Településrendezési szerződés

Kérdés: Az önkormányzatunk településrendezési szerződést kíván kötni. Az Étv. 30/A. §-ának (3) bekezdése alapján a szerződés tárgya lehet különösen:
a) a telepítési tanulmányterv alapján a településfejlesztési terv és a településrendezési terv kidolgozásának finanszírozása,
b) azon egyéb költségeknek vagy egyéb ráfordításoknak a cél megvalósítója általi átvállalása, amelyek a cél megvalósításának
ba) előfeltételei – az érintett terület előkészítése, ennek keretében a telekviszonyok rendezése vagy megváltoztatása, a talaj megtisztítása – vagy
bb) következményei – a szükséges kiszolgáló intézmény és infrastruktúra-fejlesztések –, és azok megvalósítása az önkormányzatot terhelné.
Ez alapján a vállalkozó fejlesztési hozzájárulást fizetne az önkormányzat részére utcafelújításhoz, út-járda építéshez. Milyen módon teheti meg a vállalkozó? A településrendezési szerződés alapján egyéb felhalmozási célú támogatásként? Ha a támogatásként való megfizetés nem lehetséges, akkor van-e az önkormányzatnak számlakiállítási, illetve áfafizetési kötelezettsége? Másik lehetőségként arra gondoltunk, hogy a településrendezési szerződésben kikötjük, hogy a vállalkozó köteles a kijelölt utat teljes egészében vagy az önkormányzattal közös költségviseléssel (50-50%-ban, a kivitelezési szerződés szerint az önkormányzat, illetve a vállalkozó is a rá eső részt fizetné ki) megépíteni. Ezután kellene az önkormányzat részére térítésmentesen átadni.
Részlet a válaszából: […] ...teheti meg, és nem számolhatja el költségként. A támogatásról az önkormányzatnak nem kell számlát kiállítani, és nem képez áfaadóalapot.Ha úgy állapodnak meg a vállalkozóval, hogy az önkormányzatot terhelő számlákat (tervezési, építési költségek stb.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Garázsbérleti szerződés

Kérdés: Önkormányzatunk garázsbérlettel kapcsolatban bérleti szerződést kötött egy nyugdíjas magánszeméllyel, számlát nem tud adni, adószámmal nem rendelkezik. Helyesen járunk-e el, ha a bérleti szerződés alapján kifizetjük a bérleti díj teljes összegét, esetleg számfejtenünk kéne, vagy szükséges lenne számlát adnia?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély ingatlan-bérbeadása után önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont adóalap részeként adózik, a fizetendő adó mértéke 15 százalék.A bérbeadási tevékenység végezhető:– egyéni vállalkozóként,– adószám és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Bérleti díj mellett kiszámlázott szolgáltatás áfája

Kérdés: Felsőoktatási intézmény az ingatlan-bérbeadás és -hasznosítás vonatkozásában az Áfa-tv. 86 §-a (1) bekezdésének j), k), l) pontja alapján adókötelezettséget választott a 88. § (4) bekezdése alapján. Ebben az esetben az ingatlan-bérbeadási tevékenység kiszámlázásakor helyesen jár-e el, ha fordított áfásan állítja ki a számláját? Ha a bérleti díjon felül eszközhasználatot és közüzemi díjat is számláz ki, ilyen esetben a fő tevékenység áfáját viselve, az eszközhasználatra és a közüzemi díjra (közvetített szolgáltatásra) sem számolhatja fel az áfát? A bérleti díj mellett kiszámlázott közüzemi szolgáltatásokat és az eszközhasználati díjat milyen áfával kell kiszámláznia?
Részlet a válaszából: […] ...ezek szükségesek ahhoz, hogy egy ingatlan emberi tartózkodásra alkalmas legyen.EU bírósági döntés alapján a bérbeadási szolgáltatás adóalapja a bérleti díj alkotóelemeként magában foglalja a közüzemi szolgáltatások és a szemétszállítási szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Szállítmányozási tevékenységgel kapcsolatos áfakérdések

Kérdés: Egy szállítmányozást végző magyar cég magyarországi megrendelő gazdasági társaság megbízása alapján az USA-ból érkező áru szállítását teljesíti, szervezi a következőképpen. Az áru az USA-ból hajón, konténerekben érkezik Hamburg kikötőjébe, ahol a német vámhatóság által megtörténik az áru vámolása. Tudomásunk szerint az áru szabad forgalomba helyezésének ténye a szállítmányozást megrendelő részére az áfát tájékoztató jelleggel megállapító NAV-határozatban van rögzítve, amelyben az áfa alapja a vámérték, a vám és a közösségi fuvarköltség. Hamburgban a konténerek átrakásra kerülnek az áru tömegének és fizikai adottságának megfelelő szállítóeszközökre (vasút vagy tehergépjárművek), hogy az árut a magyar megrendelő cég magyarországi telephelyére szállítsák. Vasúti szállítás esetén az áru Hamburgból egy magyarországi elosztóbázisra kerül, ahonnan általában egy újabb magyar megbízott fuvarozócég tehergépjárműveken szállítja a konténereket a megrendelő cég telephelyére. A német vámhatározaton szerepel az amerikai feladó cég neve, a kiindulási hely, a megrendelő neve, címe, tehát feltüntetik a magyar megrendelő nevét és címét. A vámhatározaton szerepel továbbá a hajózási társaság neve, az áru értéke (a vámérték alapja) és a 37. rovatban a 42-es kód megjelölése. Az ún. 42-es vámeljárás szerint a tagállamba behozott és ott szabad forgalomba bocsátott áru után a héa-t az adott tagállamban kell megfizetni. Ha már a behozatal időpontjában biztos, hogy az áru egy másik tagállamba lesz továbbítva, úgy a héa-t az áru célállomása szerinti tagállamban kell megfizetni/elszámolni. (Ebben az esetben a magyarországi megrendelő cég feladata.) A szállítmányozó cégnél az áfa meghatározásában figyelembe vett jogszabályok: Áfa-tv. 93. § (2) bekezdés, 74. § (1) bekezdés, 75. § (1) bekezdés b) pont, 75. § (2) bekezdés, 75. § (3) bekezdés. Az előbbi jogszabályi hivatkozások értelmében a szállítmányozó cég magyar megrendelő részére kibocsátott számlája nem tartalmaz felszámított áfát (a végső rendeltetési helyig felmerülő fuvarköltség beépül az adó alapjába). Helyes-e az a gyakorlat, ha a szállítmányozó cég a termékimporthoz kapcsolódóan a magyar megrendelő részére kibocsátott számlában a következők szerepelnek?
Közösségen kívüli szakasz (áfa = 0%)
Közösségen belüli szakasz (áfa = 0%)
Alkalmazott paritás: FOB
Számlán hivatkozás: "A 2007. évi CXXVII. törvény 93. § (2) bekezdése alapján mentes az általános forgalmi adó alól."
Részlet a válaszából: […] ...cikkén alapul – kimondja, hogy mentes az adó alól a szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha annak ellenértéke az importált termék adóalapjába a 74. §, illetőleg a 75. § (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerint beépül. Tekintettel arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Internetszolgáltatás továbbszámlázása

Kérdés: Önkormányzatunk továbbszámlázza az internetet. Megtehetjük-e a kedvezményes 18%-os áfakulccsal, ha olyan vállalkozásnak állítjuk ki a számlát, amellyel van bérleti szerződés, illetve nincs bérleti szerződés, csak a rezsit számlázzuk a részükre? Nem lakóingatlan-bérbeadás tekintetében áfaalanyok vagyunk.
Részlet a válaszából: […] ...a bérlő nem veszi bérbe az ingatlant, rá áthárítható közüzemi költség föl sem merül, ezért a közüzemi költségek a bérbeadás adóalapjának részét képezik, és nem számlázhatók önálló szolgáltatásként (még akkor sem, ha a szolgáltatás mérése az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Társasházi közös költség bizonylatolása, illetve ingatlan- bérbeadással kapcsolatos közüzemi költség továbbszámlázása

Kérdés: Önkormányzat társasházban lévő lakását bérbe adja. Az önkormányzat felé a társasházat terheli-e számlakibocsátási kötelezettség az általa beszedett közös költség vonatkozásában, illetve az önkormányzat bérleti tevékenységével összefüggésben közüzemi költségei továbbszámlázása során adójogi szempontból mikor jár el helyesen?
Részlet a válaszából: […] ...föl sem merül, így elmondható, hogy akár van elkülönített mérésre lehetőség,akár nincsen, a közüzemi költségek a bérbeadás adóalapjának részét képezik, ígynem számlázhatók önálló szolgáltatásként még akkor sem, ha a szolgáltatásmérése az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Önkormányzati bérlakások közös költsége

Kérdés: Az önkormányzat nevében bérbe adtunk lakásokat egy társasházban. Kérdésünk az lenne, hogy a közös költséget hogyan kell számláznunk a lakóknak?
Részlet a válaszából: […] ...által meghatározott közös költség megfizetése abérbeadó feladata. Ennek a költségnek az áthárítása a bérbevevőkre a bérletadóalapja részének tekintendő. Az Áfa-tv. 70. § (1) bekezdés b) pontjaértelmében ugyanis szolgáltatás nyújtása esetében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 10.

Közös költség áfája

Kérdés: Lakóingatlant adunk bérbe. A bérbeadást tárgyi adómentesen számlázzuk a bérlőnek. A társasháznak fizetendő közös költséget is a bérlőnek kell fizetnie. A közös költségről szóló számlát ki bocsátja ki a bérlő részére?
Részlet a válaszából: […] ...a bérletijogviszony járulékos eleme. Az Áfa-tv. 22. § (3) bekezdése alapján a járulékosköltségek beletartoznak a főszolgáltatás adóalapjába. Mivel a lakóingatlanbérbeadása tárgyi adómentes tevékenységnek minősül, az áfát nem kell megfizetni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Ingatlan bérbeadása

Kérdés: Lakást adunk bérbe. A közüzemi számlákat, valamint a társasháztól kapott számlát a közös költségről a bérlőre hárítjuk át. A gáz, áram, víz fogyasztását külön órával mérjük. Helyesen járunk-e el, ha ezen költségeket tárgyi adómentesen számlázzuk ki a bérlőre?
Részlet a válaszából: […] ...a bérleti jogviszony járulékos eleme.Az Áfa-tv. 22. § (3) bekezdése alapján a járulékos költségek beletartoznak afőszolgáltatás adóalapjába. A közös költség tehát a bérleti díj olyan részétképezi, amelyet nem a bérbeadó felé, hanem (a bérbeadóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.