8 talált cikk a víziközmű , üzembe helyezés kifejezésre

Kérdés: Új ingatlan létesítésekor (beruházás) a víziközmű-szolgáltató által kiállított vízbekötés, házi ivóvízhálózat átvétele és a geodéziai bemérés díja csak kapcsolódó szolgáltatási díj, vagy a beruházás aktiválandó része (K337 vagy K62)?

Kérdés:

Víziközmű-szolgáltatóval megszűnt a vagyonkezelési szerződésünk. A könyveinkben nem így volt nyilvántartva, hanem a tárgyi eszközök között szerepelt. Ez a jogviszony 2022-ben bérleti üzemeltetési szerződéssé vált. Elkészítették az elszámolást, abban jelentős összegű "écs"-maradvány keletkezett. Ezt hogyan vegyük nyilvántartásba, illetve ha a szolgáltató számlát állított ki (pénzügyi teljesítést nem igénylőt), akkor azt hogyan könyveljük?

Kérdés: Önkormányzatunk 2021. január 1-jétől az ivóvíz- és a szennyvízhálózat tekintetében a korábbi vagyonkezelési szerződés helyett bérleti-üzemeltetési szerződést kötött a szolgáltatóval. Az új szerződések szerint a félévente esedékes használati díj nettó összegét nem utalja át a szolgáltató az önkormányzatnak, hanem az egyből egy víziközmű-fejlesztési alapba kerül, és innen finanszírozzák a rendszer esetleges karbantartását, pótlását, felújítását.
Önkormányzatunk milyen jogcímen és hogyan könyvelje le ezt a kiadási tételt? A szerződés értelmében az alap forgalmát elkülönítetten tartja nyilván a szolgáltató, és évente egyszer ad számunkra információt az alap előző évi kiadásairól és bevételeiről. Tehát mi csak egy év után tudjuk meg, hogy a mi könyveinkben szereplő vagyon-elemek értéke hogyan változott, az általunk befizetett összegből mekkora összeget fordítottak dologi és mekkorát felhalmozási kiadásokra.

Kérdés: Intézményünk arról döntött, hogy a nyári melegre való tekintettel, a munkafeltételek javítása érdekében gondoskodik a munkaterületek hűtéséről, klimatizálásáról (fűtésre nem használható). Miként történik majd a beruházás számviteli elszámolása?

Kérdés: Víziközművagyon-értékelést követően a Vksztv. 12. §-ának (1) bekezdése alapján a vagyonértékelés eredményét legkésőbb a soron következő mérlegkészítés fordulónapjával a könyveken át kell vezetni. Önkormányzatunknál 2016. december 31-i fordulónappal folyamatban van a vagyonértékelés adatainak átvezetése az Áhsz. 16/A. §-ában foglaltaknak megfelelően. Az új bekerülési érték felvételének módja egyértelmű, azonban az új bekerülési érték után alkalmazandó értékcsökkenés számításának szabályai nem. Az Áhsz. 17. §-ának (1) bekezdése szerint az értékcsökkenésre a 17. § (2)-(4) bekezdéseiben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni az Szt. 52. §-ának (1), (2) és (5)-(7) bekezdéseit. Az Áhsz. 17. §-ának (3) bekezdése esetén a terv szerinti értékcsökkenést a Tao-tv. 2. sz. mellékletében meghatározottak szerint kell elszámolni. Ez eltérés az Szt. 52. §-ának (1)-(2) bekezdéseihez képest, ezért ez azt jelenti, hogy a tárgyi eszközök bekerülési értékének újbóli meghatározása esetén a Tao-tv. 2. sz. melléklete szerinti leírási kulcsokat kell alkalmazni? [Azaz az Áhsz. 17. §-a (3) bekezdésének eltérő rendelkezése miatt nem alkalmazható az Szt. 52. §-ának (1)-(2) bekezdései alapján a várható élettartam szerint meghatározott terv szerinti értékcsökkenési leírás?] Pl.: Víziközmű-vezetékek esetén a Tao-tv. 2. sz. mellékletében (építmények) meghatározott 3%-os értékcsökkenési kulccsal, az új bekerülési érték alapulvételével újból (elölről 33,33 évig) kell kezdeni (elszámolni) a terv szerinti értékcsökkenést, természetesen az esetleges maradványérték figyelembevételével? (Megjegyezzük, hogy a vagyon-értékelésben minden eszköz esetén meghatározásra került a várható hasznos élettartam.)
Kérjük továbbá állásfoglalásukat az alábbiakra is:
2017. január 1-jével módosult a Tao-tv. 2. sz. mellékletében a vezetékek leírási kulcsa, a víziközmű-vezeték esetén a leírási kulcs 3%-ról 2%-ra csökkent. A 2%-os terv szerinti értékcsökkenési leírást kell alkalmaznunk 2017-ben, vagy a jelenlegi 3%-os mértéket? A 2%-os mérték csak a 2017-ben üzembe helyezett eszközökre vonatkozik, vagy a régebben aktiváltakra is? Önkormányzatunk 2014-ben úgy döntött, hogy a korábban beszerzett eszközökre folytatja a megkezdett értékcsökkenési leírást, azaz nem alkalmazza a 2014. január 1-jétől hatályos kulcsokat.

Kérdés: Az önkormányzati társulásunk 2015. évi mérlegének összeállításakor a támogatásból megvalósuló fejlesztések elszámolása során az Áhsz. 25. §-ának (8/a) bekezdése szerint a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei között kell elszámolni az egységes rovatrend B25 Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket. A 25. § (10) bekezdésének megfelelően az Szt. 77. §-ának (4) bekezdése szerint ezen tételeket halasztott eredményszemléletű bevételként a társulás elhatárolta, és az üzembe helyezés óta eltelt időszakban a terv szerinti értékcsökkenéseket elszámolta. A társulási megállapodás 2016-ban úgy módosult, hogy a társulás a támogatásból megvalósult közmű-vagyont térítésmentesen – közcélú adomány-ként – átadja a társulást létrehozó önkormányzatoknak. Hogyan kell könyvelni a fenti gazdasági eseményeket az átadó és az átvevő könyveiben? Mi lesz a társulás könyveiben elszámolt – és még fel nem oldott – elhatárolás összegével, ha az eszközt kivezetjük a könyvekből? Amennyiben 2015-ben nem kellett volna az elhatárolást könyvelni, hogyan történik ennek javítása, visszavezetése?

Kérdés: A vízi közművek vagyonértékelése 2015. 06. 30. fordulónappal készült el. A vagyonértékelés egy konkrét vagyontárgyra a következő adatokat tartalmazza:
Megnevezés: vízvezeték
Üzembe helyezés: 1980
Várható élettartam: 50 év
Állagmutató: 30%
Pótlási év: 2030
Pótlási költség: 3 090 990 Ft
Vagyonérték: 927 297 Ft
Mennyi lesz konkrétan a vízvezeték bruttó értéke, az elszámolt értékcsökkenés összege 2016. június 30-ig, valamint a tárgyi eszköz leírási kulcsa?

Kérdés: Jogi személy önkormányzati társulásunk európai uniós és központi költségvetési támogatás felhasználásával 2012-ben víziközmű-beruházást kezdett, amelynek tervezett befejezési időpontja 2015. szeptember végére esik. A víziközmű-beruházás megkezdésekor azt terveztük, hogy a víziközművet az önkormányzati társulás fogja az adóköteles tevékenysége során hasznosítani, ezért a beruházás során felmerült előzetesen felszámított adót mind ez idáig levontuk. A beruházás megkezdését követően jelentős jogszabályi változások történtek, tekintve hogy hatályba lépett a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény, amelynek alapján önkormányzati társulások nem rendelkezhetnek víziközművagyonnal. E jogszabály előírásainak alkalmazásával kapcsolatban ellentmondó információkat kaptunk. Nem egyértelmű számunkra, hogy mikor kell a beruházást átadnunk az önkormányzatoknak, a vagyon átadása milyen forgalmiadó-kötelezettséggel jár, illetve hogy a beruházás folyamán levont adót vissza kell-e fizetnünk.