Továbbszámlázott informatikai szolgáltatás

Kérdés: Az önkormányzat egy külsős céggel szerződést kötött informatikai szolgáltatások elvégzésére, mely magában foglalja az önkormányzat irányítása alatt álló intézmények informatikai karbantartását is. Az önkormányzat a szolgáltatótól havonta kap áfás számlát, de az intézmények részére közvetített szolgáltatásként csak negyedévente számlázza tovább ávával növelten. Az önkormányzat havi áfabevalló, azonban adott hónapban nem helyezte levonásba a szolgáltatás előzetesen felszámított általános forgalmi adóját. Az önkormányzatnak szükséges önellenőriznie a havi bevallásait, vagy a soron következő bevallásban az előző hónapokra vonatkozó áfatartalmat egy összegben levonhatja?
Részlet a válaszából: […] ...és annak továbbszámlázott része is határozott időszaki ügyletként számlázandó. A felek megállapodásán múlik, hogy havonta vagy negyedévente történik-e a számlázás, ezért mindkét megoldás alkalmazható.Az Áfa-tv. 120. §-a alapján az adóalany levonhatja azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Angol társaság adóalanyisága; szolgáltatás teljesítési helyének meghatározása

Kérdés: Egy magyar rendezvényszervező társaság egy cégcsoport érdekében a világ minden tájáról érkező embereknek oktatást érintő konferenciát szervez Budapesten. A rendezvénnyel kapcsolatos költségek azonban továbbszámlázásra kerülnek egy, az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező társaság/szervezet (a továbbiakban: UK Társaság) részére. Az angol áfaszabályok szerint azonban bizonyos értékhatár alatt az áfaregisztráció nem kötelező. Az angol szabályok szerint abban az esetben, ha egy társaság áfaköteles forgalma a 85 000 fontot meghaladja, akkor áfaregisztráció szükséges. A példa szerinti esetben a társaságnak a társasági adót érintően és a társaságiadó-bevallásában szereplő regisztrációs száma van, azonban áfaszáma nincs, és áfaregisztrációra sem köteles. A fenti tényállás kapcsán kérdésként merült fel, hogy a magyar rendezvényszervező által továbbszámlázott összeg tekintetében az igénybe vevő társaságot a Héa-irányelv, valamint a Vhr. szerint adóalanynak lehet-e tekinteni vagy sem, illetve igényelhet-e a probléma további vizsgálatot az angol fél részéről, valamint az angol adóhatóságtól érdemes-e egy igazolást beszerezni a megrendelő adójogi státuszát illetően vagy sem? Kérdés továbbá, hogy mindezt a Brexit befolyásolhatja-e, ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] ...illetően adóalanynak tekintheti a Közösség területén letelepedett igénybevevőt:a) amennyiben az igénybevevő közölte vele az egyedi héa-azonosító számát, és a szolgáltatásnyújtó a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Konyha működtetése – számlázási kérdések

Kérdés: 2017. január 1-jétől a polgármesteri hivatal átvette a konyhák működését az önkormányzattól, ami felvet néhány kérdést. A szociális étkeztetés maradt önkormányzati feladat, az intézményi és szünidei gyermekétkeztetés, valamint a munkahelyi és vendégétkeztetés azonban hivatali feladat lett. Korábbi években minden költséget az intézményi gyermekétkeztetésen számoltunk el, majd negyedévet követően a lefőzött adagszám alapján lett felosztva az egyes étkezési típusok között, és átkönyveléssel került a megfelelő kormányzati funkcióra és részgazdára (típus szerinti elkülönítés a könyvelőprogram szerint). A helyzetet nehezíti, hogy az iskola és a konyha közös óráról működik, így egy korábban kikalkulált adagszámra jutó rezsiösszeggel számolunk. Január-ban az iskolát átvette a KLIK, így 3. félként bejön a számlázásba. Mi a véleményük a következőkről?
1. A KLIK-nek 2 számlát kell kiállítani, egyet az önkormányzatnak a szociális étkezési adagok után fizetendő rezsiről, egy másikat a hivatalnak a gyermek-, munkahelyi és vendégétkezők adagja után fizetendő rezsiről.
2. A hivatal számlát állít ki az önkormányzatnak a szociális étkezők adagjára jutó bér-, járulék- és felhasznált nyersanyag után, mindhárom költség-elem után fel kell számolni a 27% áfát. Az önkormányzatnál pedig vásárolt szolgáltatásként lesz lekönyvelve. Annyiban növeli meg a költségeket, hogy a bér és járulék után is kell áfát fizetni. Így az egyik intézmény áfabefizető lesz, a másik áfa-visszaigénylő. És csak összességében, konszolidáltan nem lesz több az áfafizetési kötelezettség. A korábbi átkönyvelés megtörténhet-e az intézmények között, hogy ne kelljen számlát kiállítani?
3. Ha az előző számlában tételesen van kimutatva a bér, a járulék és a nyersanyag, akkor az önkormányzatnak a bért és járulékot közvetített szolgáltatásként kell könyvelnie a K335-re, illetve a nyersanyagot a K332-re? De ha nincs részletesen kimutatva, csak egyösszegű számla kerül kiállításra? Esetleg továbbszámlázott tételként kezelhető-e?
A következő probléma a kötelezettségvállalással kapcsolatban merült fel:
4. A hivatal közbeszerzés keretében kötött szerződést a nyersanyag-beszállítókkal. Ez egy keretszerződés, mely meghatározott egységárra vonatkozik, meghatározott mennyiség rendelése esetén. A szerződés szerinti összegnél azonban kevesebbet és többet is rendelhet a hivatal meghatározott százalékkal. Így a közbeszerzési szerződéssel lekötött összeg előzetes kötelezettségvállalásnak minősül. A végleges kötelezettségvállalás akkor keletkezik, amikor az élelmezésvezető megrendeli az adott árut. Mivel kötelezettséget előzetes pénzügyi ellenjegyzés után lehet vállalni, mindkét dokumentum (közbeszerzési szerződés és a megrendelő is) pénzügyileg ellenjegyzésre kerül. Abban az esetben nincs probléma, ha a megrendelő nagyobb összegre szól, mert a vállalt végleges kötelezettség pénzügyi teljesítése kisebb. Viszont ha nagyobb összegről szól a számla, akkor a különbségre nem történt végleges kötelezettségvállalás. Ez hogyan küszöbölhető ki?
Részlet a válaszából: […] A polgármesteri hivatal működteti a konyhát, vagyis főzi a szociális, intézményi és szünidei gyermekétkeztetéshez, a munkahelyi és vendégétkeztetéshez is az ételt.A hivatal készételt értékesít a KLIK és az önkormányzat részére. Az étel ára munkabér, járulék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Iskolai étkeztetés

Kérdés: Önkormányzati iskola vagyunk, saját konyhánk tavaly megszűnt, az étkezést a város diákélelmezési konyhája segítségével oldjuk meg "vásárolt élelmezés" jogcímen. A diákok nálunk csak a térítési díjat fizetik be, mi viszont a rezsivel növelt összeget fizetjük ki a diákélelmezésnek. Az áfabevallás tekintetében hogyan járunk el helyesen akkor, ha az önkormányzati támogatást nem címzett támogatásként folyósítják? (Negyedéves bevallók vagyunk.) Egyáltalán képezhetünk-e levonható adót? a) Ha igen, akkor a teljes "vásárolt élelmezés" számlák alapján, vagy a diákok befizetéseivel arányosan? Előbbi esetben, ha a teljes összegű "vásárolt élelmezés" kapcsán kiállított számlák alapján helyezem levonható részbe az összegeket, akkor a levonható rész nagyobb, mint a fizetendő, ami szerintem logikátlanság (még ha a mi intézményünknek ez kedvező is lenne). b) Utóbbi szerint az ún. nagy arányosítási képlettel számolva képzem a levonható adót, amit a bevallás megfelelő sorába beírva csökkentem a fizetendő részt (azaz az adó így is fizetendő marad). c) A harmadik lehetőség szerint egyáltalán nincs levonható adó, csak a fizetendő résszel kell foglalkozni.
Részlet a válaszából: […] ...nemállnak fenn.Ugyanakkor adóalapnak minősül ennél az étkeztetési formánális az az összeg, amelyet az intézmény által adott egyedi kedvezményellentételezésére folyósít az önkormányzat. Ha például az intézmény a diákok(vagy egyes diákok) személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 2.

Teljesített szolgáltatás könyvviteli elszámolása, ha az igénybevevő nem a teljesítőnek fizet

Kérdés: Egy önkormányzat lakossági hulladék elszállításával kapcsolatban olyan megállapodást kötött a vállalkozással, hogy alacsonyabb díjat számít fel szolgáltatásaiért a lakosságnak, ha az önkormányzat vállalja a lakossági díjak beszedését. A vállalkozás az önkormányzatnak leszámlázza a lakossági díjak teljes összegét egy összegben, és mellette kiküldi a vállalkozás nevével mint szállító, és az egyes lakosok nevére mint vevő, az egyedi számlákat, melyek alapján az önkormányzat beszedi a lakosságtól a díjakat. Azonban vannak, akik nem fizetnek, akiktől nem lehet beszedni a pénzt. Az önkormányzatnak, mivel ez nem költségvetési bevétel és kiadás, hogyan kell könyvelnie a vállalkozásnak kifizetett teljes összeget, illetve a lakosoktól beszedett bevételt, és mi a teendő a hátralékosokkal?
Részlet a válaszából: […] A leírt gyakorlat zavaros,valószínű ezért nem tudja az önkormányzat elszámolni könyveiben a gazdaságieseményt. Megjegyezzük, hogy a vállalkozó egy tevékenységről csak egyszer, egyszámlát állíthat ki.A bemutatott gazdaságiesemény véleményünk szerint közvetített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 14.

A 2006-os évre vonatkozó áfaszabályokról

Kérdés: Az adótörvények 2006. évi módosítása és a 25 százalékos adókulcs 20 százalékra történő csökkentése sok kérdést vetett fel, melyeket az átmeneti rendelkezések alapján nem tudtunk megnyugtatóan értelmezni. Amennyiben lehetséges, szeretnénk, ha részletesebb tájékoztatást kaphatnánk ezzel kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] ...időpontja, 2005. december 10-e, akkor az adó mértéke ateljes időszak vonatkozásában 25 százalék, amely a 2005. decemberi (IV.negyedéves, 2005. éves) bevallásban szerepeltetendő. Amennyiben a fizetésesedékessége 2006. január 1-jét követő, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 31.

Kedvezményes mobiltelefon-vásárlás könyvviteli elszámolása

Kérdés: A központosított közbeszerzéshez csatlakozva intézményeink dolgozóiknak kedvezményes mobiltelefon-készülékeket vásároltak, ennek következtében a dolgozók kedvezményes mobilszolgáltatásban részesülnek. Az intézmény könyvvitelében kell-e szerepelnie az intézmény által a dolgozóinak vásárolt mobiltelefon-készüléknek, illetve a szolgáltató által kiállított számlának, ha igen, akkor hogyan kell elszámolni, könyvelni? Kinek kell fizetni a közbeszerzés után a 125/1996. Korm. rendelet szerinti 2 százalékot, és milyen nyilvántartást kell vezetni róla?
Részlet a válaszából: […] ...függően lehet a készülékek beszerzését a tárgyi eszközökre vonatkozó szabályok szerint elszámolni.A közbeszerzési díjat, ha az egyedileg az adott eszközökhöz hozzárendelhető, akkor az állományba tartozásra vonatkozó döntésnek megfelelően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 18.