5 talált cikk a közjegyző , üzemeltetés kifejezésre

Kérdés: Intézményünk szeretne online nyereményjátékot indítani, melynek keretében marketingeszközöket vagy az intézményünknél felhasználható fürdőbelépőjegyet lehetne nyerni. Az így kiadott ajándékokkal milyen módon lehet elszámolni? Adózás tekintetében a marketingeszközök beszerzési árával, valamint a belépőjegy-árusításban szereplő összeggel számolva a reprezentáció-hoz hasonló módon egyes meghatározott juttatásként személyijövedelemadó- és szochoköteles?

Kérdés: Az Áhsz. 15. melléklete a K336 Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások rovathoz kapcsolódóan az alábbiakról rendelkezik: "Ezen a rovaton kell elszámolni a) azokat az egyébként jellemzően az államháztartás által kibocsátott komplex szolgáltatások – különösen egészségügyi, oktatási (az informatikai oktatás kivételével), szociális szolgáltatások – vételárát, amelyeket államháztartáson kívüli szervezetek, személyek teljesítenek". A különösen kitétel és a felsorolás alapján ezen a rovaton egy önkormányzat esetében elszámolhatók-e a közszolgáltatási szerződés alapján ellátott zöldterület-kezelési, temetőüzemeltetési stb. feladatok kiadásai, vagy azokat inkább a K337 Egyéb szolgáltatások rovaton kell kimutatni?

Kérdés: Az Áhsz. szerint a K336-ra Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások kerülnek. Ezen a rovaton kell elszámolni:
a) azoknak az egyébként jellemzően az államháztartás által kibocsátott komplex szolgáltatásoknak – így különösen egészségügyi, oktatási (az informatikai oktatás kivételével), szociális, útüzemeltetési, környezetvédelmi szolgáltatások – a vételárát, amelyeket államháztartáson kívüli szervezetek, személyek teljesítenek, és
b) más szellemi jellegű tevékenység szolgáltatásvásárlással történő ellátása miatt fizetett vételárakat, így különösen a tervezői, tanácsadói, ügyvédi, jogi segítői, fordítói, közjegyzői, közbeszerzési irodai díjakat.
Eddig én úgy értelmeztem, hogy csak a szellemi szakmai tevékenységeket soroljuk ide. Most elbizonytalanodtam, ugyanis az a) pontban nem nevesíti azt, hogy szellemi szolgáltatás. Mivel az a) pont az egészségügyi komplex szolgáltatásokat is a K336-ra sorolja, felmerült bennem a kérdés, hogy csak a szellemi tevékenységek tartoznak ide? Vagy esetleg a fizikai egészségügyi jellegű szolgáltatások is (pl. mikrobiológiai vizsgálat besorolásában bizonytalan vagyok, hogy az K336 vagy K337)? Jelenleg az a) pont szerint ide könyveljük pl. a véradás szervezését, a számlás (nem közalkalmazott) orvosokat stb. A törvényalkotó célja valószínűleg az volt a K336-ra történő dologi kiadásból való átsorolás tilalma esetében (csak a K1 Személyi juttatásokból lehet megemelni), hogy lekorlátozza a beszámlázásokat. Kérdésem, hogy a fizikai típusú egészségügyi szolgáltatások is a K336 Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatásokra kerülnek vagy nem?

Kérdés: Intézményünk (több intézménnyel közösen) a földgázszolgáltatást közbeszerzési eljárás lebonyolítása után, az eljárást elnyert szolgáltatótól vásárolja meg. A közbeszerzés lebonyolítását végző cég "szabad piaci földgáz energia tender lebonyolítása, Hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység (SZJ 7022)" megnevezéssel díjat számláz részünkre, amely a megtakarítás 30%-a, 12 részletben. Kérdésem az lenne, hogy az általuk számlázott összeget milyen főkönyvi számra kell könyvelni?

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?