknek üdülője van, amit saját és nem saját dolgozóknak, esetenként más intézményeknek, cégeknek is kiadunk. A forgalom kicsi, ezért nem vettünk pénztárgépet, hanem minden vendégnek számlát állítottunk ki, és eddig beadtuk a PTGSZLAH nyomtatványt azokban a hónapokban, amikor volt vendég. 2020. július 1-je után mi a teendőnk? Marad a PTGSZLAH adatszolgáltatás, vagy más adatszolgáltatást kell teljesítenünk?
Részlet a válaszából: […] ...adatszolgáltatást az online pénztárgép helyett kiállított számlákról kell beküldeni, és kizárólag azokról a szolgáltatásokról, értékesítésekről, amelyek az említett NGM rendelet szerint online pénztárgép kötelezettség alá esnek.2020. július 1-jét követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Napközi otthonos konyha nyugtája

Kérdés: Önkormányzat által alapított költségvetési szerv üzemelteti az önkormányzat tulajdonában lévő napközi otthonos konyhát. Az intézmény alaptevékenység keretében ellátja a közétkeztetési feladatokat (bölcsődei, óvodai, iskolai gyermekétkeztetés), valamint vállalkozási tevékenység keretében lehetőséget biztosít külső (idegen) vendégek étkeztetésére is, akár helyben fogyasztással, akár elvitelre. Az idegen étkezők tekintetében kötelező-e a pénztárgép használata? Ha igen, akkor kiváltható-e azzal, hogy minden vendég részére (akár kéri, akár nem) számlát állítunk ki?
Részlet a válaszából: […] ...1-jétől eltörölték a 100 000 forint áfatartalmú értékhatárt a belföldi adatszolgáltatásnál, tehát 2020. július 1. után minden értékesítésről kiállított számlát szerepeltetni kell a számla-adatszolgáltatásban. A számlázóprogrammal kibocsátott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Közfoglalkoztatás keretében tartott baromfi és termelt tojás

Kérdés: Önkormányzatunk közfoglalkoztatás keretében baromfit tart, és a megtermelt tojásokat értékesíti. A közfoglalkoztatási támogatás nem fedezi az ezzel kapcsolatban felmerült összes költséget. Ez a tevékenység vállalkozási tevékenységnek minősül? Mik a szabályai az alap- és a vállalkozási tevékenység megkülönböztetésének? Az Áht. 7. §-ának rendelkezéseiből nekünk nem egyértelmű a meghatározás. Amennyiben vállalkozási tevékenységnek minősül, milyen fontos bejelentési, illetve egyéb kötelezettségek (pl. pénztárgép-használat) merülnek fel?
Részlet a válaszából: […] ...nincs, hogy az önkormányzatok milyen körben és terjedelemben végezhetik e tevékenységüket. Amennyiben a tojások termelését és értékesítését az önkormányzat végzi, ezek is alaptevékenységnek tekintendők. E tevékenységek csak abban az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Ingatlancsere elszámolása

Kérdés: Az önkormányzat és saját tulajdonú kft.-je ingatlant cserél. A két ingatlan nettó értéke azonos, az önkormányzat ingatlanértékesítése egyenes áfás, a kft. ingatlanértékesítése azonban fordított adós. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat 12 700 000 forintot számláz a kft. részére, a kft. viszont 10 000 000 forintot számláz, mert a 2 700 000 forint áfát az önkormányzatnak a NAV felé kell fizetnie, nem a kft.-nek. Az önkormányzatnál és a kft.-nél hogyan tudjuk elszámolni a gazdasági eseményt?
Részlet a válaszából: […] ...a kft.-nél. A válaszban az értékesített eszközök könyv szerinti értékének kivezetésére nem tértünk ki. Önkormányzat Értékesítés elszámolása (egyenes áfa) Költségvetési számvitel Nettó érték T 0952(2) – K 004Fizetendő áfa T 09406(2) – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Pénztárgéppel történő nyugtakibocsátási kötelezettségre vonatkozó előírások

Kérdés: Egy panzió kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást nyújt. A szállóvendégeknek lehetőségük van az ellenértéket bankkártyával, interneten keresztül rendezni. A panzió a foglalás véglegesítéséhez a teljes ellenérték 30 százalékának előlegként történő megfizetését írja elő. Ha a magánszemély szállóvendég az előleget bankkártyával előzetesen kifizeti az interneten keresztül, akkor a szállásadót terheli-e pénztárgéppel történő nyugtaadási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 59. §-ának (1) bekezdése értelmében előlegről beszélünk termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak. Előlegnek az ilyen módon fizetett összeg csak abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.
1
2
3
5