Önkormányzati útfelújítás támogatásból

Kérdés: Településünk külterületén ipari park létesült. Az ipari parkban működő vállalkozások egyre nagyobb kapacitással működnek. Az ipari park megközelítése az önkormányzat tulajdonában lévő közúton lehetséges. Az út a rossz állapota és keskenysége miatt nem kielégítő a vállalkozások számára. Az idei évben az önkormányzatnak nincs szabad pénzmaradványa, mely lehetővé tenné az út felújítását, miközben annak állapota jelentősen megnehezíti a vállalkozások mindennapjait. Megoldásként felmerült, hogy a vállalkozók/vállalkozások megelőlegeznék ezt a költséget. Önkormányzatunk pénzügyi helyzete stabil, a következő évben várhatóan vissza is tudja fizetni a támogatást.
Felmerülő kérdéseink:
- Kaphat-e visszatérítendő fejlesztési célú támogatást egy vállalkozástól az önkormányzat?
- Az így kapott támogatás adósságot keletkeztető ügylet?
- Kormányzati hozzájárulás szükséges?
- Amennyiben előrehozott iparűzési adó megfizetésével biztosítaná a vállalkozás az útépítés fedezetét, és az utat az önkormányzat építi meg, azt hogyan kellene elszámolni, milyen kihatással lenne az adott év adóerő-képességére, vagy melyik év adóerő-képességét befolyásolja?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezések 1/c pontjában szabályozza az adóerő-képesség számítását. Az adóerő-képességet a tárgyévet követő év II. negyedéves költségvetési jelentése alapján kell számítani.Az adóerő-képességet az iparűzési adóalap után kell számítani, nem pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Szociális ellátások és a fővárosi közösségi közlekedési feladatok finanszírozása

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a helyi önkormányzatoknak a Htv. 36/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] ...1.c) alpontja tartalmazza. A 2014. július 1-jén hatályos iparűzésiadó-rendelettel rendelkező települési önkormányzat a 2015. II. negyedéves költségvetési jelentés keretében szolgáltatott adatot a 2014. évi iparűzésiadó-alap összegéről. A 2015. II....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Egyszerűsített értékelési eljárás keretében értékvesztés elszámolása

Kérdés: 2014-ben az új Áhsz. szerint az önkormányzatoknak a közhatalmi bevételeik (helyi adók) utáni egyszerűsített értékelési eljárással elszámolt értékvesztést negyedévente vagy évente egyszer év végén kell elszámolniuk, könyvelniük?
Részlet a válaszából: […] ...kategóriákhoz rendelt százalékos mutatókat évente felül kell vizsgálni.Az Áhsz. 53. §-a (6) bekezdésének e) pontja szerint a negyedéves könyvviteli zárlat keretében el kell végezni az egyszerűsített értékelés alá vont követelések esetén az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Gépjárműadó-hátralék értékelése

Kérdés: Kell-e értékvesztést elszámolni a gépjárműadó-hátralék után? Önkormányzatunk az értékelési szabályzatában a központi, a helyi adókkal és az adók módjára behajtandó köztartozásokkal kapcsolatos követelések értékelésénél az egyszerűsített értékelés eljárást választotta. Pl.: az ONKA program által készített kimutatás alapján a gépjárműadósokkal kapcsolatos követelések állománya bruttó 100 E Ft. Az adósminősítési kategóriák szerint kimutatott értékvesztések összege 20 E Ft. Milyen értékben kell a gépjárműadóval kapcsolatos követeléseket a helyi önkormányzat mérlegében kimutatni ebben az esetben? 100 E Ft-tal vagy 80 E Ft-tal?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározása az adósok együttesminősítése alapján egyszerűsített értékelési eljárással (azok csoportosértékelésével) vagy egyedi értékeléssel történik a 249/2000. (XII. 24.) Korm.rendelet 31/A. §-a szerint. A számviteli szabályok szerint az értékvesztést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 22.

Összhangba hozhatók-e a 9. számlaosztály és az adósok főkönyvi számlái?

Kérdés: A költségvetési szerv által kiállított számla (bizonylat) alapján befolyt összegeket a 91. Intézményi működési bevételek, a 92. Önkormányzatok működési bevételei, illetve a 93. Felhalmozási és tőkejellegű bevételek számlacsoport forgalmi számláin kell kimutatni. Ugyanakkor negyedévente a számla (bizonylat) összegét követelésként is elő kell írni, vagy az adósok, vagy a vevők között. Vagyis minden számla (bizonylat) összekapcsolható bevétel miatt a 9-es számlaosztály valamely számlájával, állományváltozás miatt a 28-as számlaosztály valamely számlájával. A 941-es és a 921-926-ig főkönyvi számok az adósokhoz tartoznak, de ezenkívül vannak esetek, mikor nem tudjuk eldönteni, hogy adósok vagy a vevők közé kell-e felvenni a követelést. Egyértelműen beazonosíthatók-e a 9-es alosztálybeli főkönyvi számok, amelyekhez kapcsolódó számla (bizonylat) összegét a 281. Adósok főkönyvi számlára kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési beszámoló részét képező Pénzforgalmijelentésben részletesen be kell mutatni az időszakban ténylegesen befolyt,befizetett bevételeket. A bevételi űrlapok egyes soraiban kimutatandó bevételektartalmára vonatkozóan az elemi költségvetés összeállításához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.