10 talált cikk az üzemanyag-elszámolás , üzemeltetés kifejezésre

Kérdés: A képviselő-testület a polgármester részére engedélyezte az önkormányzat tulajdonában lévő személygépkocsi korlátlan, magáncélra is vonatkozó használatát. Az üzemanyag-felhasználás költségét a töltőállomás által kiadott nyugta alapján számoljuk el. Kérdés, hogy kell-e az önkormányzat nevére kiállított számlát kérni a töltőállomáson, illetve hogy kell-e valamilyen nyilvántartást vezetni a megtett kilométerekről, illetve a gépkocsi használatáról? Helyes-e az a nyilvántartás, amely tartalmazza a havi induló, illetve záró kilométeróra-állást, a megtett kilométert, az üzemanyag számla/nyugta számát, összegét?

Kérdés: Önkormányzatunk két személygépkocsit üzemeltet. Az egyik a tanyagondnoki szolgálaté, a másikat pedig egyéb utánfutóval történő szállításra és a tanyagondnoki jármű helyettesítésére használjuk. A tanyagondnoki szolgálat szállítja az ebédet a szociális étkezőknek, kül- és belterületen egyaránt. A tanyagondnoki személygépkocsi üzemanyag-fogyasztási normája (újonnan vásárolt) a forgalmazó által kiadott dokumentum alapján városi 10,2 l/100 km, városon kívüli 7,4 l/100 km, vegyes 8,4 l/100 km. Hogyan állapítsuk meg az üzemanyag-felhasználást, melyik normát alkalmazzuk a külterületi földúton, ahol kb. minden 100 m-en meg kell állni, és melyiket a szilárd útburkolaton, ahol megállás nélkül, folyamatosan közlekedik akár 50 km-t is? Ugyanezek a kérdések felvetődnek a másik gépjármű esetében is, ahol egyfajta fogyasztási normát ismerünk, ami 11,2 l/100 km. Amikor üzemanyag-felhasználást számolunk, a rendelkezésre álló fogyasztásinorma-adatok mikor hitelesek, milyen hatóság által kiadott fogyasztásinorma-adatok fogadhatók el?

Kérdés: Köztisztviselőnk számlára, saját gépjárművébe üzemanyagot vásárolt. Milyen adófizetési kötelezettség keletkezett?

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozó háziorvosunk 2 községre kiterjedő körzetben látja el tevékenységét. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 14. § (4) bekezdése alapján a szolgáltató, a háziorvosi körzet területén élő lakosság elhelyezkedésének adottságait figyelembe véve, a betegek orvos általi felkeresése költségei fedezetére területi kiegészítő díjazásra jogosult havonta. Ez a díj több településre kiterjedő körzetben 38 000 Ft. Ezt a díjat a szolgáltató, tehát az önkormányzat – a háziorvos kérésére, mivel saját autóját használja – a háziorvos béréhez adja, ami területi pótlékként jelenik meg a bérjegyzéken, és az összes bérjellegű járandóságának részét képezi. Tehát bérként "viselkedik". Kérdésem, hogy helyesen járunk-e el, vagy az önkormányzatnak meg kell-e követelnie a háziorvostól útnyilvántartás vezetését a felkeresett betegekről? Ha igen, akkor ez az útnyilvántartás a betegnapló alapján készül-e, és kiküldetésként kell elszámolni? A fenti esetben hogyan jár el jogszerűen az önkormányzat?

Kérdés: Amennyiben dolgozóink cégautót igényelnek, kötelesek útnyilvántartást vezetni, melyben elkülönítve vezetik a hivatalos, illetve a magáncélból megtett kilométerek számát. Az útnyilvántartás alapján számlát állítunk ki, amely tartalmazza a magáncélú használatra jutó 9 Ft/km költségtérítést és az üzemanyagköltséget. A dolgozó megtéríti a számlát, ezt követően befizetjük az áfát. A cégautók után nem fizetünk cégautóadót. A cégautót használók csak kijelölt üzemanyagtöltő állomásokon tankolhatnak, erről minden hónapban számlát kap intézményünk, melyet kifizetünk, de az áfát nem helyezzük levonásba. Az Áfa-tv. 13. § (1) bekezdés 15. pontja alapján továbbértékesítésnek minősül-e esetünkben a dolgozónak kiszámlázott üzemanyagköltség, és ez esetben az áfát levonhatjuk-e olyan arányban, mint amilyen mértékben az üzemanyagot kiszámlázzuk?

Kérdés: Önkormányzatunk tanyagondnoki szolgálat keretében ebédet szállít időseknek. Egy-egy útvonalon – 60-70 km – 38-40 esetben megáll, amíg az ebédet és a vásárolt élelmiszert beviszi az ellátottnak. Nevezhető-e akadályozott forgalomnak, és alkalmazható-e ezen útszakaszra a 60/1992. Korm. rendelet 2. sz. melléklet 6. pontjában az ún. "akadályozott forgalom" 0,9-es szorzója? Hol és mit jelent az akadályozott forgalom elnevezés?

Kérdés: Intézményi gondnokságunk 3 db gépjárművet üzemeltet. Ügyeleti szolgálatunk részére 1 db Niva személygépkocsit, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat részére 2 db Ford Transit kisbuszt. A Ford kisbuszok alkalmanként bérfuvarozást is vállalnak saját útjaikon kívül, a Niva csak a szakfeladat fuvarozását látja el. A három gépjárművezető részére minden hónap elején meghatározott összegű üzemanyag-előleget biztosítunk. Ők a következő hónap elején számolnak el az előző hóra felvett előleggel. Számlát nem hoznak tankolásaikról, hanem az APEH által negyedévente közzétett üzemanyagárral és a közlekedési felügyelet által meghatározott üzemanyag-fogyasztási norma szerint számolunk el. Helyes ez így? Amennyiben számlát kell hozniuk, mi a teendő akkor, ha a számlák végösszege magasabb, mint a kiszámított költség, illetve mi a helyzet abban az esetben, ha kevesebb?

Kérdés: A hivatali személygépjármű üzemanyag felhasználásának normáját a 60/1992. Korm. rendelet 4. §-ban meghatározott alapnorma-átalány alapján számítjuk ki. Az alapnorma-átalány alkalmazása esetén lehetőség van-e a 2. számú melléklet 5/A. pontja szerinti légkondicionáló berendezés üzemeltetése esetén az 5. § szerinti korrekciós tényező alkalmazására?

Kérdés: Kérjük tájékoztatásukat a következő autóbuszok alapnormáiról. 1. Renault B 110/FN 40 típusú autóbusz, saját tömege: 2960 kg, legnagyobb össztömeg 5500 kg, teljesítménye 80 KW, szállítható személyek száma 18, hengerűrtartalom 2800 cm3, környezetvédelmi o. 0. 2. Opel Vivaro, saját tömeg 1900 kg, legnagyobb tömeg 2960 kg, teljesítménye 60 KW, szállítható személyek száma 9, hengerűrtartalom 1870 cm3, környezetvédelmi o. 7.

Kérdés: Polgármesteri hivatal gépkocsivezetője üzemanyag-elszámolás címén átalányt választott. A teljesített futott km alapján a 61/1992. Korm. rendelet szerinti normával és az APEH által közzétett üzemanyagár figyelembevételével megállapított összeg és az átalány közötti különbözetet a hivatásos gépjárművezető nem önálló tevékenységéből származó bevételeként kell-e figyelembe venni?