Részletre vásárolt telefon

Kérdés: Intézményünk mobiltelefont vásárolt 24 havi részletre, aminek a törlesztőrészlete a havi telefonszámlában jelenik meg. A telefont egy összegben bevételeztük átvételkor az alábbiak szerint a szerződésben szereplő összeggel: T 1311242 – K 9244. A telefon törlesztőrészlete a havi számlákban a K64-es rovatra kerül rögzítésre, amelyet negyedévente kivezetünk a befejezetlen beruházások közül: K 15113 – T 843599. Helyesen járunk el a könyvelésnél?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 55. §-ának (1) bekezdése alapján az adófizetési kötelezettséget a teljesítés keletkezteti. Tekintettel arra, hogy a telefonvásárlás esetében részteljesítések nem lehetségesek, mert a készülék nem osztható, így a számlát a teljes vételárról ki kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Átalakuló egyetem által nyújtott reprezentáció és üzleti ajándék

Kérdés: Egy állami felsőoktatási intézmény 2021. augusztus 1-jétől átalakul, magán felsőoktatási intézmény lesz, magánalapítványi fenntartás alá kerül. Lehet-e alkalmazni az Szja-tv. 70. §-ának (5) bekezdését, azaz a reprezentációs események és üzleti ajándékok juttatása esetén hogyan alakul az adókötelezettség, hiszen 2020. augusztus 1-jétől az egyetem alapítványi fenntartású közhasznú magán felsőoktatási intézmény lesz?
Részlet a válaszából: […] ...is). Az ilyen kifizető esetében mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Térítés nélkül kapott eszközök

Kérdés: Önkormányzat intézménye (óvoda) a BMSK Sport Közhasznú Nonprofit Kft.-től "ovis labdaprogram" keretében térítésmentesen átadott sporteszközöket, melyek ezzel az intézmény tulajdonába kerültek. A könyv szerinti bruttó értéket közölték velünk. Az eszközöket (melyek túlnyomó része labdákból áll) kis értékű tárgyi eszközök közé kívánjuk bevenni, és elkülönített leltárban szeretnénk kezelni. Ezzel kapcsolatban a konkrét könyvelési tételeket szeretnénk megtudni. Az időbeli elhatárolást itt is el kell végezni? Illetve amikor az értékcsökkenés egy összegben elszámolásra kerül, milyen főkönyvi számmal kell az időbeli elhatárolást visszakönyvelni? Az ezzel kapcsolatos összes könyvelési tételt szeretnénk megtudni.
Részlet a válaszából: […] ...alapján a kis értékű tárgyi eszközök bekerülési értéke az üzembe helyezést, használatbavételt követően, de legkésőbb a negyedéves zárlati feladatok elvégzése során terv szerinti értékcsökkenésként egy összegben elszámolandó.Könyvelési lépések:Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Adományként kapott vagyontárgyak

Kérdés: Önkormányzatunk egy magánszemélytől adományként kapott egy képzőművészeti alkotást (szobor, 15 millió forint értékben) és egy egyéb építményt (esőbeálló, 1,3 millió forint értékben). A műalkotás és az építmény az átadás napjától az önkormányzat vagyonát képezi. Hogyan kezeljük a két vagyontárgyat (nyilvántartásba vétel, értékcsökkenés, egyéb eredményszemléletű bevétel)?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolni olyan eszköznél, amely értékéből a használat során nem veszít, vagy amelynek értéke – különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan – évről évre nő. Vizsgálni kell, hogy a kapott szobor, képzőművészeti alkotás ennek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Működési támogatás elszámolása

Kérdés: Cégünk működési támogatást kapott 2018. decemberben, de csak 2019 első negyedévében fogja felhasználni. Passzív időbeni elhatárolásra könyveljük, de 2019-ben hogyan vezetjük össze a tárgyi eszközökkel a könyvelésben?
Részlet a válaszából: […] Működési támogatást éven belül elhasználódó anyagokra, eszközökre, dologi kiadásokra lehet felhasználni. Éven túl használatos tárgyi eszközt (befektetett eszközt) fejlesztési célú támogatásból lehet vásárolni, létesíteni.Az elhatárolás elvei a vállalkozási (cégek)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Művészek önálló programja megvalósításának önkormányzat általi támogatása

Kérdés: Önkormányzatunk nyilvánosan meghirdetett pályázat vagy egyedi döntés alapján esetenként támogatást nyújt magánszemélyeknek – jellemzően művészeknek – különböző önálló programjuk megvalósításához (pl. könyvkiadás, kiállítás szervezése stb.). A támogatás tényleges kifizetése támogatási szerződés alapján történik, melyben rögzítésre kerül a támogatás összege, mely összeggel a támogatottnak a szerződésben meghatározott időpontig a támogatott nevére szóló bizonylatokkal, számlákkal el kell számolni. Amennyiben a szerződésben foglalt elszámolási kötelezettségét nem teljesíti, nem a teljes összeggel számol el, vagy a támogatás összegét nem a szerződésben meghatározott cél megvalósítására használja fel, köteles a támogatás összegét részben vagy teljes összegben az önkormányzat részére visszafizetni. Fent leírt feltételekkel nyújtott támogatás a magánszemély támogatottnál keletkeztet-e szja-fizetési kötelezettséget? A támogatási összeg kifizetésekor az önkormányzatnak mint kifizetőnek miként kell eljárnia?
Részlet a válaszából: […] ...támogatás adójogi vonzatának megítélése során mindig az eset összes körülményeit figyelmbe véve, egyedi elbírálást alkalmazva kell eljárni. Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint adómentes az a bevétel, amelyet az Szja-tv. 1. számú melléklete...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Szállítási költség

Kérdés: Költségvetési intézményünk többször rendel interneten keresztül karbantartási anyagokat, amit rendelés után postán kapunk meg. A számlán az adott termék mellett külön fel van tüntetve a szállítási költség is. Ezt a költséget külön rovatra kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási tevékenység ellenértékét, díjait, feltéve hogy azok az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek. A számviteli politikában és az értékelési szabályzatban is rendelkezni kell arról, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Városüzemeltetési feladatok

Kérdés: Városüzemeltetési feladatokra állami feladatalapú finanszírozást kapunk. A társaság működéséhez az éves költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig általános működési támogatást nyújtunk. A támogatás utalása havi ütemezésben történik, mely havi összeg forrása az adott hónapban utalt feladatalapú finanszírozás rész, valamint saját forrás. A feladatalapú finanszírozáselszámolás alapja a kiadások megfelelő COFOG-on történő elszámolása. Esetünkben a társaság részére havonta leutalt összeg államháztartáson kívülre átadott pénzeszköz a 066020 város- és községgazdálkodás COFOG-on történik. Hogyan javítsuk a könyvelésünkön az elszámolás érdekében, hogy a havonta leutalt összeg ne minősüljön szolgáltatásnyújtásnak, ne kerüljünk az áfa hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az önkormányzat a saját tulajdonú gazdasági társaságának adjon áfaalapot nem képező működési támogatást, de minden esetben egyedileg az eset összes körülményeinek figyelembevételével kell vizsgálni, hogy szolgáltatásnyújtás ellenértékének minősül-e....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Városüzemeltetési és város- gondnoksági feladatok ellátására nyújtott önkormányzati támogatás

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os nonprofit gazdasági társaságának városüzemeltetési és városgondnoksági feladatok ellátására támogatást nyújt.
Kérdéseink:
1. Ha az önkormányzat konkrétan meghatározza, hogy a támogatást milyen feladatokra és mekkora összegben költheti el a társaság, akkor az így nyújtott támogatás ellenértéknek minősül-e, kell-e általános forgalmi adót fizetni utána?
2. Ha a támogatást az önkormányzat gazdasági társaságának általános jelleggel adja, hogyan tudja az önkormányzat a feladatok ellátására adott támogatás felhasználását előírni és azt ellenőrizni?
Részlet a válaszából: […] ...amely nem tartozik az áfa hatálya alá.A közfeladat-ellátási szerződés keretében finanszírozott társaságokkal is köthet olyan egyedi, a közfeladat-ellátási szerződés keretein túli szerződést az önkormányzat, amely már szolgáltatásvásárlásnak minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.

Támogatások rendszere

Kérdés: A korábbi években az Áht. 13/A §-ának (2) bekezdése előírta, hogy az államháztartás alrendszereiből támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre céljelleggel – nem szociális ellátásként – juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó köteles ellenőrizni a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetés­szerű felhasználása esetén a felhasználót visszafizetési kötelezettség terheli. 2012. évtől milyen jogszabályi előírás vonatkozik a civil szervezetek (pl. sportegyesület, egyház) részére céljelleggel biztosított támogatásokra?
Részlet a válaszából: […] ...származó bevétel,f) az előző pontok alá nem tartozó egyéb bevétel,g) a költségvetési támogatás:– a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás,– az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.
1
2