9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Vízi turizmus infrastrukturális fejlesztése
Kérdés: 1. Önkormányzatunk TOP PLUSZ pályázatot nyert el. A projekt keretében turisztikai fejlesztés valósul meg, mely magában foglalja a vízi turizmus infrastrukturális fejlesztését (kishajók fogadására alkalmas kikötő létesítése, napkollektoros rendszer telepítése) és közúti infrastruktúra fejlesztését (kiszolgáló út és járdafelújítás, parkolók kialakítása). A fejlesztés egyszerre szolgálja a helyi turizmus élénkítését, továbbá a helyi, valamint a környékbeli lakosság szabadidős és sporttevékenységekre vonatkozó lehetőségeinek bővítését. A pályázati anyagban felsorolásra kerültek azok az ingatlanok, melyeken a beruházás megvalósul, melyhez kapcsolódik a megvalósítani kívánt úszóműves kikötőhely, mely az engedélyeztetést követően lajtsromszámmal kerül azonosításra.
A pályázatra nettó finanszírozást nyertünk, azaz az áfa nem elszámolható költség, azt önerőként biztosítjuk.
2. Önkormányzatunk az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja és a 88. §-ának (4) bekezdése tekintetében az adókötelezettséget választotta.
3. Önkormányzatunk a projekt keretében megvalósuló úszóműves kikötőhelyet előbérleti szerződés alapján bérbe adta a 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkező kft.-jének. A kft. tevékenységei között szerepel a 9329 M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység, valamint az 5030 Belvízi személyszállítás. A pályázat megvalósulását követően a pályázati kritériumoknak megfelelően üzemeltetési szerződést kívánunk kötni. A nyertes üzemeltető szerződés alapján működteti a projekt során megvalósított úszóműves kikötőt.
4. Önkormányzatunk áfalevonási, visszaigénylési jogát az alapozhatja meg, hogy a projekt megvalósításával kialakított úszóműves kikötő használata, hasznosítása az önkormányzat áfaköteles gazdasági tevékenysége részeként történik, ahogy ez az Áfa-tv. 120. §-ának szövegéből következik. Az önkormányzat előbérleti szerződése megalapozza-e az áfalevonási jogát, a beruházás során élhet-e áfalevonási jogával? A pályázat során megvalósuló úszóműves kikötőhely ingatlan vagy ingó bérbeadásnak minősül?
Kérem szíves állásfoglalásukat a jogszabály értelmezésével kapcsolatban!
A pályázatra nettó finanszírozást nyertünk, azaz az áfa nem elszámolható költség, azt önerőként biztosítjuk.
2. Önkormányzatunk az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja és a 88. §-ának (4) bekezdése tekintetében az adókötelezettséget választotta.
3. Önkormányzatunk a projekt keretében megvalósuló úszóműves kikötőhelyet előbérleti szerződés alapján bérbe adta a 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkező kft.-jének. A kft. tevékenységei között szerepel a 9329 M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység, valamint az 5030 Belvízi személyszállítás. A pályázat megvalósulását követően a pályázati kritériumoknak megfelelően üzemeltetési szerződést kívánunk kötni. A nyertes üzemeltető szerződés alapján működteti a projekt során megvalósított úszóműves kikötőt.
4. Önkormányzatunk áfalevonási, visszaigénylési jogát az alapozhatja meg, hogy a projekt megvalósításával kialakított úszóműves kikötő használata, hasznosítása az önkormányzat áfaköteles gazdasági tevékenysége részeként történik, ahogy ez az Áfa-tv. 120. §-ának szövegéből következik. Az önkormányzat előbérleti szerződése megalapozza-e az áfalevonási jogát, a beruházás során élhet-e áfalevonási jogával? A pályázat során megvalósuló úszóműves kikötőhely ingatlan vagy ingó bérbeadásnak minősül?
Kérem szíves állásfoglalásukat a jogszabály értelmezésével kapcsolatban!
2. cikk / 9 Önkormányzati alapfeladatokat ellátó intézmény
Kérdés: Önkormányzati költségvetési intézményünk jelenleg szociális és egészségügyi feladatokat lát el. A fenntartó önkormányzat azon gondolkodik, hogy a városüzemeltetési kft. feladatait, 15 fő alkalmazottal együtt, az intézményhez csoportosítja át. A feladatok konkrétan: strand-, sportlétesítmény- és vásárcsarnok-üzemeltetés, mezőgazdasági gépi munkák, személyszállítás busszal és szálláshely-szolgáltatás. Az önkormányzat a kft. működtetéséhez anyagi forrásokkal hozzájárul. Az intézménynek vállalkozási tevékenység keretében kell-e ellátnia az átvett feladatokat az átszervezést követően? Jól gondoljuk, hogy a tevékenység formája (alap- vagy vállalkozási) COFOG-onként állapítandó meg? Illetve ha az újonnan átvett COFOG hasznot termel, akkor az vállalkozási tevékenység lesz, ha pedig veszteséges, akkor alaptevékenység?
3. cikk / 9 Csoportos személyszállítás céges járművel
Kérdés: Cégünk építőipari kivitelezéssel foglalkozik. A munkavállalók munkavégzésének helye a cég székhelyétől/telephelyétől mindig eltér, az ország több városában végzünk kivitelezést. Munkaszerződésük szerint a munkavégzés helye Magyarország területe. Mivel nagy kitérő, időkiesés és felesleges költség lenne a székhelyre való be-utazás mindennap, ezért a munkaterületekre való utazást úgy oldanánk meg, hogy a cég tulajdonában lévő kisteherautókkal – 3 és 6 személyesek – az egy környéken élő munkavállalókat lakóhelyükről közvetlenül a munkavégzés helyére szállítjuk. Ezen kisteherautókat vezető munkavállalók a járművekkel a munkanap végén hazamennek a lakóhelyükre, és másnap onnan indulnak az aktuális munkavégzési helyre. Ebben az esetben minek minősül a lakóhelyre való utazás céges tehergépkocsival? Felmerül a céges jármű magánhasználata? Kell-e költségtérítést fizetni vagy ingyenes juttatást elszámolni a munkavállalónak?
4. cikk / 9 Buszbérbeadás
Kérdés: Az önkormányzatunk alanyi mentes adóalany. Az önkormányzat azt tervezi, hogy egy egyesülettől üzemeltetésre átvesz egy 9 és egy 14 személyes buszt. Az önkormányzat ezeket a buszokat bérbe szeretné adni. Még nincs leszabályozva a buszbérbeadás. Az önkormányzat egy katás vállalkozóval üzemeltetné a buszt. A katás vállalkozó számlázna az önkormányzatnak a személyszállítás elvégzéséért. Amennyiben az önkormányzat a buszokat bérbe adja, akkor a számlát áfásan vagy mentesen kell kiállítani? Be kell jelenteni a NAV felé? Ha áfás, akkor havonta kell az áfát befizetni? Hogyan kellene leszabályoznunk a bérbeadást?
5. cikk / 9 Munkába járás biztosítása hivatali gépkocsival
Kérdés: A gépkocsit munkaidőben veszik igénybe a kollégák a feladat ellátásához. Szervezeti egységünkben többen egy településről járnak munkába a költségvetési szerv székhelyére. 5 munkába járó alkalmazott esetén lényegesen gazdaságosabb lenne a "hivatali" (bérelt) gépkocsi igénybevétele, mint valamennyi dolgozó munkába járással kapcsolatos költségtérítésének megfizetése. Hogyan tudjuk szabályosan elszámolni a hivatali gépkocsi igénybevételét munkába járáshoz? Milyen adó- és egyéb fizetési kötelezettség terheli a munkavállalót, illetve a munkáltatót a fenti lehetőség biztosítása kapcsán?
6. cikk / 9 Költségvetési szerv tulajdonában álló busz üzemeltetése, bérbeadása
Kérdés: Önkormányzatunk 9, illetve 17 személyes kisbusszal rendelkezik. Szeretnénk a buszt bérbe adni. Milyen módon tehetjük ezt meg? Hogyan kell szabályozni a bérbeadást? Szükséges-e hozzá külön szabályzat, illetve milyen egyéb módon kell szabályozni a felelősséget, mely számviteli szabályokra kell odafigyelni?
Mi a helyzet abban az esetben, ha az önkormányzat saját közalkalmazott sofőrt is biztosít a bérbeadáshoz?
Mi a helyzet abban az esetben, ha az önkormányzat saját közalkalmazott sofőrt is biztosít a bérbeadáshoz?
7. cikk / 9 Csoportos személyszállítás
Kérdés: A csoportos személyszállításra vonatkozó adómentes feltételnek megfelel-e az az eset, ha közösségi közlekedés hiányában hétvégén vagy késő este a munkáltató taxiszolgáltatást vesz igénybe 4 fő részére a hazajutásuk érdekében?
8. cikk / 9 Iskolabusz és falugondnoki busz bérbeadása
Kérdés: Mi a feltétele annak, hogy az önkormányzat által üzemeltetett iskolabuszt, illetve falugondnoki autót bérbe lehessen adni, illetve szabad kapacitás terhére – pl. nyáron szállítási tevékenységet lehessen végezni? Milyen jogszabályokat kell figyelembe venni?
9. cikk / 9 Dolgozók csoportos szállításának adózása
Kérdés: Munkahelyemen a dolgozókat saját mikrobusszal szállítják munkába. Természetbeni juttatásnak minősül-e a szállítás? Kell-e utána adót fizetni a dolgozónak, illetve a munkáltatónak? Emellett 4000 Ft értékű étkezési hozzájárulást fizetünk a dolgozónak, étkezési utalvány formájában. Helyesen jár-e el az intézet, ha a dolgozóval a rá vonatkozó km után megállapított bérlet árának 20%-át befizetteti?