Intézményi étkezés kötelező igénybevétele

Kérdés:

Van-e jelenleg olyan jogszabály vagy egyéb szabályozás, ami meghatározza, hogy az önkormányzat konyháján, szociális intézményében, illetve óvodájában dolgozó foglalkoztatott kötelező étkezésben vegyen részt?

Részlet a válaszából: […] ...alapján az Alkotmánybíróság kimondta a munkahelyi étkezés kötelezővé tételének alkotmányellenességét, ezért ilyen kötelezettség önkormányzati rendeletben, belső szabályzatban nem állapítható meg.A 4/1985. PM rendelet írta elő korábban a költségvetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Víziközmű-társulat – utólagos csatlakozási hozzájárulás

Kérdés: Egy településen a közelmúltban kiépült a csatornahálózat. A projekthez kapcsolódóan az előző ciklusban az önkormányzat egy részfeladat ellátására (a lakossági hozzájárulások összegyűjtésére) önálló víziközmű-társulatot hozott létre. A víziközmű-érdekeltségi hozzájárulás magánszemély esetén 91 000 Ft, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 200?000 Ft volt, melyet az érdekeltek egy része a víziközmű-társulat részére befizetett. Ezen ügylethez számla nem kapcsolódott, általános forgalmi adót a megfizetett összeg nem tartalmazott, illetve arra áfát nem számoltak fel. Amikor a munkálatok sikeresen befejeződtek, a létesítményeket átadták, ezt követően a kivitelezők által benyújtott számlák kiegyenlítésre kerültek. A társulat az ehhez szükséges, általa begyűjtött lakossági önrészt átutalta – ezzel a rábízott feladatot sikeresen teljesítette, megbízatása lejárt, így megtörtént a társulat felszámolása és az önkormányzat részére a lakossági befizetésekkel való elszámolás. A társulat megszűnte után a település képviselő-testülete helyi rendeletet adott ki a szennyvíz-elvezető hálózatba történő utólagos bekötésről. E rendelet tárgyi hatálya kiterjed a település közigazgatási területén a beépítésre szánt területen kialakításra kerülő telekhez kapcsolódó, illetve a beépített területen kialakult ingatlanok szenny-vízelvezető hálózatra történő utólagos, a beruházás befejezését követő közműcsatlakozására. A rendelet kiterjed az előbb leírtak szerinti területen lévő ingatlan, érdekeltségi egység tulajdonosára, azon érdekeltségi egység kivételével, aki a szennyvízelvezető hálózatra történő utólagos csatlakozásért a hozzájárulás megfizetését igazolni tudja, valamint a szennyvízelvezető hálózat üzemeltetőjére. Az érdekeltségi egység tulajdonosa érdekeltségi egységenként – a helyi rendelet szabályai szerint – a szennyvízelvezető hálózatra történő utólagos csatlakozásért hozzájárulást köteles fizetni. Az utólagos csatlakozási hozzájárulás megfizetése alól mentes, aki korábban még nem kötött rá a szennyvízelvezető hálózatra, és e rendelet hatálybalépésekor az adott érdekeltségi egység vonatkozásában a hozzájárulás megfizetését igazolni tudja. A szennyvízelvezető hálózat mentén fekvő érdekeltségi egységeknek a hálózatba történő bekötését az érdekeltségi egység tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója az üzemeltetőnél kezdeményezheti. Az utólagos csatlakozási díj egy érdekeltségi egységre eső összege magánszemély esetén 91 000 Ft jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 200 000 Ft. Mivel az érintett település önkormányzata adószámának 9. számjegye "2", azaz áfás, ezért arra vonatkozóan kérem állásfoglalásukat, hogy az önkormányzat a fentiekben említett érdekeltségi egységre eső összeget határozattal kivetheti, vagy köteles arról számlát kiállítani? Ha az önkormányzatnak számlaadási kötelezettsége van, akkor mennyi a felszámított áfa kulcsa?
Részlet a válaszából: […] A víziközmű-társulat részben a tagok (település lakossága) hozzájárulásából látja el a közfeladatát. A társulat alapszabályában rögzített hozzájárulásról nem kellett számlát kibocsátani.A Vg.tv. 34. §-ának (1) bekezdése értelmében a vízgazdálkodási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Magánszemélyek különadója polgármesterek esetében, az Alkotmánybíróság döntése a különadó visszamenőleges hatályával kapcsolatban

Kérdés: Polgármester jogviszonyának megszüntetésekor szabadságmegváltást kapott. Az erre vonatkozó tájékoztató szerint a megszűnés évében esedékes szabadságmegváltás címen kifizetett bevétel nem minősül különadó-köteles bevételnek. Kérdésem, hogy vonatkozik-e ez a polgármesterre is, vagy csak az egyéb foglalkoztatottra?
Részlet a válaszából: […] ...arról, hogy ki köteles különadó fizetésére.Ennek alapján különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, állami,önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működésitámogatásban részesített más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Kötelező étkezés elrendelése

Kérdés: A 2010. 04. 06-án megjelent 128. sz. Költségvetési Levelek 2623. kérdés-válaszával kapcsolatban merült fel kérdésem. A kötelező étkezéssel kapcsolatban hivatkoznak a 19/2006. (VI. 16.) AB határozatára. A fenti határozat nem ezzel a problémával foglalkozik. Mivel intézményünk is hasonló gondokkal küszködik, kérném a vonatkozó határozat számát részemre megadni szíveskedjenek.
Részlet a válaszából: […] ...konyháján étkezni, tehát amely előírna kötelezőétkezést (korábban volt egy PM rendelet, de az 1995-től hatályon kívül került).Sok önkormányzat követte azt a gyakorlatot, hogy önkormányzati rendeletben írtaelő a kötelező étkezést. A hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Helyi adókról szóló törvény értelmezése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 49. § a) pontjában foglaltakat?
Részlet a válaszából: […] ...évi C. törvény (továbbiakban:Htv.) 49. § a) pontja az átmeneti és hatályba léptető rendelkezések közötttartalmazza, hogy ha az önkormányzat a lakástulajdonra bevezeti az építményadótvagy a kommunális adót, egyidejűleg hatályát veszti a házadó, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 3.

Kötelező könyvvizsgálat a helyi önkormányzatoknál

Kérdés: Milyen esetekben kötelesek a helyi önkormányzatok magánkönyvvizsgálót megbízni?
Részlet a válaszából: […] ...helyi önkormányzatok gazdálkodását – az Ötv. szerint – az ÁSZ ellenőrzi. Az ÁSZ nem végez könyvvizsgálatot. A megyei, a megyei jogú városi, a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatok képviselő-testülete – pénzügyi beszámolója...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.