Cafeteriamegvonás alkalmazása kötelezettségszegés esetén hátrányos jogkövetkezményként

Kérdés: A munkáltatónak (cafeteriaszabályzat alapján) van-e lehetősége bizonyos esetekben, például ha a munkavállaló fegyelmi vétséget követ el, vagy nem megfelelően végzi munkáját, a munkavállalókat meghatározott időre, 1-2-3 hónapra kizárnia a cafeteria-rendszer kereteiből, olyan módon, hogy szankcióként nem fizet az adott hónapokra a vétséget elkövető munkavállalói részére cafeteriajuttatást? (Természetesen a többi munkavállaló megkapja a cafeteriaszabályzat alapján járó juttatásait.) Amennyiben a munkáltatónak van erre lehetősége, milyen el-járási folyamatra, dokumentációra van szüksége az egyedi döntésének jogszerű érvényesítésére?
Részlet a válaszából: […] ...köthető ki kötelezettségszegés esetére alkalmazható szankció. Ez esetben természetesen csak egységes elvek mentén, tehát nem egyediesítve lehet ezt munkaszerződésbe foglalni (valamennyi munkavállaló esetében vagy objektív szempontok szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Civil szervezetek önkormányzati támogatásának államháztartási és adózási vonatkozásai

Kérdés: Az önkormányzat milyen módon támogathatja a nem jogi személyiségű "szervezeteket"? Például olyan kertbarátkör, mely az önkormányzattal a rendezvények terén együttműködik, de nincs bejegyezve, nincs adószáma stb. Támogatásnak minősül-e vagy a dologi kiadások között kell elszámolni, mert a kertbarátkör nevére nem is kérhető számla, támogatási szerződést nem lehet vele kötni, mert nem szervezet? Ha lehet támogatni, hogyan számoltatható el? Mi a kötelezettségvállalás dokumentuma ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...közigazgatási hatósági határozattal vagy hatósági szerződéssel,b) támogatói okirattal vagy támogatási szerződésseljogszabály vagy egyedi döntés (támogatási döntés) alapján, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül nyújtható.Ezek lehetnek tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Civil szervezetek önkormányzati támogatása

Kérdés: A Mötv. 42. §-ának 4. pontjában foglaltak szerint a képviselő-testület nem ruházhatja át többek között az "alapítványi forrás átvétele és átadása" tárgyában hozandó döntési hatáskört. Önkormányzati forrás alapítvány részére történő átadása esetében a jelenleg hatályos szabályozás szerint ki a hatáskör gyakorlója, hol található meg ennek szabályozása? A helyi önkormányzat feladatai ellátása során támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. Az önkormányzat a Mötv. 13. §-ának (1) bekezdése szerinti helyi közügyek és a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok kapcsán jogosult – saját bevételei vagy az erre a célra biztosított külön források terhére – természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek (civil szervezetek) támogatására, feltéve hogy ez a kötelező önkormányzati feladatok ellátását nem veszélyezteti.
Részlet a válaszából: […] ...hatósági határozattal vagy hatósági szerződéssel, valamint támogatói okirattal vagy támogatási szerződéssel, jogszabály vagy egyedi döntés (támogatási döntés) alapján, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül nyújtható.Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Talajterhelési díj alóli mentesség

Kérdés: Talajterhelési díj megfizetése alól adhat-e mentességet az önkormányzat helyi rendeletében?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése mentességet is rögzít. E szerint nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz, és a kibocsátás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Áfabevallások gyakorisága

Kérdés: Az általános forgalmi adóban a bevallás gyakoriságát az Áfa-tv. határozza meg. Az előbbiekre tekintettel hogyan kell értelmezni az Art. 1. sz. mellékletének azon szabályát, amely szerint a tárgyévben végzett, valamennyi korábbi időszakot érintő önellenőrzés nem érinti a tárgyévi bevallás gyakoriságát?
Részlet a válaszából: […] ...a gyakoribb elszámolásra való áttérésnél figyelembe veendő összeget), és ebbe beleértendő az önellenőrzés is. Ha pl. az I. és II. negyedévről benyújtott bevallás alapján az adózó elérné az értékhatárt, de a II. negyedévről benyújtandó bevallása időpontjáig az I...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Költségvetési szerv pénzforgalmibankszámla-nyitási és -bejelentési kötelezettsége

Kérdés: Terheli-e önálló pénzforgalmibankszámla-nyitási és -bejelentési kötelezettség a költségvetési szervet, ha adókapcsolattal rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó alszámlákon tartja nyilván.Az az intézmény, amely továbbra is a saját nevében adóalany marad, az új pénzforgalmi – egyedi azonosítására alkalmas – alszámla számát, valamint a megszüntetendő számla számát az APEH által rendszeresített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 16.

Adóbevallás elektronikus úton

Kérdés: Intézményünk a legutóbbi számítástechnikai fejlesztést követően alkalmassá vált arra, hogy elektronikus úton nyújtson be adóbevallást. Milyen módon lehet ezt megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...A minősített elektronikus aláírásnak a következő követelményeknek kell megfelelnie: alkalmas az aláíró azonosítására és egyedülállóan hozzá köthető, olyan eszközökkel hozták létre, amelyek kizárólag az aláíró befolyása alatt állnak, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 18.

Állásfoglalások érvényessége

Kérdés: Megállapíthatja-e az APEH a fizetendő áfát saját iránymutatása szerint? Polgári peres eljárásban a bíróság figyelembe veszi-e az APEH-iránymutatást?
Részlet a válaszából: […] ...iránymutatásokat adnak ki annak érdekében, hogy az adózók az egyes törvényeket könnyebben alkalmazhassák. Az adóhatósághoz beérkező egyedi kérdésekre az ügyfélszolgálatok adják meg a választ. Ha egy-egy kérdés gyakrabban felmerül, akkor célszerű ezt a kérdést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.