10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Önkormányzati likvid hitel aláírása
Kérdés: Önkormányzati likvid hitel aláírására pénzügyi ellenjegyzőként ki jogosult? Mi az előírt szakképzettség?
2. cikk / 10 Önkormányzat kezessége
Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonú kft.-je hitelt szeretne felvenni gép vásárlásához. Az önkormányzat vállalhat-e kezességet a hitel visszafizetésére? A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény értelmében kell-e a kormány előzetes hozzájárulása ehhez az ügylethez, ha igen, milyen összeghatár esetén?
3. cikk / 10 Lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye
Kérdés: Munkáltatói adómegállapítást kérő alkalmazottunk lakáscélú hiteltörlesztésről hozott igazolást. Tudomásunk szerint ez a kedvezmény már nem jár mindenkinek, csak meghatározott esetben. Kérdésünk, hogy a munkáltatói adómegállapításban figyelembe vehetjük-e a kedvezményt, vagy ilyen esetben nincs is lehetőség az adó elszámolására, mert a magánszemélynek kell az adóbevallást benyújtania? Ha a munkáltatói adómegállapításban mégis érvényesíthető ez a kedvezmény, akkor elegendő a munkavállaló által átadott igazolás, vagy a munkáltatónak egyéb körülményeket is kell vizsgálnia?
4. cikk / 10 Zálogház
Kérdés: Zálogházunk (kft.) egy pénzintézet megbízottjaként kézizálog kikötésével pénzkölcsönt nyújt a zálogtárgyat beadónak (továbbiakban: zálogadós). A zálogtárgyakra nyújtott kölcsönösszeg és járulékai erejéig készfizető kezességet vállal zálogházunk a pénzintézet felé. Zálogházunk a záloghitel közvetítésével összefüggésben a pénzintézettől jutalékot kap. Amennyiben a zálogadós nem váltja ki a zálogtárgyat a hitelfutamidő + 30 nap türelmi idő leteltével sem, akkor zálogházunk kezesként kifizeti az adós tartozását a pénzintézetnek, és ezzel megszerzi mindazon jogokat, melyek a pénzintézetet megillették. Zálogházunk a zálogtárgyat harmadik félnek – vevő 1 – értékesíti, aki azt továbbértékesíti vevő 2-nek, aki azt Vevő 3 Bt.-nek értékesíti.
Kérdések:
Van-e számlakiállítási kötelezettsége a pénzintézetnek, amikor a zálogházunk kezesként megfizeti az adós tartozását a pénzintézet felé, ha az Áfa-tv. 13. §-a (3) bekezdésének a) pontja nem tekinti szolgáltatásnyújtásnak, ha a szolgáltatás nyújtója részére az ellenértéket akár a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője, akár harmadik fél megtéríti? Alkalmazhatja-e zálogházunk az Áfa-tv. XVI. fejezetének 1. és 2. alfejezet rendelkezéseit a zálogtárgy harmadik félnek (Vevő 1 Bt.) történő értékesítésekor? A viszonteladóra (jelen esetben zálogházunkra) igazolhatóan teljesül-e, hogy továbbértékesítési céllal történt a beszerzése [Áfa-tv. 213. § (1) bekezdés e) pontja]? Zálogházunk elsődlegesen a hitel közvetítésében érdekelt. A felek elsődleges célja nem a termék értékesítése, az legfeljebb a szerződés nemteljesítésének következménye lehet. Helyes-e az az álláspont, hogy a fent leírt szerződéses konstrukcióban megvalósuló adóalanyok közötti ügyletek egyikére sem alkalmazható az Áfa-tv. XVI. fejezetének rendelkezése?
Kérdések:
Van-e számlakiállítási kötelezettsége a pénzintézetnek, amikor a zálogházunk kezesként megfizeti az adós tartozását a pénzintézet felé, ha az Áfa-tv. 13. §-a (3) bekezdésének a) pontja nem tekinti szolgáltatásnyújtásnak, ha a szolgáltatás nyújtója részére az ellenértéket akár a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője, akár harmadik fél megtéríti? Alkalmazhatja-e zálogházunk az Áfa-tv. XVI. fejezetének 1. és 2. alfejezet rendelkezéseit a zálogtárgy harmadik félnek (Vevő 1 Bt.) történő értékesítésekor? A viszonteladóra (jelen esetben zálogházunkra) igazolhatóan teljesül-e, hogy továbbértékesítési céllal történt a beszerzése [Áfa-tv. 213. § (1) bekezdés e) pontja]? Zálogházunk elsődlegesen a hitel közvetítésében érdekelt. A felek elsődleges célja nem a termék értékesítése, az legfeljebb a szerződés nemteljesítésének következménye lehet. Helyes-e az az álláspont, hogy a fent leírt szerződéses konstrukcióban megvalósuló adóalanyok közötti ügyletek egyikére sem alkalmazható az Áfa-tv. XVI. fejezetének rendelkezése?
5. cikk / 10 Munkáltatói adómegállapítás
Kérdés: Munkavállalónk év közben érkezett hozzánk. Most jelezte, hogy munkáltatói adómegállapítást kérne. Nem adta le azonban a korábbi munkáltatójától származó igazolásait, így nem is tudunk munkáltatói elszámolást készíteni. Jól gondoljuk-e, hogy munkavállalónknak 53-as bevallást kell beadnia?
6. cikk / 10 Tankönytámogatás évközi lemondása, pótigénylése, elszámolása
Kérdés: A 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet 22. § szerint a tanulók tankönyvtámogatásának igényléséhez az iskola minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt. A kedvezmény igénybevételéhez a rendelet 5. számú melléklete szerinti igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A bemutatás tényét rá kell vezetni az igénylőlapra. Ha a tanuló 2006. november 15-ig jogosultságát bejelentette és igazolta, de ez 2007 első félévében megszűnt, a novemberi felmérés eredményeként megkaphatja-e a támogatást? A tanév kezdésekor a tankönyvek átvételét megelőzően a jogosultságok vonatkozásában kell-e ismételt felmérést készítenie, az igazolásokat bekérnie az intézménynek? Ha a tanuló a 2006. november 15-i felméréskor nem volt jogosult a tankönyvtámogatásra, és ezt a jogot csak 2007. szeptember elején (pl. 5-én) – miután megvásárolta a tankönyvet – szerzi meg, az iskola köteles-e számára visszatéríteni a tankönyvek árát, és az utólag igazolt jogosultság alapján köteles-e az ingyenes ellátást könyvtári kölcsönzéssel biztosítani? Ha a tanuló 2006. november 15-én még nem volt jogosult, de pl. 2007 májusában jogosultságot szerzett, és az igazolást csak a tankönyvcsomag megvásárlását követően, szeptember 10-én nyújtotta be az iskolának, az iskola köteles-e számára visszatéríteni a tankönyvek árát, és az utólagos igazolt jogosultság alapján köteles-e az ingyenes ellátást könyvtári kölcsönzéssel biztosítani? Az utólagosan megszerzett jogosultságot mely időpontig kell az intézményeknek figyelembe vennie? A 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (7) bekezdése szerint: "Ha az igényjogosultság a tanulói tankönyvtámogatáshoz nyújtott normatív hozzájárulás igénylését követő időpont után áll be –, beleértve az iskolaváltást is – az iskola a tankönyvek kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek rendelkezésre bocsátásával teljesítheti az igényt." A jogszabályi hivatkozásban szereplő "teljesítheti" kifejezés kötelezést vagy választási lehetőséget ír elő az intézmény számára?
7. cikk / 10 Önkéntes nyugdíjpénztári támogatói adomány
Kérdés: Munkáltatónk a dolgozóinak a bérük 5 százalékáig önkéntes nyugdíjpénztárba támogatói adományt nyújt. 2007. évben milyen adóbefizetési kötelezettsége van a munkáltatónak? Milyen adókedvezményekben részesül a dolgozó?
8. cikk / 10 Munkáltatói adómegállapítás
Kérdés: 2006. január 1-jével megszűnt a magánszemélyek jövedelemadójának munkáltatói megállapítása. A múlt év decemberének elején egy előadáson azt hallottuk, hogy ennek ellenére a munkáltatónak közre kell működnie a magánszemély bevallásában. Milyen feladatai vannak a munkáltatónak? Megtagadhatja-e a munkáltató az adómegállapítást?
9. cikk / 10 Önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetések utáni adókedvezmények szabályai 2006-tól megváltoztak
Kérdés: Alkalmazottaink szeretnének választ kapni arra a kérdésükre, hogy hátrányos-e számukra az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetések utáni kedvezmények érvényesítésére vonatkozó új szabályozás.
10. cikk / 10 Visszalépés a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe
Kérdés: Több fiatal munkatársam vissza kíván lépni a magánnyugdíjrendszerből a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer alá. Mivel a korábbi években a magánnyugdíjpénztárba történő tagdíj befizetésén túl, kiegészítették a tagdíjbefizetéseiket, kérdésként merül fel, ha visszakapják ezt a kiegészítést, vissza kell-e fizetniük az adókedvezményt? Ha nem veszik igénybe a visszafizetést, akkor mi lesz az összeg sorsa? Akkor is vissza kell fizetniük a kedvezményt, mivel a társadalombiztosítás nem ismer ilyen túlfizetést, és adókedvezmény sincs?