Hitelezői igénybejelentés nyilvántartása

Kérdés: Intézményünk (költségvetési szerv) számlavezetője a jelenleg végelszámolás alatt álló Sberbank volt. Sajnos minket nem érint az OBA-kártalanítás, ezért a végelszámoló felé benyújtottuk a hitelezői igénybejelentésünket. Miként kell nyilvántartani és lekönyvelni a bankban zárolt összeget?
Részlet a válaszából: […] ...az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével. Az Áhsz. 18. §-ának (1) bekezdése alapján az értékvesztés elszámolására általánosan az Szt. 54-56. §-ainak előírásait kell alkalmazni az Áhsz.-ben foglalt eltérésekkel. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Selejtezés, tárolási veszteség elszámolása

Kérdés: Milyen áron történjen a selejtezés, tárolási veszteség stb., illetve kivezethető-e tervezett önköltségen? Véleményünk szerint egyformán kellene kezelni az egyes növekedéseket és csökkenéseket is. Ha mégis tervezett önköltségi áron történik a kivezetés, akkor az év végi tényleges önköltség megállapításakor kell-e korrigálni a tervezett és tényleges önköltségi ár közötti különbség miatt?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolását, az eltérések okainak kivizsgálását,– az eszközök értékelését, a (6) bekezdés e) pontja szerinti kivétellel az értékvesztés elszámolását és annak visszaírását, az esetleges terven felüli értékcsökkenés visszaírását,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 28.

Önkormányzati szennyvízberuházás

Kérdés: Önkormányzatunknál 2011-ben szennyvízberuházás indult, melynek lakossági önrésze is volt, ezért megalakult a víziközmű-társulás, amely keretén belül megkötésre kerültek az LTP-szerződések, 6 éves futamidőre (a lakos a megtakarítását engedményezte a társulásra). A tervek szerint ez a megtakarítás lett volna a fedezete a víziközmű-társulás által felvett hitelnek, amely a beruházás önrészére eső kiadásokat fedezte volna. A lakosság részéről a megtakarítási aktivitás rossz minősítést kapott, a pénzintézet nem fogadta el fedezetként, ezért a víziközmű-társulás hitelt nem tudott felvenni. A beruházás önrészét az önkormányzat így másképp finanszírozta. A víziközmű-társulás 2013-ban megszűnt, amelynek mérlegében kimutatásra került a lakosokkal szemben fennálló követelés (az LTP-szerződéses összegével). Az önkormányzat a víziközmű-társulás mérlegében lévő követelést nem könyvelte le semmilyen módon. Az LTP-szerződés nagy része nem teljesült. Időközben a beruházás megvalósult és lezárult. Az önkormányzat a lakossági önrészt más forrásból biztosította, ezért a befizetett megtakarításokat az eredeti célra felhasználni nem lehetett (a megtakarítás okafogyottá vált). Az önkormányzat képviselő-testülete törvény alapján vagy helyi rendeletben szabályozott módon mondhat le. A kérdés, hogy erről a követelésről (lakossági megtakarításról) lemondhat-e, ha helyi rendeletbe foglalja? Ha igen, milyen jogszabály-hivatkozással? Vagy milyen módon adhatja vissza a megtakarítást a lakosság azon részének, akik a befizetést teljesítették? Az LTP-szerződések 2016 novemberében lejárnak, ezzel kapcsolatban milyen számviteli teendője lesz az önkormányzatnak? A víziközmű-társulás megszűnésekor az önkormányzat mérlegében ki kell mutatni? Ha igen, hogyan könyvelendő? Mérlegkészítéskor milyen adatok alapján értékeljük ezt a követelést az értékvesztés elszámolásakor?
Részlet a válaszából: […] A leírtak szerint "A víziközmű-társulás 2013-ban megszűnt, amelynek mérlegében kimutatásra került a lakosokkal szemben fennálló követelés (az LTP-szerződéses összegével). Az önkormányzat a víziközmű társulás mérlegében lévő követelést nem könyvelte le semmilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Értékvesztés

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a követelések után az értékvesztést a pénzügyi és a költségvetési számvitelben? Milyen kötelező egyezőségek vannak a két számvitel között az értékvesztés elszámolásakor?
Részlet a válaszából: […] ...áfa nélkül09/52/2109/53/21 0041– kiszámlázott áfa Hköv-ként09/406/21 00413. Év végi kapott információ szerinti százalékos mértékű értékvesztés elszámolásaA) Pénzügyi számvitel– e/bevétel áfa nélkül 8452 35852– kiszámlázott áfa 8452 35842B)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Vevők minősítése, az értékvesztés meghatározása

Kérdés: Hogyan kell értékelni a mérlegben a vevők tartozását? A december 31-i vevőnyilvántartás egy 65 ezer forintos és egy 140 ezer forintos tartozást mutat. A mérlegkészítés időpontjáig a tartozást nem fizették meg. Elő kell-e írni mindkét tartozást, mivel az nem haladja meg a kis összegű követelés értékhatárát? Milyen összegű értékvesztést kell elszámolni, ha a vevő minősítése során megállapításra kerül, hogy pl. a 140 ezer forintos tartozásból csak 20 ezer forint térül meg, vagy ha pl. 120 ezer forint?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válaszokat a kérdező költségvetési szervértékelési szabályzatának kellene tartalmaznia. Feltételezhető, hogy asajátosságoknak megfelelő értékelési szabályzattal nem rendelkeznek.Amennyiben a kis összegű követelést nem minősíti aköltségvetési szerv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 6.

Behajthatatlannak minősülő követelések értékvesztése

Kérdés: Az államháztartás szervezetei a nem termékértékesítésből és szolgáltatásból eredő követeléseikről csak törvényben meghatározott módon mondhatnak le. Ilyenek nálunk a kiszabott bírságok, pótdíjak stb. Ezekre a behajthatatlannak minősülő követelésekre alkalmazható-e az értékvesztés? Ha igen, milyen módon és mennyi idő alatt számolhatjuk el?
Részlet a válaszából: […] ...érdekében, hogy a mérleg a valós képet mutassa, az ilyen jellegű követeléseknél is alkalmazni kell az értékvesztés elszámolását. Az Szt-vhr. 31. §-a 2002. január 1-jétől a következő előírást rögzíti: "a követeléseknél az értékvesztés elszámolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.