Lakóház garázzsal történő bérbeadásának áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Az önkormányzatunk tulajdonában álló különféle ingatlanok egy részét az önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság bérbeadás útján hasznosítja. A bérbe adott ingatlanok között van olyan, ahol az ingatlan részét képezi a garázs is (tehát a lakás céljára épült ingatlan és a garázs egy ingatlant képez, egybeépült), és a bérleti szerződésben az önkormányzat, azaz az önkormányzati tulajdonban álló társaság a lakóépületet a garázzsal együtt adja bérbe. Ilyen esetben, amikor egy ügylet keretében lakóingatlan és garázs bérbeadására is sor kerül, a garázs bérbeadását önálló ügyletként vagy adott esetben a lakóingatlan bérbeadásához kapcsolódó járulékos szolgáltatásként kell-e kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó ítélkezési gyakorlatra is, azaz főszabály szerint valamennyi ügyletet különállónak és függetlennek kell tekinteni. Egyes esetekben azonban több, alakilag különálló olyan szolgáltatást, amelyek külön-külön nyújthatók, és ennek megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Védőnői feladatellátás

Kérdés: Az Eatv. 23. §-ának (5) bekezdése alapján az önkormányzat védőnői feladatok ellátása érdekében a védőnő által használt ingatlant a kórház ingyenes használatába adja azzal, hogy a használatból eredő költségeket a kórház köteles viselni. Az Eatv. 23. §-ának (5) bekezdése szerint a települési önkormányzat 2023. július 1. napjával biztosítja az állam számára a 2023. június 30. napján a védőnői ellátásra szolgáló ingó és ingatlan vagyonnak az ingyenes használatát. A (6) bekezdés szerint a települési önkormányzat a 2022. december 31-én a védőnői ellátásra szolgáló ingatlan és ingó vagyonát e feladattól nem vonhatja el. Használatból eredő költségek többek között a víz, a gáz, az áram, a távhő, a telefon, az internet és a hulladékszállítás. Az önkormányzat és a kórház között nem jön létre bérleti jogviszony. Nem kötnek szerződést. Tekinthető ez az eset az önkormányzat részéről ingatlan-bérbeadásnak? A megosztott költségeket ingatlan-bérbeadáshoz járulékosan kapcsolódó költségnek kell-e tekinteni, vagy továbbszámlázásnak? Véleményünk szerint a kórház a törvény erejénél fogva "saját jogán" jogosult a védőnők elhelyezését szolgáló ingatlanrész használatára, ezért a költség továbbszámlázásáról van szó, nem ingatlan-bérbeadásról.
Részlet a válaszából: […] ...védőnői feladatellátás szabályait az Eatv. tartalmazza. Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIII. törvénnyel az Eatv.-be 2023. július 1-jei hatállyal beiktatott új 6/B. § (1) bekezdése szerint az állam az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Részlegvezető besorolása

Kérdés: Intézményünk a Kjt. hatálya alá tartozik, önállóan működő költségvetési intézmény, minden dolgozója közalkalmazott. Melyik fizetési osztályba lehet besorolni azt a dolgozót, aki 1995-ben szakközépiskolai tanulmányait befejezte, érettségi vizsgáját megkezdte, de végül az érettségit nem szerezte meg? Besorolható a dolgozó a C fizetési osztályba? Illetve a dolgozó jogosult-e arra, hogy egy önálló szervezeti egységet irányító részlegvezetői kinevezést kapjon (a 77/1993. Korm. rendelet értelmében)?
Részlet a válaszából: […] ...77/1993. Korm. rendelet hatálya alá a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyes költségvetési intézmények tartoznak. A "C" fizetési osztályba a Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján azok sorolhatók be, akik középfokú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Az építési-szerelési fordított adózás 2024-től

Kérdés: 1. Milyen engedélyek, illetve bejelentések esetén tartozik az építési-szerelési munka a fordított adózás alá 2024-től?
2. Mi minősül hatóságnak?
3. Hogyan változik 2024-től az építési-szerelési fordított adózás? Mi minősül egyéb megváltoztatásnak? Mit jelent az új alvállalkozói nyilatkozat?
Részlet a válaszából: […] ...lényegében ezalatt eddig is a rendeltetésmódosítási, illetve bontási tevékenység volt értendő. A másik módosítás, ami az egyes alvállalkozókra terjeszti ki a nyilatkozattételi kötelezettséget, arra vezethető vissza, hogy a 2023-tól hatályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Díszpolgári cím adományozása

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete díszpolgári címet kíván adományozni önkormányzati rendelet alapján. Ajándéktárgyat kívánnak adni a cím mellé, melynek értéke a minimálbér feletti összeg. Az Szja-tv. alapján hova kell ezt az ajándékot besorolni, és milyen adók terhelik? Mi béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások közé soroltuk. Helyes az elgondolásunk?
Részlet a válaszából: […] ...ezért alkalmazható az Szja-tv. 70. §-a (6) bekezdésének c) pontja.Az Szja-tv. 70. §-a (6) bekezdésének c) pontja alapján egyes meghatározott juttatás a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Rendezvényen felmerülő előzetesen felszámított áfa levonhatósága

Kérdés: Zenés rendezvényen karszalagos beléptetés lesz, fogjuk tudni mérni az ingyenes, illetve a tiszteletjegyes belépők számát. Jól gondolom, hogy ha ezen létszámra vonatkozóan megfizetjük, bevalljuk a fizetendő áfát, mintha jegyet vagy bérletet vettek volna, akkor a rendezvény teljes szervezésével kapcsolatban felmerült előzetesen felszámított áfa – többek között színpad, hangtechnika, sátrak, mobil vécé, kordon bérlése, biztonsági szolgálat díja, fellépők díjazása, egyéb felmerülő anyag és szolgáltatás – teljes egészében levonható, függetlenül attól, hogy az elért jegybevétel nem fogja fedezni a rendezvény teljes költségét, és ebből kifolyólag a levonható áfa is több lesz, mint a fizetendő?
Részlet a válaszából: […] Az áfa nem nyereség, hanem forgalomalapú adónem. Ez azt jelenti, hogy az értékesítési láncolat minden eleménél meg kell fizetni az áfát, ugyanakkor az előzetesen felszámított áfa levonásba helyezhető. Az áfa a végső fogyasztót terheli, vagyis azt, aki nem hárítja tovább az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Sportlétesítmény felújításának áfája

Kérdés:

Áfakörbe tartozó önkormányzat tulajdonát képezi egy ingatlan, melyre korábban nem volt adólevonási joga. Az ingatlan felújítása megtörtént, a felújítás során általános fogalmi adó levonása nem volt. A felújítással az ingatlan rendeltetése megváltozott (sportlétesítmény lett). Az önkormányzat adóköteles bevételt is szerez, ugyanakkor iskolások számára köznevelési célokból a sportlétesítményt ingyenesen is rendelkezésre bocsátja.
1. Az ellenérték nélkül nyújtott szolgáltatás után fizetendő áfa alapját az Áfa-tv. 69. §-a határozza meg. E szerint az adót az ingyenes szolgáltatás érdekében felmerült többletkiadás összege után kell megfizetni. A Költségvetési Levelek 305. lapszámában azt olvastam, hogy "az adóhatóság álláspontja szerint a funkcionális költségek – mint például fűtés, víz, üzemeltetési költség – nem tekintendők az ingyenes szolgáltatás érdekében felmerült többletkiadásnak, ezért ezeket nem kell figyelembe venni az adóalap meghatározásánál". Számításaim szerint viszont ezeken kívül nem keletkezik többletkiadás, így a fizetendő adó alapja 0 forint lesz. Ebben az esetben jogosultak vagyunk az adó 100%-os levonására, hiszen számításba vettük a fizetendő adót is az ingyenes szolgáltatások után? Ugyanakkor az Áfa-tv. 14. §-a szerint az ingyenes szolgáltatások akkor keletkeztetnek áfafizetési kötelezettséget, ha az ügylet tárgyával kapcsolatban korábban áfalevonási jogot gyakoroltak. (Nálunk nem volt korábban áfalevonás). Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség az ingyenes szolgáltatás után?
2. Ugyanezen ingatlanra vonatkozóan újabb beruházást tervezünk. Véleményünk szerint az ingyenes szolgáltatás után keletkezik áfafizetési kötelezettség, mert már volt előtte levonásba helyezett áfa. A beruházás áfája így akkor 100%-ban levonható?

Részlet a válaszából: […] ...a valóságnak megfelelően. Ha pl. az egész épületet világítani kell, akkor a világítás sem többletköltség, de ha az épület egyes részeit kifejezetten amiatt kell világítani vagy fűteni, mert vannak benne ingyenes használók, vagy pl. bizonyos időintervallumban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Sportszolgáltatás vagy terembérbeadás?

Kérdés:

Tankerületi Központ költségvetési szervként mint fenntartó, vagyonkezelői, fenntartói jogok alapján vezetjük/intézzük az általános és gimnáziumi iskolák működését. Az iskolák uszodájának és tornatermeinek szabad kapacitását értékesítjük. Az uszodában vannak napi vendégek, akik jegyet vesznek, amit online pénztárgépünkkel készpénzben és SZÉP-kártya-terminállal tudnak kiegyenlíteni. Valamint vannak egyesületek és vállalkozások, akik bérleti szerződés alapján úszósávokat bérelnek (melyet a tankerület által kiállított számla alapján átutalással rendeznek), hogy ott úszásoktatást vagy úszóedzéseket végezzenek az általuk szervezett csoportoknak (gyerekeknek, felnőtteknek). Tornatermeinket is a meglévő szabad kapacitásig bérleti szerződés alapján kiadjuk egyesületeknek és vállalkozásoknak rendszeres sportmozgás céljára, pl.: foci, tánc, röplabda. Tankerületünk nem tette adókötelessé (Áfa-tv. 88. §-a) a bérbeadásokat. Az uszodai és tornatermi bérleti díjas szerződéseink esetében áfamentes vagy áfás számlát kell kiállítanunk?

Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének m) pontja szerint adómentes az a sportolással, testedzéssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás, amelyet közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít természetes személynek, aki azt sportolásához, testedzéséhez veszi igénybe, kivéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Adó-visszatéríttetés díjának áfarendszerbeli megítélése

Kérdés:

Üzletünkben gyakran fordulnak meg harmadik országból érkező turisták, és közülük sokan élnek a külföldi utas részére biztosított áfamentességgel. Cégünk a külföldi utasok adó-visszaigénylésével kapcsolatos ügyintézést is végez (lap kitöltése, utas részére kiadása, illetve az adó kifizetése). A termékértékesítésekhez kapcsolódó ügyintézési szolgáltatásnyújtásról "ügykezelési díj" jogcímen állítunk ki áfamentes számlát a külföldi utasok részére. A visszaigényelt adó kifizetése a termékértékesítésről kiállított számlán szereplő vevőnek (a vevő meghatalmazottja részére) történik, ha bemutatja a vámhatóság igazolását. A teljes áfaösszeg kifizetésre kerül, erről kiadási bizonylat készül. Az adó-visszaigénylés ügyintézése kapcsán ügykezelési díjat számítunk fel a vevőnek, melyről külön számla készül. Az ügykezelési díj összege az adó-visszaigénylés összegének meghatározott százaléka, cégünk a kibocsátott számlákon áfamentességet tüntetett fel. Tehát külföldi utasoknak kifizetjük a teljes áfaösszeget, és ügykezelési díjat számítunk fel. Az egyszerűsítés miatt a kiadási bizonylaton és ügykezelési díjról kiállított külön számlán feltüntetett összegek különbsége kerül kifizetésre a külföldi utasok részére. A külföldi utasokat az üzletben elhelyezett többnyelvű táblákon és szórólapokon tájékoztatjuk az áfa-visszaigénylés feltételeiről, valamint az ügykezelési díj felszámításáról. Jogszerűen járunk el, amikor az ügykezelési díjról áfamentes számlát állítunk ki, tekintettel arra, hogy – álláspontunk szerint – az ügykezelési díjat a külföldi utas részére végzett áfamentes termékértékesítés járulékos költségének kell tekinteni az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján?

Részlet a válaszából: […] ...vagy kiegészítik azt, illetve a főügylet vállalásának és megvalósulásának következményeként szokásosan előfordulnak, illetve egyes esetekben elengedhetetlenül szükségesek a főügylet teljesítéséhez.Annak megállapításához, hogy az ügykezelési díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Bölcsődei "műszakpótlék"

Kérdés:

Milyen esetben jár a Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti bérpótlék? Napi üzemelési idő meghaladja a napi munkaidőt, mert 6.30–17-ig van nyitva a bölcsi. A dolgozók átfedésben dolgoznak, pl. egyikük 6.30-tól 13.30-ig, másikuk 10–17-ig. Az Mt. 141. §-ának (2) bekezdése irányadó a Gyvt. szerinti pótlék esetén is? Például, hogy a legkorábbi és legkésőbbi kezdés között minimum 4 óra eltérés van. Továbbá hogy kell értelmezni azt, hogy egymást váltva végzik tevékenységüket? Ha átfedésben van a munkaidejük, az is azt jelenti, hogy "egymást váltva"?

Részlet a válaszából: […] ...tevékenységüket. Erre nézve több szakmai vélemény is született (így egy EMMI állásfoglalás), amely szerint önmagában az, hogy az egyes műszakok között átfedés van, még nem zárja ki a műszakpótlékra jogosultságot, azaz "ölelkező munkaidő-beosztás" esetén is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.
1
2
3
24