Kivétel a kisadózó vállalkozási adó alól

Kérdés: A Katv. 8. §-ának (6) bekezdése szabályozza a különadó-fizetési kötelezettséget. (6c) bekezdés: "Ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,
d) amelyet az Áht. szerint költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak."
Az önkormányzat, mint jogi személy, beleszámít-e a kivételi körbe? Az önkormányzat által létrehozott intézmény, mint költségvetési szerv, beleszámít-e (vagy csak a központi költségvetési szervek)?
Részlet a válaszából: […] ...közfeladat ellátására létrejött jogi személy. A költségvetési szerv alapításáról jogszabály vagy alapító okirat rendelkezik, az önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, illetve azok társulásai mint gazdasági értelemben vett önálló szervezetek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Háziorvosi ügyelet katás orvosokkal

Kérdés: Önkormányzati társulásunk háziorvosi ügyeletet működtet. A feladat finanszírozására a NEAK-kal finanszírozási szerződésünk van. Az ügyeletben részt vevő orvosok az elvégzett egészségügyi szolgáltatást kiszámlázzák a társulás felé, akik között vannak katás vállalkozók is. Ha egy katás partnernek kifizetett szolgáltatási díj eléri az évben a 3 millió forintot, akkor a kifizető társulást terheli-e a 40%-os különadó-fizetési kötelezettség? A társulás nem költségvetési szerv. Az erről szóló jogszabályban felsorolt kivételek közül érvényes-e ránk az egészségbiztosítási alapokból származó finanszírozásként juttatott kifizetés adómentessége?
Részlet a válaszából: […] ...által nyújtott szolgáltatást akár több közvetítőn keresztül finanszírozzák az Egészségbiztosítási Alapból. A kérdéses esetben az önkormányzati társulás kapja a finanszírozást az Egészségbiztosítási Alapból, és ő szerződött katás egyéni vállalkozóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Polgármesteri tisztség megszűnésével összefüggésben kifizetett összegek különadóalapba tartozása

Kérdés: Polgármester foglalkoztatási jogviszonyban áll, öregségi nyugdíjban is részesül (1947-es születésű). Az őszi választáskor nem indul, a Pttv. 2. §-ának (5) bekezdése szerint 3 + 3 havi illetményének megfelelő összegű juttatás illeti meg végkielégítésként. Tekintettel arra, hogy a ciklus ideje alatt évente csak 6-8 nap szabadságot vett ki, szabadságmegváltást is kell számára fizetni. A külön­adó hatálya alá mi tartozik a felsorolt jogcímekből, és milyen mértékig?
Részlet a válaszából: […] ...a polgármester, ha e jogviszonyának megszűnésével összefüggésben a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény alapján vagy más jogcímen különadóalapnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

Magánszemélyek különadója polgármesterek esetében, az Alkotmánybíróság döntése a különadó visszamenőleges hatályával kapcsolatban

Kérdés: Polgármester jogviszonyának megszüntetésekor szabadságmegváltást kapott. Az erre vonatkozó tájékoztató szerint a megszűnés évében esedékes szabadságmegváltás címen kifizetett bevétel nem minősül különadó-köteles bevételnek. Kérdésem, hogy vonatkozik-e ez a polgármesterre is, vagy csak az egyéb foglalkoztatottra?
Részlet a válaszából: […] ...arról, hogy ki köteles különadó fizetésére.Ennek alapján különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, állami,önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működésitámogatásban részesített más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Magánszemélyek különadója

Kérdés: Polgármesterünk 40 év utáni jogviszony után nyugdíjba vonult, az októberi választáson már nem indult. Részére 40 évi jogviszony után 5 havi jubileumi jutalom került kifizetésre. Havi alapbére 425 150 Ft volt. Jubileumi jutalom összege: 5 x 425 150 = 2 125 750 Ft. Jogszabályi előírás alapján részére 3 havi végkielégítést fizettünk ki, azaz 3 x 425 150 Ft = 1 275 450 Ft-ot. A megválasztott új testület a nyugdíjas polgármesternek további 1,5 havi végkielégítést szavazott meg. 1,5 hó x 425 150 = 637 725 Ft. Jubileumi jutalom kifizetett bruttó összege: 2 125 750 Ft. Végkielégítés kifizetett bruttó összege: 1 913 175 Ft. Mi a különadó alapja: a kifizetett bruttó juttatás, vagy a szuperbruttó szja-alap? A fenti adatok ismeretében keletkezik-e különadó-fizetési kötelezettség, ha igen, milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjas volt, vagy ha a jogviszony megszűnésének és a nyugdíj megállapításának a napja nem egymást követő nap, akkor az önkormányzatnak meg kellállapítania a különadóalapot. A polgármesterek esetében a különadó alapjába bekell számítani a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Falunap megrendezéséhez kapott támogatás

Kérdés: Önkormányzatunk vállalkozóktól, magánszemélyektől a falunap magrendezéséhez támogatást kapott. Van-e valamilyen fizetési kötelezettsége az adományozónak vagy az adományozottnak (áfa, szja)?
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzatnak juttatott pénzadomány – ha annakjogszabályi feltételei teljesülnek – közérdekű kötelezettségvállalás céljáraadott támogatásnak minősülhet. Ekkor az önkormányzat adólevonásra jogosítóigazolás kiállítására jogosult a juttató felé. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Egyszerűsített bevallás

Kérdés: Tudomásunk szerint ismét változik a személyi jövedelemadó megállapításának rendszere 2009-től, bevezetésre kerül az egyszerűsített bevallás. Mit jelent ez pontosan, ki választhatja, és milyen határidőket kell figyelni?
Részlet a válaszából: […] ...az adóelőleg-különbözet alapján meghatározott (12%) adófizetésére köteles volt, az adóelőleg-fizetés szabályai szerint;– önkormányzatnak történő lakásbérbeadással összefüggésben aszerződését megszüntette, és adófizetési kötelezettsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 3.

Önkormányzat vállalkozása

Kérdés: Szeretnénk önkormányzati vállalkozási tevékenységet beindítani. Ehhez szeretnénk tájékoztatást kérni, hogy milyen jogszabályban található meg a vállalkozásra vonatkozó szabályozás, milyen ismérvek alapján kell elkülöníteni az alap-, kiegészítő, kisegítő tevékenységtől, hogyan kell eljárnunk a vállalkozási tevékenység eredménye tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...helyi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtását apolgármesteri hivatal végzi, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Azönkormányzatok, illetve a költségvetési szervek a vállalkozási tevékenységévelkapcsolatos teendőket, a vállalkozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 21.

Háziorvos gépjárműköltségeinek elszámolása

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozó háziorvosunk 2 községre kiterjedő körzetben látja el tevékenységét. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 14. § (4) bekezdése alapján a szolgáltató, a háziorvosi körzet területén élő lakosság elhelyezkedésének adottságait figyelembe véve, a betegek orvos általi felkeresése költségei fedezetére területi kiegészítő díjazásra jogosult havonta. Ez a díj több településre kiterjedő körzetben 38 000 Ft. Ezt a díjat a szolgáltató, tehát az önkormányzat – a háziorvos kérésére, mivel saját autóját használja – a háziorvos béréhez adja, ami területi pótlékként jelenik meg a bérjegyzéken, és az összes bérjellegű járandóságának részét képezi. Tehát bérként "viselkedik". Kérdésem, hogy helyesen járunk-e el, vagy az önkormányzatnak meg kell-e követelnie a háziorvostól útnyilvántartás vezetését a felkeresett betegekről? Ha igen, akkor ez az útnyilvántartás a betegnapló alapján készül-e, és kiküldetésként kell elszámolni? A fenti esetben hogyan jár el jogszerűen az önkormányzat?
Részlet a válaszából: […] Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásánakszabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 14. § (4) bekezdésébenfoglalt rendelkezés alapján, a területi kiegészítő díjazás a betegekfelkeresésével összefüggésben felmerülő költségekre tekintettel illeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Önkormányzati képviselők 100 százalékos költségelszámolása a költségtérítéssel szemben

Kérdés: Önkormányzati képviselők költségtérítésének megállapításakor kifizethető-e a teljes összeg adó levonása nélkül, amennyiben a képviselő úgy nyilatkozik, hogy nem kell jövedelemként figyelembe venni a megállapított összeg 100 százalékát?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha a magánszemély úgy nyilatkozott, hogy a költségtérítés bevételével szemben tételes költségelszámolást kíván alkalmazni, és 100 százalék költséget kíván érvényesíteni, a kifizető ezt a nyilatkozatot figyelembe veheti a kifizetéskor [itt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.