Óvodaépítés, -bővítés kapcsán felmerült közüzemi költségek továbbszámlázása

Kérdés: A kivitelezői szerződés szerint a munka befejezését követően jogosultak vagyunk továbbszámlázni az építkezés során felmerült közüzemi költségeket. A villamosenergia-díj okoz problémát az ÁHK-s tételek miatt, a számlázandó tételek: 528 000 forint + áfa, valamint mínusz 2580 forint ÁHK. A víz és gáz esetében 27%-os áfát tartalmaznak a számlák. Ebben az esetben hogyan és milyen áfatartalommal kell kiállítanunk? Tételesen fel-sorolva a villany, gáz stb..., vagy hivatkozhatunk a szerződés X pontjára? A számlázó intézmény az iskolai étkeztetés miatt áfa-visszaigénylésre jogosult.
Részlet a válaszából: […] ...a továbbszámlázás okán nem válik áramszolgáltatóvá, nem fizeti azokat az adókat sem. Az áramszolgáltatás mint fő szolgáltatás adóalapjába épülnek be az adókörön kívüli díjak is, ezért 27%-os áfával kell számlázni.A továbbszámlázott díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Gyermekétkeztetés áfája

Kérdés: Az intézményünk 2022. január 1-jétől ellátja az iskolai gyermekétkeztetési feladatokat is, az óvodai és bölcsődei mellett. A nyilvántartásaink alapján nem tudjuk elkülöníteni az ingyenes, 50%-os kedvezményes és teljes árat fizető étkezőkre vonatkozó beszerzéseket. A teljes beszerzés után levonásba helyezzük az áfát, ezért az ingyenes étkezők esetében pedig a Gyvt. szerint nyersanyagnormára mint adóalapra fizetendő áfát vallottunk. Az iskola esetében, amikor az étkező 50%-os támogatásra jogosult, szükséges-e a kedvezményre mint adóalapra fizetendő áfát vallanunk, tekintettel arra, hogy a beszerzés teljes áfatartalma levonásra kerül?
Részlet a válaszából: […] ...67. §). Az ellátottak, köz-étkeztetésben részt vevők nem kapcsolt felek az önkormányzattal, illetve intézményével, ezért az adóalap piaci árra történő módosításának szabályait nem kell alkalmazni.A vásárolt élelmezésnél nincs olyan szabály, ami szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Önkormányzati iskolai étkeztetés áfája

Kérdés: Önkormányzat óvodai és iskolai étkeztetése finanszírozásakor 50 vagy 100%-ot átvállal a szülőktől. Helyes-e az a megoldás, hogy az étkeztetés szülőktől átvállalt 50 vagy 100%-os összeg állami és önkormányzati finanszírozási különbözetére az önkormányzat saját magának állít ki áfás számlát? Ha nem, akkor hogyan kell a számlákat kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabály határozza meg, vagy ha az ellenérték megállapítása jogszabályi rendelkezések kötelező alapulvételével történik, akkor az adóalap szokásos piaci értéken történő megállapítására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. Ez vonatkozik a Gyvt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 8.

Szakfeladat

Kérdés: Az önkormányzat a gimnázium kezeléséből a közszolgáltató intézmény kezelésébe adta az 1400 adagos konyháját alaptevékenységként (más alaptevékenységünk strand, temető, sportpálya-üzemeltetés, takarítás, zöldterület-kezelés stb.). A konyha ellátja az általános iskola, a gimnázium, a kollégium, az óvoda és a szociális otthon étkeztetését. Eddigi információnk szerint az 562912. óvodai, 562913. iskolai, 562914. kollégiumi étkeztetés szakfeladatokat a szolgáltatást igénybe vevő intézményeknek kell használni (ők szedik be a térítési díjat, és számolják el az önkormányzattal a rezsiköltséget). Mi mint a konyha üzemeltetője egy összegben számlázzuk az intézmények felé a nyersanyag, a rezsi és az áfa összegét. Helyesen használjuk-e az 562920. Egyéb vendéglátás szakfeladatot, melyen az oktatási intézmények, óvoda, szociális otthon, és ezen intézmények dolgozói étkezését számoljuk el, a saját dolgozóink étkeztetéséhez pedig az 562917. Munkahelyi étkeztetés szakfeladatot használjuk? Ha mi csak az egyéb vendéglátás és a munkahelyi étkeztetés szakfeladatokat használjuk, kell-e 6-os számlaosztályt vezetni? Az 56/2011. NGM rendelet 3. sz. mellékletének 2.1.2. pontja alapján kell-e intézményünk alapító okiratában feltüntetni az iskolák által használt szakfeladatokat akkor is, ha mi nem számolunk el rajta kiadást, bevételt?
Részlet a válaszából: […] ...62 – K 599társüzemi szolgáltatásokT 62 – K 61, 2vagyT 61, 2 – K 62Ellátottakra jutó kiadásT 72 – K 62(belső számlázás esetén az adóalap-nyilvántartásba vétele a "0" számlaosztályban történhet– alkalmazottak térítési díjával azonos összegT 72 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 30.

Iskolai étkeztetés áfája

Kérdés: Általános iskola vagyunk. Saját konyhát üzemeltetünk, ennélfogva az élelmiszer-beszerzésekre vonatkozó áfát teljes egészében visszaigényelhetjük. Az étkezési térítési díjaknál, aki gyermekvédelmi kedvezményben részesül, 1-8 osztá­lyig ingyenesen étkezik, a tartósan beteg és a három- vagy többgyermekes 50%-ot fizet, valamint van a szociális kedvezmény 30-100%-ig. Kérdésem, hogy az ingyenesen, illetve a kedvezményesen étkezők különbözete után meg kell fizetni az áfát?
Részlet a válaszából: […] ...áfa levonásba helyezhető.Az Áfa-tv. 67. §-a alapján akkor kell a szokásos piaci árat(jelen esetben a 100%-os térítési díjat) adóalapnak tekinteni, ha aszolgáltatásnyújtás nem független felek között történik, és az ár aránytalanulalacsony. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 13.

Óvodai, iskolai étkeztetés

Kérdés: Az Áfa-tv. 14. § (2) bekezdése értelmében az ingyenesen nyújtott szolgáltatás is áfaköteles, amennyiben a szolgáltatás áfája részben vagy egészében levonható volt. Ezen bekezdés alkalmazása alól mentességet élvezett az önkormányzatunk által nyújtott óvodai és iskolai étkezés. A mentesség 2009. január 1-jétől megszűnt. Kérdéseim: 1. az ingyenesen nyújtott szolgáltatás fogalmába beletartozik-e az 1997. évi XXXI. tv. (Gyvtv.) 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontjai alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény? 2. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés a) pontja alapján nyújtott ingyenes étkezés esetében számla kiállítására nem kerül sor, hiszen a szülő nem fizet térítési díjat. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontja alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény esetében is a számla csak a szülő által fizetendő térítési díj összegét tartalmazza. A fenti ingyenes, illetve kedvezményes étkezésre jutó áfa megfizetésének mi lehet a bizonylata? Intézményünk a normatív állami támogatás elszámolása miatt a kedvezményben részesülők étkezési napjairól és a kedvezmény havi összegéről elkülönített nyilvántartást vezet. Az étkezők nyilvántartása lehet-e bizonylata a fizetendő áfa megállapításának?
Részlet a válaszából: […] ...se keletkezzen több fizetendő adó, mint a teljes összegű térítési díjatfizető étkezők után, az Áfa-tv. 69. §-ában meghatározott adóalapként azingyenes étkezők esetében az intézményi térítési díj alapját képező kiadást kellszámításba venni. Vagyis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 9.

Iskolai étkeztetés

Kérdés: Önkormányzati iskola vagyunk, saját konyhánk tavaly megszűnt, az étkezést a város diákélelmezési konyhája segítségével oldjuk meg "vásárolt élelmezés" jogcímen. A diákok nálunk csak a térítési díjat fizetik be, mi viszont a rezsivel növelt összeget fizetjük ki a diákélelmezésnek. Az áfabevallás tekintetében hogyan járunk el helyesen akkor, ha az önkormányzati támogatást nem címzett támogatásként folyósítják? (Negyedéves bevallók vagyunk.) Egyáltalán képezhetünk-e levonható adót? a) Ha igen, akkor a teljes "vásárolt élelmezés" számlák alapján, vagy a diákok befizetéseivel arányosan? Előbbi esetben, ha a teljes összegű "vásárolt élelmezés" kapcsán kiállított számlák alapján helyezem levonható részbe az összegeket, akkor a levonható rész nagyobb, mint a fizetendő, ami szerintem logikátlanság (még ha a mi intézményünknek ez kedvező is lenne). b) Utóbbi szerint az ún. nagy arányosítási képlettel számolva képzem a levonható adót, amit a bevallás megfelelő sorába beírva csökkentem a fizetendő részt (azaz az adó így is fizetendő marad). c) A harmadik lehetőség szerint egyáltalán nincs levonható adó, csak a fizetendő résszel kell foglalkozni.
Részlet a válaszából: […] ...tehát a konyhától "vásárolt"étkeztetést nyújt, melynek továbbszámlázásakor a tényleges étkező általfizetett térítés képez adóalapot, az azon felüli költségek finanszírozásáranyújtott támogatás pedig attól függően adóalap,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 2.

Útmutató az áfabevallás kitöltéséhez

Kérdés: Egy korábbi számban az előzetesen felszámított áfaarányosítás megosztással történő visszaigénylését taglalták. Értékesítés adatai: adóköteles tevékenység ellenértéke (adó nélküli) 600 ezer forint, tárgyi mentes tevékenység ellenértéke 200 ezer forint, működést finanszírozó támogatás 1000 ezer forint. Beszerzés adatai: kizárólag adóköteles tevékenységhez kapcsolódó beszerzést terhelő áfa 30 ezer forint, kizárólag tárgyi mentes tevékenységhez kapcsolódó beszerzést terhelő áfa 40 ezer forint, tárgyi menteshez és adóköteleshez egyaránt kapcsolódó áfa (nem elkülöníthető tételesen) 20 ezer forint. A válaszban az arány a következő volt: (30+20) x 600 = 50 x 0,3333 = 16,665 600+200+1000 ezer forint levonható áfarész, nem levonható áfarész 40 ezer forint. A fenti adatokkal hogyan töltöm ki az áfabevallást, mely sorokba milyen adatot kell bejegyezni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy mely adókulcs alá tartozik (például az iskolai étkeztetés után az 5-ös sorba kell adatot bejegyezni). Az adó összegét pedig, ami az adóalaphoz tartozik, a "d" oszlopba kell beírni. A tárgyi adómentes tevékenység ellenértékét – a 200-at – a 08. sor "b" oszlopába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Mit kell bevonni az arányosításba?

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartása alatt működik egy közös igazgatású közoktatási intézmény (általános iskola és óvoda), mely gazdálkodási jogkörét tekintve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, önálló adószámmal és pénzintézetnél vezetett bankszámlaszámmal rendelkezik. Az intézmény adóköteles az iskolai étkeztetést tekintve, és emellett tárgyi adómentes tevékenységet (oktatás) is végez. Az adóköteles tevékenység költségei tételesen elkülöníthetők, de a közüzemi díjak nem. Az intézmény bevétele az iskolai étkeztetésből, pedagógiai szaktanácsadásból, egyéb saját bevételekből (pályázat útján nyert támogatások) és az önkormányzat által intézményi finanszírozásként nyújtott támogatásból tevődik össze. A tételesen elkülöníthető iskolai étkeztetési tevékenységhez tartozó előzetes áfa egészében levonható-e, ha igen, a tételesen el nem különíthető, arányosításra kerülő beszerzésekhez a levonási hányad számításánál mit kell a számlálóba és a nevezőbe belevenni? A fenti tevékenységet illetően mi tartozik az Áfa-tv. 3. számú mellékletének 2. A) és 2. B) pontjához, nevesítve a mi példánkban?
Részlet a válaszából: […] ...vagy más forrásokból nyert el, és amely nem az államháztartási rendszer redisztribúciós csatornáin keresztül érkezik a címzetthez. Az adóalap részét nem képező, államháztartási támogatásnak nem minősülő támogatást akkor kell az arányosításba bevonni, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.