59 cikk rendezése:
1. cikk / 59 Főállású polgármester költségtérítése
Kérdés: Főállású polgármester a képviselő-testület döntése értelmében havonta megállapított költségtérítésre jogosult. A költségtérítés összegét a polgármester felveheti 3 évre előre egy összegben, ha a képviselő-testület dönt róla? Ha igen, milyen adózási, fizetési kötelezettség keletkezik?
2. cikk / 59 Jubileumi jutalom
Kérdés: Idén szeptemberben lesz 25 éve, hogy egy település polgármesteri hivatalában dolgozom köztisztviselőként folyamatosan, megszakítások nélkül. A Kttv.-ben leírtak alapján én úgy értelmezem, hogy csak akkor jár részemre a 25 éves jubileumi jutalom, ha erre a juttatásra vonatkozóan a képviselő-testület külön rendeletet alkotott. Csak a kormánytisztviselőknek jár ez a juttatás "automatikusan"? Jól értelmezem-e ezen jogszabályi előírást?
3. cikk / 59 Kiküldetés vagy hivatali út
Kérdés: Egyik dolgozónk Budapesten lakik és otthon dolgozik, de a munkaszerződése szerint hetente két napot az intézmény székhelyén, Nagykanizsán kell dolgoznia. A Budapest-Nagykanizsa közötti utazást és a szállásköltségét kiküldetésként számoltuk el. Helyesen jártunk el, vagy hivatali útnak kellene tekinteni?
4. cikk / 59 Illetménye megállapítása polgármester újraválasztása esetén
Kérdés: Jelenleg a polgármesteri illetmény a hatályos Mötv. 71. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján van megállapítva. Településünkön az elmúlt 5 év során 1500 fő alá csökkent a lakosságszám (2019. januári statisztika alapján: 1467 fő). A polgármester jogviszonya sajátos közszolgálati jogviszony, mely során a Kttv. 225/D. §-ának (1) bekezdése alapján 3 havi (esetlegesen 6 havi) végkielégítés illeti meg, amennyiben nem választják újra. A fent idézett törvény értelmében a polgármestert újraválasztása esetén nem illeti meg végkielégítés. E rendelkezéssel úgy tűnik, mintha a polgármester jogviszonyát újraválasztása esetén folytonosnak tekintené a jogalkotó (hiszen ha nem így lenne, és határozott idejű jogviszonynak tekintené a polgármesteri jogviszonyt, akkor nem állapítana meg részére végkielégítést, illetve a végkielégítés újraválasztása esetén is megilletné). Kérdésünk, hogy a fenti következtetések alapján jól gondoljuk-e, hogy a polgármester újraválasztása esetén a csökkenő lakosságszám ellenére illetménye nem csökkenthető, számára továbbra is (2014-2019. évi ciklusban meghatározott illetménye) a Mötv. 71. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján kell megállapítani az illetményét?
5. cikk / 59 Polgármesterek közszolgálati járadékra való jogosultsága
Kérdés: Polgármesterünk 2002. év óta folyamatosan polgármesteri tisztséget tölt be településünkön. Az öregségi nyugdíjkorhatárt 2025. évben tölti be. Amennyiben a 2019. évi önkormányzati választások során a választásokon nem nyer, vagy nem kíván indulni, akkor jogosult-e a közszolgálati járadékra? Amennyiben igen, akkor mekkora mértékben? A hatályát vesztett Pttv. 13/b. §-ának (1)-(2) bekezdései alapján a polgármester jogosult lett volna a közszolgálati járadékra, viszont a járadék megállapítása helyett, indulva a választásokon, újra a polgármesteri tisztséget választotta. Értelmezhető-e úgy, hogy – mivel 2014. évben megfelelt az akkor hatályos Pttv. közszolgálati járadék igénylésére előírt feltételeinek – szerzett jogként, most 2019. év során (egy esetleges sikertelen választás vagy nem indulás esetén) igényelheti a közszolgálati járadékot?
6. cikk / 59 Önkormányzati képviselő támogatása
Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete támogatást szavazott meg egyik képviselőnk részére. Milyen jogszabály adja meg ennek a lehetőségét?
7. cikk / 59 Összeférhetetlenség az önkormányzat által támogatott civil szervezetek vonatkozásában
Kérdés: A Költségvetési Levelek 237. számában, a 4369. szám alatt megjelent válaszhoz kapcsolódóan lenne további kérdésem. Községünkben a polgárőr-egyesület elnöke önkormányzati képviselő. Az önkormányzat támogatja a helyi civil szervezeteket (működési támogatás), többek között a polgárőr-egyesületet is. A támogatásokra kérelmeket nyújtanak be a civil szervezetek, melyeket a képviselő-testület bírál el még a költségvetés elkészülte előtt, és a döntésről képviselő-testületi határozatot hoznak. Ez egy határozat, mely a költségvetésbe beépítésre kerül, és véglegesen a költségvetés tárgyalásakor, annak szavazásra bocsátásakor vitatja meg, fogadja el a képviselő-testület (az önkormányzat éves költségvetését). Esetünkben a polgárőr-egyesület elnöke, önkormányzati képviselőnk arra hivatkozik, hogy a kérelmek elbírálása során a döntéshozatalból "kizáratja" magát, erről képviselő-testületi határozatot is hoznak. A kérelmek elbírálásában nem vesz részt. Viszont a költségvetés tárgyalásában, a költségvetési rendelet megvitatásában, az elfogadásnál nem vonja ki magát a döntésből, ugyanúgy szavaz, mint bármelyik másik képviselő. (Talán nem is lenne túl jó döntés egy ilyen lényeges dolognál a kizárattatásnak.) Lehet-e a fentiek mellett kedvezményezett az a polgárőr-egyesület, amelynek az elnöke egy önkormányzati képviselő?
8. cikk / 59 Polgármester illetménye, képviselők tiszteletdíja
Kérdés: Településünkön közös önkormányzati hivatal működik főállású polgármesterekkel. Az ő illetményük, valamint a képviselő-testület, bizottsági tagok tiszteletdíja a polgármesteri hivatal vagy az önkormányzat költségvetését terheli? Továbbá ezen kiadások elszámolása mely főkönyvi számlákon történjen?
9. cikk / 59 Polgármester jogállása
Kérdés: A polgármester beleszámít a Polgármesteri Hivatal létszámába? A Költségvetési tv. 2. sz. melléklete szerinti önkormányzati hivatal működésének támogatása elismert hivatali létszám alapján, e szerint megállapított létszám tartalmazza-e a polgármestert? A polgármester bérét (főállású) és költségtérítését a hivatal vagy az önkormányzat költségvetésében kell szerepeltetni?
10. cikk / 59 Polgármesterek közszolgálati járadéka az önkormányzati választásokat követően
Kérdés: Az önkormányzati választások után jogosult lesz-e közszolgálati járadékra a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester, ha megbízatása megszűnik az új polgármester megválasztásával?
