1. cikk / 90 Részlegvezető besorolása
2. cikk / 90 Az építési-szerelési fordított adózás 2024-től
2. Mi minősül hatóságnak?
3. Hogyan változik 2024-től az építési-szerelési fordított adózás? Mi minősül egyéb megváltoztatásnak? Mit jelent az új alvállalkozói nyilatkozat?
3. cikk / 90 Pedagógiai asszisztens besorolása
Önkormányzati fenntartású óvoda egyik munkavállalója nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben dolgozik, pedagógiai asszisztensként. Rendelkezik szociálpedagógus főiskolai végzettséggel 2006 júniusa óta. Erre tekintettel besorolható-e Pedagógus I. fokozatba vagy Gyakornoki fokozatba a 326/2013. Korm. rendelet 39/C. §-a alapján? Korábban, 2006. november – 2023. január között, nem az óvodai nevelés területen dolgozott.
4. cikk / 90 Ápolónő besorolása
Önkormányzatunk működteti a háziorvosi praxist. Az előző ápolónő nyugdíjba vonult, így egy új személyt vettünk fel pályáztatás útján a helyére. Az ápolónőt "D" besorolási osztályba soroltuk a 4/2000. EüM rendelet 12. §-ának (1) bekezdése, a képesítési követelményeket meghatározó jogszabályok: https://www.kormanyhivatal.hu/download/3/6b/11000/Kepesitesi_kovetelmenyeket_szabalyozo_jogszabalyok.pdf, valamint a 256/2013. Korm. rendelet 3. sz. mellékletének 4. pontja alapján, mivel a háziorvosi ápoló munkakör betöltéséhez – álláspontunk szerint – elegendő egy érettségi és egy egészségügyi középfokú szakképesítés. Annál is inkább, mivel a 256/2013. Korm. rendelet 3. sz. melléklete alapján nem a dolgozó végzettségét, hanem az általa betöltött munkakört kell figyelembe venni a besoroláshoz. A dolgozónak főiskolai végzettsége van ápoló szakon, így szerinte "F" kategóriába kellett volna besorolni, függetlenül az általa ellátott munkakörtől. Ebben az esetben a háziorvos mellett dolgozó ápolónőt "D" vagy "F" kategóriába kell besorolni?
5. cikk / 90 Közalkalmazott foglalkoztatása osztott munkakörben
Önkormányzatnál turisztikai információs központban szeretnénk foglalkoztatni közalkalmazotti jogviszonyban, gondnok munkakörben, részmunkaidőben (4 óra) egy dolgozót, valamint ugyanazt a személyt közalkalmazotti jogviszonyban, karbantartó munkakörben, asztalos végzettséggel, részmunkaidőben (4 óra). Foglalkoztatható-e az illető egy jogviszonyban osztott munkakörben, vagy két részmunkaidős foglalkoztatással kell őt alkalmazni? Különböző kormányzati funkció és FEOR-szám tartozik a két munkakörhöz. A munkavállalónak érettségi bizonyítványa és asztalos OKJ-s bizonyítványa van. Besorolható-e mindkét munkakör szerint a garantált bérminimumra? Milyen FEOR-számot kell rendelni az asztalos (nincs megjelölve, hogy épület- vagy bútorasztalos, OKJ-szám: 33526201) és mit a gondnok munkakörhöz? Pályázatban vállalt kötelezettsége az önkormányzatnak a turisztikai információs központban gondok foglalkoztatása, milyen ágazati jogszabály alapján, melyik végrehajtási rendelet alapján lehet ilyen munkakörben foglalkoztatni?
6. cikk / 90 Közalkalmazott átsorolásával összefüggő gyakorlati jogértelmezési probléma
A Kjt. hatálya alatt dolgozónknak egyetemi végzettsége mellett további szakképesítésként második felsőfokú diplomája a Kjt. 66. §-ának (2)–(3) bekezdése alapján elismerésre került. A Kjt. szerint a további szakképesítés alapja az (1) bekezdés szerinti garantált illetmény, amely 2008 óta nem változott. A Kjt. 66. §-ának (9) bekezdése leírja kiegészítésül a garantált illetmény fogalmát, mely mindig legalább a garantált bérminimum. Mi minősül a további szakképesítés alapjának? Véleményünk szerint a további szakképesítés alapja a (9) bekezdésben megjelölt garantált minimálbér (jelen esetben 296.400 forint), és erre kell rászámolni a további szakképesítés után járó 10%-ot (29.640 forint). Más ellenkező vélemény szerint a további szakképesítés számítási alapját a Kjt. 66. §-ának (1)–(2) bekezdése szerinti – régi – garantált illetmény képezi. Ami kevesebb összegében, mint a (9) bekezdés alapján elvárt garantált minimálbér. Megjegyzésünk: Abban az esetben, ha a Kjt.-bértábla szerinti bér lenne az alap, akkor a minimálbérre történő kiegészítés "benyeli" – lényegében figyelmen kívül hagyja – a további szakképesítés után járó illetménynövekedést. Feltételezzük, hogy a törvényalkotónak nem lehetett ilyen szándéka, amikor a további szakképesítés elismerését kötelezően előírta. A jogszabályalkotó eredeti és valós célja feltehetően az volt, hogy adott dolgozó több felsőfokú szakképesítését többletbérrel ismerje el, azt ilyen módon honorálja.
7. cikk / 90 Közétkeztetésben dolgozó élelmezésvezető szakképesítése
8. cikk / 90 Mérlegképes könyvelő regisztrációja
2017 márciusában szereztem meg a vállalkozási mérlegképes könyvelői végzettségemet, és 2017 júliusában már elkezdtem a szakmában dolgozni, egészen 2020 májusáig, ekkor CSED/GYED-en voltam 2021. szeptemberig, majd októbertől újra elkezdtem dolgozni ugyanott, ugyanabban a munkakörben, ahol jelenleg is. Szeretném kiváltani a regisztrált mérlegképes könyvelőit, viszont nincs meg a folyamatos három év, de összevetve pedig igen. Számít-e a CSED/GYED-en való kihagyás? Hogyan nézik/számolják a 3 évet?