Pedagógiai asszisztens besorolása

Kérdés:

Önkormányzati fenntartású óvoda egyik munkavállalója nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben dolgozik, pedagógiai asszisztensként. Rendelkezik szociálpedagógus főiskolai végzettséggel 2006 júniusa óta. Erre tekintettel besorolható-e Pedagógus I. fokozatba vagy Gyakornoki fokozatba a 326/2013. Korm. rendelet 39/C. §-a alapján? Korábban, 2006. november – 2023. január között, nem az óvodai nevelés területen dolgozott.

Részlet a válaszából: […] ...tartalmazza a pedagógusképzés képzési terület alapképzési szakjait és az alapképzésben szerezhető szakképzettségeket, valamint egyes mesterképzési szakjait és a mesterképzésben szerezhető szakképzettségeket. Ezek között a szociálpedagógus szakképzettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Konyhai dolgozók besorolása II.

Kérdés:

Intézményünk óvoda és szociális szolgáltató intézmény, melynél a költségvetési szerv fő tevékenységének államháztartási szakágazati besorolása 851020 óvodai nevelés. Az alaptevékenység az óvodai nevelés, illetve a köznevelési intézményben történő, valamint intézményen kívüli gyermekétkeztetés, szociális étkeztetés és munkahelyi étkeztetés. A munkáltató az óvoda vezetője. Ellátja tehát az intézmény az óvodai (köznevelési) és főzőkonyhai (iskolai, óvodai étkeztetés, szociális étkeztetés, felnőtt/vendég étkeztetés) feladatokat is. A státusztörvény vagy Púétv. alapján a konyhai dolgozókat (szakács, élelmezésvezető, konyhai kisegítők) a továbbiakban (2024. január elsejétől) a Kjt. vagy pedig az Mt. alá tartozóknak kell-e tekintenünk? Van egy fő asszisztens munkakörben (FEOR 3511, képesítése szerint szociális asszisztens, szociális étkeztetésben segítő) foglalkoztatott dolgozónk, aki esetében szintén kérdéses, hogy a Kjt. vagy az Mt. hatálya alá fog-e tartozni. Az intézmény konyhája a Szolgáltatói nyilvántartásban határozatlan időre bejegyzett "Szociális étkeztetés" szolgáltatásként szerepel.

Részlet a válaszából: […] ...feladatot ellátó közalkalmazottak 2024. január 1. után továbbra is közalkalmazotti jogviszonyban maradnak. Megjegyezzük, hogy "vegyes célközönségű" étkeztetésre (iskolai, óvodai étkeztetés, szociális étkeztetés, felnőtt/vendég étkeztetés)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Konyhai dolgozók többcélú intézményben

Kérdés:

Óvoda-bölcsőde többcélú intézmény esetében hogyan kell kezelni 2024. január 1-jétől az intézményhez tartozó konyhai dolgozókat (élelmezésvezető, szakácsok, konyhalány)? Rájuk vonatkozik a Púétv. 158. §-a? Illetve a törvény vonatkozik-e a bölcsődei dolgozókra, ha a bölcsőde nem önálló intézmény, hanem óvodához tartozóan működik (óvoda-bölcsőde többcélú intézmény)?

Részlet a válaszából: […] ...(9) bekezdés c) pontja mondja ki, hogy a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben dolgozókra a pedagógus-előmenetel egyes rendelkezéseit alkalmazni kell. 2024. január 1-jétől az Nkt. helyett a Púétv. egyes rendelkezéseit kell rájuk nézve is alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Nyugdíjas közalkalmazott továbbfoglalkoztatása

Kérdés: Önkormányzatunk a fenntartója a községi óvodánknak. Tavaly augusztusban új óvodavezetőnk lett, miután a régi vezető a nők 40 éves korkedvezményével nyugdíjba vonult. A napokban bejelentette a vezető, hogy idén augusztus 1-jétől elköltözik településünkről, így ha lehet, akkor áthelyezéssel menne az új intézménybe. A 159/2023. Korm. rendelet következtében 2023. augusztus 31-e után is foglalkoztatható közalkalmazotti jogviszonyban a nyugdíjas pedagógus a nyugellátás folyósítása mellett. Az intézményvezetői pályázat kiírása esetén a korábbi intézményvezető – aki a nők 40 éves korkedvezményével nyugdíjba vonult tavaly, 2022. szeptember 1. napjával – pályázat benyújtása esetén kinevezhető-e intézményvezetőnek úgy, hogy az intézményvezetői juttatás mellett a nyugellátására is jogosult? Az említett rendelet vezetői megbízás esetére is szól?
Részlet a válaszából: […] ...268/2022. Korm. rendelet rendelkezik az öregségi nyugdíj és egyes más ellátások folyósításának, valamint a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek továbbfoglalkoztatásának veszélyhelyzeti szabályairól.A rendelet rögzíti, hogy a közfeladatok folyamatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Óvodai dolgozók bérének felülvizsgálata

Kérdés:

Az óvoda intézményvezetője kérte a bérek felülvizsgálatát, véleménye szerint az óvónőknek kevesebb bér lett megállapítva, mint amennyi jogszabály szerint járna nekik. A KIRA-rendszer a besorolásuk szerinti vetítési alapként a 174,5%-ot rögzíti, azonban a vezető óvónő szerint ezt 180%-kal kellett volna számolni.
Az Nkt. 65. § (1) bekezdés: A fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában az (1a) bekezdés és e törvény 7. melléklete állapítja meg.
(1a) A köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató – tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a köznevelési intézmény vezetője javaslatára és egyetértésével – a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja az illetményét azzal, hogy a pedagógus illetménye nem lehet kevesebb, mint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap
d) középfokú végzettség esetén 119,6 százaléka,
e) alapfokozat esetén 174,5 százaléka,
f) mesterfokozat esetén 193,2 százaléka
alapulvételével megállapított illetményalappal számolt illetmény.
(2) Az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap
a) középfokú végzettség esetén 120 százaléka,
b) alapfokozat esetén 180 százaléka,
c) mesterfokozat esetén 200 százaléka.
Fenti jogszabályt úgy értelmezem, ha teljesítményt értékelnek, akkor nem lehet kevesebb a vetítési alap a 174,5%-nál. Azonban a 180%-ot csak a teljesítményértékelést követően kaphatják meg? Vagy ettől el lehet tekinteni? Az óvónő nyilatkozata alapján náluk sem minősítés, sem teljesítményértékelés nem történt.

Részlet a válaszából: […] Főszabályként az illetményalap alapfokozat esetén a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap 180%-a. A 174,5% az illetményeltérítés esetére vonatkozik, azaz ezt akkor is el kell érni, ha a munkáltató csökkentést alkalmaz a teljesítmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Tanórán kívül tartott táncoktatás áfája

Kérdés: A tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes tevékenységnek minősül-e – azaz megfeleltethető-e az Áfa-tv. 85. § (1) bekezdés i) vagy j) pontjaiban foglalt adó alóli mentesség kritériumainak – az a szolgáltatásnyújtás, amelyet egy hagyományőrző (nem közhasznú) egyesület pedagógusvégzettséggel rendelkező táncoktatója végez, díj ellenében, óvodás, általános iskolás és középiskolás tanulók részére tanórán kívül? Ugyanez a tevékenység tárgyi mentes tevékenységként számlázható-e, ha egy nyári tábor keretében nyújtott komplex szolgáltatás részeként valósul meg (néptánctábor étkezés- és szállásnyújtással egyetemben, egyéb, pl. kézműves-foglalkozással)?
Részlet a válaszából: […] ...vagy engedély alapján végzi;– a nem engedély alapján végzett oktatás, képzés jogszabály alapján szervezett.Az előzőek szerint az egyesület pedagógusvégzettséggel rendelkező táncoktatója által, díj ellenében, óvodás, általános iskolás és középiskolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

GYES alatt munkahelyváltás

Kérdés: Közalkalmazott óvodapedagógus jelenleg fizetés nélküli szabadságon van gyermekével. Áprilisban a GYED lejárta után GYES-re lesz jogosult, mely lényegesen kevesebb ellátással jár. A GYES mellett szeretne dolgozni. A fizetés nélküli szabadságot biztosító munkahelyére sajnos nem tud visszatérni kisgyermeke miatt. Lehetősége lenne lakóhelye közelében elhelyezkedni 2022. szeptember 1-jétől, ezért jelenlegi jogviszonyát szeretné megszüntetni 2022. augusztus 31. napjával, és eddig az időpontig szeretné jelenlegi munkáltatójánál a ki nem vett szabadságot igénybe venni, mely kb. 114 nap. Elmondása szerint augusztus közepén jogosult lenne a 25 éves jubileumi jutalomra. Hogyan és miként járjon el a dolgozó, milyen kéréssel forduljon a jelenlegi fizetés nélküli szabadságot biztosító munkáltatója felé, hogy valamennyi járandóságát megkapja? Milyen veszélyei vannak abban az esetben, ha korán fordul a dolgozó a munkáltatójához?
Részlet a válaszából: […] A jubileumi jutalom feltételeit a Kjt. szabályozza, mely szerint a huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel rendelkező közalkalmazott részére jubileumi jutalom jár.A jubileumi jutalomra jogosító közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Munkaruha-juttatás

Kérdés: Önkormányzatunk és intézménye, az óvoda belső szabályzata alapján munkaruha--juttatásban részesíti a dolgozóit, egységesen évente 20 000 forint összegben. A dolgozóknak a 20 000 forint kerül kifizetésre, mellyel – az intézmény nevére szóló – számlák ellenében kell elszámolniuk. Az óvodában az óvodapedagógusok és a dajkák kapnak, az önkormányzatnál a fizikai dolgozók (takarító, közterület-fenntartók). A szabályzat tartalmazza, hogy az egyes munkakörökben milyen ruházat vásárolható munkaruhaként. Pl. óvodapedagógus esetén: sportruházat, sportcipő, póló, dzseki, csizma, nadrág, papucs, kosztüm, blúz, köpeny vagy nadrág tunikával. Az Szja-tv. 1. számú melléklete 9.2. pontjának b) alpontja szerint munkaruházat az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be.
1. Van-e olyan jogszabály, ami kötelezően előírja ezen dolgozók esetében munkaruha vagy védőruha kötelező juttatását?
2. Megfelelnek-e a szabályzatban felsorolt ruházatok az Szja-tv. 9.2. pontjának?
3. A jelenleg alkalmazott megoldásnál kell-e a dolgozóktól járulékot, szja-t levonni, illetve a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót fizetni, illetve a KIRA-rendszerben számfejteni?
4. Más-e az eljárás és a juttatás adóvonzata, ha a munkáltató vásárolja meg a munkaruhát, tehát mindenkinek egységesen ugyanolyan ruházatot?
5. Miként könyveljük a munkaruha-juttatást, K1108 Ruházati költségtérítésként, vagy K312 rovatra dologi kiadásként?
Részlet a válaszából: […] ...fel. [Mt. 51. § (2) bekezdés].A Kjt. 79. §-ának (2) bekezdése szerint a munka- és formaruha-juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a juttatási időket, valamint a juttatás egyéb feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Pedagógusok számára juttatott ingyenes leves

Kérdés: A képviselő-testületi ülésen jelezték, hogy a felső tagozatos iskolások körében jelentősen csökken az étkezést igénybe vevők száma, illetve negatív jelzéssel látják el az addig szívesen fogyasztott ételeket a gyerekek. Ennek ellensúlyozására egyes alapítványi iskolákban olyan gyakorlatot vezettek be, hogy a tanárok ingyen fogyaszthatják el a levest (csak a levest!), ezzel a magatartással példát mutatva az étel elfogyasztására.
a) Milyen adóvonzata van az így elfogyasztott ételnek? (A tanárok nem a költségvetési szervünk alkalmazottjai.)
b) Ha a mi költségvetési szervünkben (az óvodában) is lehetővé tesszük a pedagógusok számára az ingyenes levesfogyasztást, akkor mi annak az adóvonzata? Illetve mi a helyzet a többi óvodai alkalmazottal (dajka, takarítónő), akik nem pedagógusok? (Az egyenlő bánásmód elve hogyan érvényesül?)
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 70. §-a határozza meg az egyes meghatározott juttatásokat, az Szja-tv. 71. §-a szerint jelenleg béren kívüli juttatásnak csak a Széchenyi Pihenő Kártya minősül. A kérdéses juttatás egyik kategóriá-ba sem tartozik, ezért az összevonandó jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Kifizetőt terhelő adók dolgozói juttatások után

Kérdés: Szakmai segítséget szeretnénk kérni az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése, a 70. § "Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások", valamint a 71. § "Béren kívüli juttatások után az adót a kifizetőt terheli" jogszabály értelmezésére. A saját dolgozóknak nyújtott ingyenes vendéglátást (étkezés) terheli-e járulékfizetési kötelezettség? Költségvetési szerv vagyunk, intézményünk minden évben egyszer megvendégeli saját dolgozóit (pl. pedagógusnap, köztisztviselői nap stb.), beépítettük a csapatépítő tréninget, ahol szintén ebédet kaptak munkatársaink. A számla a munkáltatónk nevére szól. Szerintünk mindkét juttatási forma után kell járulékot fizetni.
Önkormányzati rendezvények esetében csak az itt említettekre mi vonatkozik?
- Fellépők megvendégelése, illetve virágcsokor átadása;
- idős emberek köszöntésére adott virágcsokor, csokoládé;
- sportrendezvényeken vagy tanulmányi versenyeken szabadidős rendezvényeken részt vevőknek nyújtott ajándék (könyv vagy csokoládé);
- végzős diákoknak ingyenes strandbelépő jutalomként.
Munkáltató által adott védőital palackos kiszerelésben, valamint szódagéphez patron, cateringszolgáltatás után keletkezik-e adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...pl. pedagógusnap, köztisztviselői nap vagy csapat-építő tréning keretében, akkor az a juttatás az Szja-tv. 70. §-a szerint egyes meghatározott juttatás lesz. Szintén egyes meghatározott juttatás, ha a dolgozó kiküldetés alkalmával kap étkezést, és az is, ha pl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.
1
2
3
7