Munkába járás, helyi közlekedés számvitele

Kérdés: Intézményünk (fővárosi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési intézmény) dolgozói részére az alábbi munkába járással, helyi közlekedéssel kapcsolatos kifizetéseket teljesíti:
1. Vidéki dolgozók részére a távolságibusz-, illetve vonatbérletek árának 86%-át megtéríti.
2. Azoknak a vidéki dolgozóknak, akik nem tudják igénybe venni a tömegközlekedést (távolsági busz, vonat), sajátgépkocsi-használatot fizet (9 Ft/km).
3. Valamint a helyi közlekedési költségeit téríti azoknak a dolgozóknak, akik év elején éves BKK-bérletet kérnek (cafeteriakereten belül), továbbá ha év közben új dolgozó érkezik, aki szintén a cafeteriakeretén belül igényel havi BKK-bérletet, neki(k) havonta veszi meg a bérletszelvényt.
Hogyan kell a fenti tételeket könyvelni (kötelezettségvállalás, végleges kötelezettségvállalás, teljesítés) a pénzügyi és a költségvetési számvitelben? Mindegyik kifizetés személyi kifizetésnek minősül, és egyazon számlaszámon kell őket kezelni, vagy kell különbséget tenni az egyes térítések között?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolni a foglalkoztatottak részére juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatásokat és egyes meghatározott juttatásokat, ideértve azt az esetet is, ha azok megfelelnek a béren kívüli juttatás feltételeinek, de a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
Részlet a válaszából: […] ...ennekmegfelelően a kötelező óraszám a járulékfizetés szempontjából nem relevánsinformáció. Tisztázni szükséges tehát, hogy az egyes munkahelyekenténylegesen mennyi a kinevezés szerinti munkaidő mértéke, illetve hogyegyáltalán közalkalmazotti jogviszony áll-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Természetbeni juttatás

Kérdés: Szabályos-e az a gyakorlat, hogy egy munkavállaló egy hónapon belül két napot dolgozik, 2 reggelit, 2 ebédet fogyaszt el az üzemi konyhában, az étkezési díját befizeti a házipénztárba (1800 Ft-ot), helyette kéri a 6000 Ft-os étkezési utalványt, vagy csak az egyik juttatást veheti igénybe (melegétkezés 12 000 Ft-ig, vagy hidegétkezési utalvány 6000 Ft-ig)?
Részlet a válaszából: […] ...a 6000 Fthidegétkezésre jogosító utalványt kapja. Dönthet a munkáltató viszont úgy is,hogy a munkavállalók választásának megfelelően egyes dolgozók a hidegétkezést,más dolgozók a melegétkezést kapják. Ez nem ellenkezik a jogszabállyal, és ígytovábbra is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 30.

Szülési szabadság időtartamára járó juttatások köztisztviselők esetében

Kérdés: Köztisztviselőnk várhatóan 2009. április 3-án fog szülni. Dolgozónk 2009. március 13-ig szeretne dolgozni. Március 16-tól kezdi meg a szülési szabadságát. A szülési szabadság időtartama alatt milyen különjuttatások és milyen mértékben járnak neki (étkezési utalvány, ruházati költségtérítés, 13. havi illetmény)? GYES és GYED ideje alatt jár-e neki valamilyen különjuttatás?
Részlet a válaszából: […] ...év folyamán, és ezek időtartama együttesen meghaladja a hathónapot, akkor csak a ruházati költségtérítés időarányos része jár.Az egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény,munkabér kifizetési rendjével összefüggő módosításáról szóló 2008. évi CX...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Természetbeni juttatás

Kérdés: Óvodánkban a közalkalmazottak 9000 Ft-ig adómentesen juttatható melegétkeztetést vehetnek igénybe az Szja-tv. szerint. A melegétkeztetésre a mellettünk lévő iskolában van lehetőség. Az iskolakonyha augusztusban két hétre leáll. Ilyenkor, mivel gazdaságilag félig vagyunk önállóak, nem engedik meg, hogy az étkezésről máshonnan hozzunk számlát, pedig mi ekkor is dolgozunk. További kérdésünk szabadság idejére, amit év közben felváltva veszünk ki, jár-e az étkezési hozzájárulás? Többről szólhat-e a számla, mivel nehéz úgy étkezni, hogy forintra pont annyi legyen, mint amennyit térítenek?
Részlet a válaszából: […] ...illetve csökkentheti ahozzájárulás összegét a távollét mértékével arányosan, akár szabadság, akárbetegség, akár GYED vagy GYES idejére is. A konyha bezárásának ideje alatttörténő étkeztetés feltételeit is ezekben a szabályzatokban kell rögzíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Étkezési utalványok adómentessége

Kérdés: A személyi jövedelemadóról szóló törvényben az adómentesen juttatható meleg étel összege havi 10 ezer forintban került meghatározásra 2007. évben. Ha valaki egy adott hónapban nem használja ki teljes mértékig a 10 ezer forintot, a fennmaradó rész elveszik-e, vagy a jogosultsági hónapok száma szorozva 10 ezer forinttal összeget éves szinten göngyölítve lehet-e érteni (hasonlóan az étkezési utalványhoz)? Hogyan kell értelmezni a fel nem használt étkezési hozzájárulást? Van-e lehetőség a göngyölítésre havonta vagy éves szinten, vagy teljesen elveszik az igénybe nem vett rész?
Részlet a válaszából: […] ...fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalványokesetében sincs mód a göngyölítésre. Annak viszont nincs akadálya, hogy az egyeshónapokra utólag adjanak még juttatást (étkezési utalványt), például úgy, hogyjúlius hónapban az első hat hónapra vonatkozóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 18.

Polgármesteri juttatások

Kérdés: Községünk polgármestere havonta 102 000 Ft költségátalányban részesül. Ezenkívül minden egyéb juttatást megkap, amely a köztisztviselőket megilleti, így ruházati költségtérítést, étkezési hozzájárulást, mobiltelefon-költségtérítést. Kérdésem, hogy fenti költségek térítésére jogosult-e a költségátalány mellett?
Részlet a válaszából: […] ...polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és azönkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 18. §-aszabályozza, hogy a polgármesternek tisztsége ellátásával összefüggő számlávaligazolt, szükséges költségeit meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 24.

Étkezési hozzájárulás

Kérdés: Étkezési hozzájárulás jár-e a felmentési időre, vagy ezt kollektív szerződésben kell szabályozni?
Részlet a válaszából: […] ...rendjét, úgy abban javasolt szabályozni amunkavégzéssel nem töltött időre járó juttatások mértékét (pl. sorkatonaiszolgálat, gyes, gyed, felmentésiidő időtartama stb.).Amennyiben nem szabályozott a juttatás rendje, úgy afelmentési idő teljes tartamára jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 3.

Szociális étkeztetés fizetendő áfája és könyvelése

Kérdés: A Költségvetési Levelekben 2007. május 2-án megjelent 1683-as kérdésre adott válasz foglalkozik a szociális alapon nyújtott étkeztetés áfájával. Kérem, hogy az ott leírtakat egészítsék ki azzal, hogyan kell a könyvelésben szerepeltetni a gazdasági eseményt!
Részlet a válaszából: […] ...13. havi illetmény nem jár.[Megjegyzem, hogy a prémiumévek programmal, valamint a különlegesfoglalkoztatási állománnyal kapcsolatos egyes munkáltatói költségekköltségvetési megtérítésének eljárási szabályairól szóló 8/2005. (II. 8.) PMrendelet 1. számú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Prémiumévek program

Kérdés: A Prémiumévek programba 2006. december 31-éig be tud-e lépni az a dolgozó, aki 1951 szeptemberében született? A 25 éves, közszférában eltöltött ideje úgy jön össze, hogy 22 év közalkalmazotti terület és 3 év egyéb terület, ahonnan áthelyezéssel került a közalkalmazotti területre, ahol a munkaviszonya azóta is folyamatos. 2006. december 31-ével megszűnik az a terület, ahol a közalkalmazottat foglalkoztatták. A program igénybevétele esetén megilleti-e a 13. havi juttatás? Tudjuk, hogy juttatása a közalkalmazotti bérének 70 százaléka, viszont nem tudjuk azt, hogy milyen levonások terhelik.
Részlet a válaszából: […] ...ésképzettségének megfelelő munkát ajánljon fel. A munkavégzés tehát nemirányulhat egy konkrét munkakör betöltésére, csak egyes feladatok ellátására.A Prémiumévek programban részt vevő alkalmazott nemilletményt, hanem a korábbi illetménye 70...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 6.
1
2