Készlet és tárgyi eszköz beszerzési értékének megállapítása

Kérdés:

A készlet- és a tárgyieszköz-beszerzési érték számításához és a számlák könyveléséhez szeretnénk állásfoglalást kérni, mivel az Szt. és az Áht. a bekerülési érték számításánál, illetve azok nyilvántartásánál véleményünk szerint nem fogalmaz teljesen következetesen. Az Áhsz. kormányrendelet a beruházásként elszámolt költségek körét az alábbiakban határozza meg: "A vásárolt, más által korábban már előállított termékek bekerülési értéke a piaci, forgalmi értéket leginkább tükröző nettó vételár, mivel az előállítás költségét (anyagok, munka stb. értéke) az előállító már elszámolta, a beszerzéshez kapcsolódó egyéb jogcímeken elszámolt kifizetések (szállítás, szerelés, biztosítás, hitelkamat, hatósági engedélyek stb.) pedig torzítanák ezt az értéket. Így a szállítási, kezelési stb. járulékos tételek nem részei a bekerülési értéknek, amennyiben azok nem részei a vételárnak. Ingatlanvásárlás esetén szintén elmondható, hogy a vételárként kifizetett összeget kell bekerülési értéknek tekinteni, a járulékos költségeket, díjakat nem lehet figyelembe venni."
Az Áhsz. 16. §-ának (7) bekezdése a vásárolt anyagok bekerülési értékére vonatkozóan az alábbiakat fogalmazza meg: "A vásárolt anyagok bekerülési értéke az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése, K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése és – a reprezentációs készletek, üzleti ajándékok beszerzésével kapcsolatosan – a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatokhoz, a vásárolt áruk bekerülési értéke a K313. Árubeszerzés rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételár." Az Áhsz. 1. § (1) bekezdés 7. pont: "vételár, eladási ár: a termékek, szolgáltatások beszerzése, értékesítése után fizetett, kapott, felárral növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír esetén ide nem értve az Szt. 50. §-ának (3) bekezdése szerinti vételárban lévő felhalmozott kamatot".
Az Szt. a bekerülési érték számításánál figyelembe vehető költségek körét az alábbiakban határozza meg: 62. § (2) bekezdés: Vásárolt készleteknél (anyag, áru) bekerülési érték a 47–50. § szerinti tételek vagy a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott) beszerzési ár, vagy a FIFO-módszer szerint meghatározott bekerülési érték; saját termelésű készleteknél (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állatok) előállítási érték az 51. § szerinti közvetlen önköltség, vagy az átlagos (súlyozott) közvetlen önköltség, vagy a FIFO-módszer szerint meghatározott közvetlen önköltség. A közvetlen önköltség utókalkulációval meghatározott vagy norma szerinti közvetlen önköltség lehet. A befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a készültségi fok alapján arányosítással is meghatározható.
Az Szt. 47. § (1) bekezdés: Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában.
(2) A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi – az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően – az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó
c) a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj.
Az Szt. alapján a vásárolt anyagok tekintetében a közbeszerzés költségének a bekerülési ár részének kell lennie, azonban az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 7. pontja ezt már nem részletezi, illetve nem utal az Szt.-re sem. A fenti jogszabályi hivatkozások alapján szeretném az állásfoglalásukat kérni arra vonatkozóan, hogy a készlet- és tárgyieszköz-beszerzések esetén a számlán szereplő szállítási költség és közbeszerzési díj (KEF-es szerződések után a szállítónak fizetendő 1%) a beszerzési érték részének tekinthető-e? Ezen költségeket a beszerzési árra történő szétosztással a K311 – K312 – K64 rovatokon szükséges nyilvántartani a készlet/eszköz értékének megemelésével, vagy a K337 (szállítási díj) és K355 (közbeszerzési díj) rovatokon a beszerzési ártól elkülönítve?

Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 4. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a számviteli alapelveken túl a könyvvezetés és az éves költségvetési beszámoló elkészítése során az Szt. rendelkezéseit csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e rendelet kifejezetten elrendeli. A bekerülési érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Ingyenesen és kedvezményesen adott színházi belépőjegyek

Kérdés: A színház saját előadásaira ingyenesen juttat belépőjegyeket meghatározott számban:
- saját munkavállalói és megbízási szerződéssel foglalkoztatott dolgozói, valamint
- kiemelt külső személyek részére (protokoll-jegyek),
és kedvezményes belépőjegyeket biztosít szakmai jegy címén
- az alkalmazásában álló művészek,
- valamint a produkcióban részt vevő, külsős művészek részére.
Emellett meghatározott nézőcsoportok részére különböző kedvezményekkel árul belépőjegyeket. A nézők által igénybe vehető kedvezményeknek csak egy része van a honlapon meghirdetve, másik része zárt körű Facebook-csoportban, illetve színházi kapcsolattartókon keresztül jut el a kedvezményezettekhez. A fentiekhez kapcsolódóan milyen szja- és áfafizetési kötelezettség merül fel? Helytálló-e az a véleményünk, hogy a saját munkavállalók és a megbízási szerződéssel foglalkoztatottak részére a mindenkori minimálbér összegéig adómentes juttatásként adható az ingyenes vagy kedvezményes színházjegy az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.28. pontja alapján, illetve szintén adómentes juttatásként adható a kiemelt külső személyek részére az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.36. pontja értelmében? Ezzel szemben a produkcióban részt vevő, külső művészek által igénybe vett kedvezményes jegyek után adófizetési kötelezettség merül fel az Szja-tv. 70. §-ának előírása alapján. Véleményünk szerint ez azért ellentmondásos, mert az ingyenesen biztosított jegyeket nem terheli adófizetési kötelezettség, míg a kedvezményes jegyeket igen. Az áfa szempontjából jól gondoljuk-e, hogy miután a produkciók létrehozásával összefüggésben felmerült áfát a színház levonásba helyezte, az adott kedvezmények közül csak a honlapon vagy egyéb nyilvános fórumon meghirdetett kedvezményekre vonatkozóan érvényesíthető az Áfa-tv. 71. §-ának (2) bekezdése szerinti üzletpolitikai célú árengedmény, ami nem képez adóalapot? A honlapon nem közzétett, zárt körben igénybe vehető kedvezmények után ugyanakkor meg kell fizetni az áfát. Az ingyenes jegy esetében mi tekintendő a fizetendő áfa alapjának? A fentiekhez milyen tartalmú nyilvántartások vezetése szükséges?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás miatt merültek fel.Nem tekinthető az ingyenes szolgáltatás miatt felmerült többletkiadásnak színház esetében az épület üzemeltetési, rezsi- és fenntartási kiadásai, vagy a produkció előállítási költségei, mivel ezek nem mérhetők, és nem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Készletek bekerülési értéke

Kérdés: Intézményünk készletbeszerzése során felszámított egyéb díjak, jellemzően a szállítási díj, a környezetvédelmi termékdíj és a hulladékkezelési díj esetében merült fel az a kérdésünk, hogy ezek a díjak a termék értékét növelve, az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése/K312. Üzemeltetési anyagok/K313. Árubeszerzés készletbeszerzéshez kapcsolódó rovatokon, vagy a K355. Egyéb dologi kiadások/K337. Egyéb szolgáltatások rovat nyilvántartási számláin számolandók el? Csomagolószer vásárlása esetén a partner feltünteti a számlán, hogy az értékesített termék bruttó árából mennyi az általa megfizetett környezetvédelmi termékdíj összege. Amennyiben többféle termékről szól a számla, sok esetben soronként is feltüntetik a termékdíjat. A szállítási költség és a hulladékkezelési díj általában egy tételben kerül meghatározásra a számlán.
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (7) bekezdése értelmében a vásárolt anyagok bekerülési értéke az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése, K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése, és a reprezentációs készletek, üzleti ajándékok beszerzésével kapcsolatosan a K123. Egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Vásárolt anyagok bekerülési értéke

Kérdés: Költségvetési intézményeknél az anyagok bekerülési értékének meghatározására van-e külön szabályozás, vagy az Szt. 47. §-a az irányadó? Példának okáért az Szt. értelmében a szállítási költség, a hatósági igazgatási díjak a bekerülési értéket növelik. Költségvetési intézményeknél is ennek megfelelően kell eljárni?
Részlet a válaszából: […] ...16. §-ának (7) bekezdése szerint a vásárolt anyagok bekerülési értéke az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése, K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése és – a reprezentációs készletek, üzleti ajándékok beszerzésével kapcsolatosan – a K123....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Online nyereményjáték

Kérdés: Intézményünk szeretne online nyereményjátékot indítani, melynek keretében marketingeszközöket vagy az intézményünknél felhasználható fürdőbelépőjegyet lehetne nyerni. Az így kiadott ajándékokkal milyen módon lehet elszámolni? Adózás tekintetében a marketingeszközök beszerzési árával, valamint a belépőjegy-árusításban szereplő összeggel számolva a reprezentáció-hoz hasonló módon egyes meghatározott juttatásként személyijövedelemadó- és szochoköteles?
Részlet a válaszából: […] ...értékesítését végzi. Az ajándéksorsolásnak vásárlással vagy szolgáltatás igénybevételével egybekötöttnek kell lennie. A fürdőüzemeltetéssel ennek a feltételnek megfelelnek.A vásárláskor a résztvevőknek sorsjegyet kell adni, ez lehet online letölthető is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Személygépkocsi aktiválása, költségeinek elszámolása

Kérdés: Személygépkocsi-aktiválás során a beszerzési értékben mit kell figyelembe venni? Az áfa értéke aktiválandó-e, üzembe helyezés esetén milyen költségeket lehet figyelembe venni (rendszámtábla, zöldkártya, műszaki engedély, téli gumi)? Üzemeltetés során az üzemanyag, szervizköltség, parkolási költség, útdíj, autópálya--matrica elszámolása, könyvelése hogyan történik, az áfa levonásba helyezhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...előállítási) értéke részének. E paragrafus (7) bekezdése alapján a bekerülési értéknek része a tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges – és a tárgyi eszköz beszerzésével egy időben, vagy annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Kedvezményes strandbelépő juttatása

Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...jog illette meg. Ez utóbbi feltétel nyilvánvalóan fennáll, mivel a strandot üzemeltető áfaalany kft.-nek van adólevonási joga a strand üzemeltetésével kapcsolatban. A személyi jövedelemadót érintő kérdések A magánszemély bevételének meghatározása során az Szja-tv. 5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Reprezentáció nyilvántartása

Kérdés: Reprezentáció esetén a nettó értéket a személyi jellegű kiadások, a hozzá kapcsolódó áfa értékét a dologi kiadások között kell nyilvántartanunk. Szja-oldalról viszont a bruttó összeg után kell adót fizetnünk, a Kincstár felé a KIR-ben a bruttó összeg kerül jelentésre. Ezáltal az intézményi bérfeladás eltér a könyveléstől az áfa összegében. A fenti jogszabályok nincsenek összhangban, ezért sérül az átláthatóság. A tételeket nehéz egyeztetni. Szükséges esetleg valamilyen analitika vezetése a különbözethez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] ...1-jétől hatályos szöveg szerint "A vásárolt anyagok bekerülési értéke az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése, K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése és – a reprezentációs készletek, üzleti ajándékok beszerzésével kapcsolatosan – a K123....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 13.

Bekerülési érték

Kérdés: Egy projekt aktiválása esetén az alábbiak közül melyek képezik a bekerülési érték részét: általános menedzsment feladatok, közbeszerzés, tanulmányok és vizsgálatok készítése, szeizmikus vizsgálatok, geofizikai mérések kiértékelése, geológiai, hidrológiai, hőterjedési modell készítése, megvalósulási tanulmány költségei, környezetvédelmi engedélyezési dokumentációk, mérnöki feladatok, műszaki ellenőrzés, tájékoztatás és nyilvánosság költsége, használatbavételi és üzemeltetési engedélyek költségei?
Részlet a válaszából: […] ...bekerülési érték részét:– Általános menedzsment feladatok– Tájékoztatás és nyilvánosság költsége– Használatbavételi és/vagy üzemeltetési engedélyek költségeiÉv elejei álláspont szerint a műszaki ellenőrzés ki­adásai még nem képezték a bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Korengedményes nyugdíjazás munkáltatót terhelő kiadásainak elszámolása

Kérdés: Dolgozónk 2008. január 9-én tölti be a reá irányadó előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárt (60 évet). Mivel törvényileg már csak az idén van arra lehetőség, hogy munkaviszonyának megtartása mellett menjen el nyugdíjba, ezért szeretne korengedménnyel nyugdíjba menni az idei évben. Úgy tudjuk, erre lehetősége van abban az esetben, ha a munkáltató megállapodást köt vele a korengedményes nyugdíjazásról, és nyilatkozatban vállalja, hogy a korengedményes nyugdíj idejére járó nyugdíj összegét és a postaköltséget egy összegben befizeti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elkülönített számlájára [181/1996. (XII. 6.) Korm. rend.]. Intézményünk bérszámfejtését központilag a Magyar Államkincstár végzi. Kérdésünk az, hogy a munkáltató által befizetett nyugdíj- és postaköltség könyvelési tételei melyek?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a költségvetési szervilletményszámfejtése milyen módon valósul meg.A postaköltséget a dologi kiadások között, az 55229. Egyébüzemeltetési, fenntartási szolgáltatások kiadásai között kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 3.
1
2