Közalkalmazott besorolása

Kérdés: Önkormányzat önálló költségvetési szervén belül (nem intézményként, hanem feladatként) a 082092 COFOG-on szerepel egy közművelődési és közönségkapcsolati szakember közalkalmazotti jogviszonyban. Mivel nem önálló intézményben foglalkoztatott, ezért továbbra is közalkalmazottként került foglalkoztatásra. Érettségivel és 54 345 02 OKJ képzéssel (közművelődési és közönségkapcsolati szakember, Közművelődési szakember II. szakirány) rendelkezik, hová kell besorolni?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltató, teleknyilvántartó és műszaki informatikai, település- és intézményellátó, településüzemeltetési és gondnoki, a piacfelügyeleti tevékenységet végző, a családi rendezvényeket lebonyolító, kábeltelevíziót üzemeltető, valamint – ha jogszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Térítés nélkül átvett eszközök

Kérdés: Felsőoktatási intézmény szeretné átvenni a berendezéseket (bútorok, gépek) attól a cégtől, amelyet 100%-ban saját maga alapított. A központi költségvetési szerveknél jelenleg a bútorokra, berendezésekre vonatkozóan beszerzési tilalom áll fenn. Ingyenes eszközátadás formájában kivitelezhető az átadás?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetési szerveinek eszközbeszerzéseiről szóló 1982/2013. (XII. 29.) Korm. határozat értelmében a kormány az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervnél beszerzési tilalmat rendel el a beruházások keretében – kivéve kis értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Közalkalmazott vezetőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok

Kérdés: Költségvetési szerv közalkalmazott osztályvezetőjeként a Kjt. 41. §-ának (4) bekezdése alapján lehetek-e a saját cégemben ügyvezető? Végezhetek a cégben keresőtevékenységet, például adótanácsadást?
Részlet a válaszából: […] ...fenn összeférhetetlenség a magasabb vezető, vezető esetében.Idetartoznak a következő esetek:a) ha hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne,b) a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Egészségügyi ágazati előmenetel

Kérdés: A 2003. évi LXXXIV. törvény (Eütev-tv.) 2. sz. melléklete vonatkozik-e az egészségügyi alap­ellátásban dolgozókra, pl. éjszakai ügyelet, védőnői szolgálat, iskolaorvosi szolgálat? Az orvosokat 2012-től érintő illetménynövekedés hogyan érinti a táppénzen, GYED-en vagy TGYÁS-on lévő orvost?
Részlet a válaszából: […] A 2003. évi LXXXIV. törvény (Eütev-tv.) 11/A. §-ának (1)-(2) bekezdései rögzítik, hogy a törvény meghatározza a közalkalmazotti és a munkaviszonyban foglalkoztatott egészségügyi dolgozók (alkalmazott egészségügyi dolgozók), valamint a kormány által rendeletben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Nyugdíjas személy foglalkoztatása kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszonyban

Kérdés: 2013-tól hogyan foglalkoztathatók tovább azok a kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve közszolgálati jogviszonyban állók, akik a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezték?
Részlet a válaszából: […] ...hogy 2013. január 31-ig, illetőleg azt követően folyamatosan tegyék meg a szükséges intézkedéseket az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekkel közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jog­viszonyban álló azon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Nyugdíjas személy foglalkoztatása

Kérdés: Egyik ügyfelem közalkalmazotti jogviszonyból 40 év szolgálati idővel 2011. december 15-én nyugdíjba vonult. Jelenleg nyugdíj mellett 6 órában dolgozik egy kft.-ben mint alkalmazott (nem közalkalmazottként). Kérdésem, hogy 2013. január 1-jétől dolgozhat-e tovább a kft. alkalmazásában? A törvénymódosítások következtében 2013-tól a nyugdíjas közalkalmazott dolgozhat napi 6 órában?
Részlet a válaszából: […] ...államtitkárt, hogy 2013. január 31-ig, illetve azt követően folyamatosan tegyék meg a szükséges intézkedéseket az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekkel közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban álló azon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.

Gazdasági vezetők képesítési követelményei az új Ámr. alapján

Kérdés: Iskolai végzettségem gimnáziumi érettségi, OKJ-s mérlegképes könyvelői szakképesítés államháztartási szakon, és OKJ-s pénzügyi és számviteli szakellenőr szakképesítés államháztartási szakon. 2002. március 1-jén neveztek ki határozatlan időre gazdasági vezetőnek egy önállóan működő és gazdálkodó városi szociális intézményben, mely másik két önállóan működő intézmény operatív gazdálkodását is elvégzi. Az intézmények könyvviteli szolgáltatását államháztartási szakon regisztrált mérlegképes könyvelőként látom el. (41 éves vagyok.) Kérdésem, hogy a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése vonatkozik-e rám, vagy csak az új kinevezésekre értendő? Ha vonatkozik rám, meddig kell megkezdenem a felsőfokú iskolai végzettség megszerzését? Ha a munkakör betöltésekor a képesítés megfelel a képesítési előírásnak, és közben változik a képesítési előírás, akkor a munkáltatónak kell-e kötelezni? Ha a munkáltató kötelez, köteles-e a képzési költség teljes költségét fizetni? Ha a munkakör betöltéséhez szükséges a felsőfokú iskolai végzettség és nem kötelez, jogszerűen jár-e el? Ha nem kötelez a felsőfokú iskolai végzettség megszerzésére, és nem iratkozom be, akkor elláthatom-e a munkakört, a munkáltató felmondhat-e?
Részlet a válaszából: […] ...hatályon kívül került [új Ámr. 249. § (2) bek. c) pont]. Azerre hivatkozással, illetve az Ámr. 168. §-a alapján a felügyeleti szervvezetője által adott felmentések csak 2010. december 31-ig érvényesek.Véleményünk szerint az új Ámr. 240. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 27.

Gazdasági vezetők képesítési követelménye

Kérdés: Az új Ámr. [292/2009. (XII. 9.) Korm. rendelet] hatálybalépésével változott-e 2010-től a gazdasági vezetők képesítési követelménye a régi Ámr. szabályaihoz képest?
Részlet a válaszából: […] ...ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal).A korábbi Ámr. 168. §-a lehetőséget adott a képesítés alólifelmentésre a felügyeleti szerv vezetőjének. Az új Ámr. átmenetirendelkezésként tartalmazza 241. § (10) bekezdésében, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Közoktatásban részt vevő tanulók kirándulásának költségei

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.22. pontja nevesíti mint adómentes természetbeni juttatást a közoktatásban részt vevő tanulók részére a kirándulások szállás-, étkezési költségeit. A felsőoktatásban részt vevő hallgatók részére a felsőoktatási intézmény által biztosított gólyatábor, gólyabál, tanulmányi kirándulások étkezési és szállásköltségeinek, a versenyek díjazása, könyvjutalmak, uszodabérletek stb. nevesítését, illetve annak adójogi megítélését nem találtam meg a jogszabályban. Kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy ezen juttatások után milyen kötelezettsége van a felsőoktatási intézménynek. Tekintettel arra, hogy az állami támogatások között is szerepel sport-, illetve kulturális célokra juttatott rész, ezek kirándulásra, táborozásra történő felhasználásának adójogi megítélése számomra nem egyértelmű.
Részlet a válaszából: […] ...kap (ideértve az iskolai könyvjutalmat is), valamint az a nem pénzbeli juttatás, amely az említett rendezvényeken a gyermekek, tanulók felügyeletét ellátó magánszemély jelenlétének, közreműködésének biztosításához szükséges (így különösen az utazás, szállás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 8.

Egyes kifizetések hallgatói munkadíjként történő minősítése

Kérdés: 2004-ben módosult az Szja-tv. 3. § 72. i) pont rendelkezése, mely alapján már csak olyan tevékenység lehet adóterhet nem viselő járandóság, amely oktatás, kutatás, valamint az e tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ha olyan hallgatóval kötnek megbízási szerződést, aki a hallgatói munkadíjra jogosult, de az intézmény egyéb bevételi forrásból fizeti, pl. terembérbeadásból, és a feladat teremfelügyelet, és a megbízó azt igazolja, hogy nem a hivatkozott paragrafus i) pontjában meghatározott tevékenység ellenértékét fizeti ki, akkor a szerződést megbízási szerződésként (önálló tevékenység) vagy hallgatói munkadíjként (egyéb jövedelem) kell megítélni? További kérdésünk az, hogy hogyan kell megállapítani az adókötelezettséget, ha a hallgató 2003-ban megkötött szerződése alapján 2003-ban elvégzett tevékenysége ellenértékeként 2004-ben szerez hallgatói munkadíjat, valamint hogyan kell eljárni, ha a hallgató egyszerre több hónapra járó hallgatói munkadíjnak minősülő kifizetésben részesül?
Részlet a válaszából: […] A 2004. évben hatályos Szja-tv. hallgatói munkadíjra vonatkozó rendelkezései a 2003. évben hatályos rendelkezésekhez képest jelentősen módosultak. A hallgatói munkadíjban részesíthető személyek köre kibővült az első doktori képzésben részt vevő nappali tagozatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 8.