Kaphat-e kölcsönt az önkormányzat?

Kérdés: Önkormányzat kaphat-e államháztartáson kívüli gazdasági társaságtól kölcsönt kamatmentesen likviditási problémák kezelésére?
Részlet a válaszából: […] ...előírásai alapján, ha a kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyleteik tekintetében eltérnek a szokásos piaci ártól, akkor adóalap-korrekciós kötelezettségük merül fel. Ez az előírás a kölcsönökre, hitelekre járó, illetve fizetendő kamatokra is érvényes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Kedvezményesen nyújtott intézményi szolgáltatás

Kérdés:

Intézményünk szolgáltatását saját dolgozójának, illetve a dolgozók közvetlen hozzátartozójának a "piaci" árhoz képest 50%-os kedvezménnyel biztosítja. A számlakiállítási kötelezettség tény, de hogyan szükséges kiállítani a számlát, illetve ebben az esetben a teljes vagy az engedménnyel csökkentett összeg után kell áfát fizetni, továbbá felmerül-e esetlegesen szja-fizetési kötelezettsége az intézménynek?

Részlet a válaszából: […] ...csökkent összegében fel lehet tüntetni. Nem kifogásolható az a megoldás sem, ha az adóalany feltünteti az eredeti ellenértéket (adóalapot és adót), valamint az engedményként elengedett összeget mínusz előjellel, és a számlában így tünteti fel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Szolgálati lakás fenntartása

Kérdés:

Központi költségvetési szervként ún. szolgálati lakást tartunk fenn bérelt ingatlanban. Az igénybevételnél, illetve a bérleti díj megállapításánál a lakásra fordított kiadásokat vettük figyelembe. Mivel a költségek ilyen módon megtérülnek, az intézménynek a lakás fenntartása nullszaldós. Vonatkozik-e valamilyen korlátozó jogszabály a lakás fenntartásával kapcsolatosan?

Részlet a válaszából: […] ...akkor adómentesen. A rezsikiadások a bérbeadás járulékos költségei, ami az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az adóalap része, vagyis úgy kell számlázni, mint a fő szolgáltatásnak tekintendő bérleti díjat.Előfordulhat olyan eset,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Dolgozónak juttatott szállás elszámolása

Kérdés: Önkormányzati intézmény vagyunk. A bérszámfejtést a Magyar Államkincstár végzi. Munkásszállásként kollégáinknak szeretnénk bérelni egy lakást. A bérbeadó adószámos magánszemélyként ragaszkodik hozzá, hogy a bérleti díjat az intézmény számfejtse, így azt a MÁK KIRA-rendszerében rögzítjük. Meglátásunk szerint a két kolléga nevére is le kell számfejtenünk az adómentes természetbeni juttatást. Így viszont egy kifizetés kétszer szerepelne a bérszámfejtési jegyzéken. Jó ez így? Illetve hogyan tudjuk a bérfeladásban megjeleníteni a kétféle megközelítését a gazdasági eseménynek?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség nélkül magánszemélyként vagy adószámos magánszemélyként. Ebben az esetben, ha a bérlő kifizető, akkor az összevont adóalapba tartozó jövedelemből az adóelőleget neki kell megállapítania az Art. 7. §-ának 31. pontja szerint.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Csoportos taoalanyiság önkormányzati gazdasági társaságnál

Kérdés: Önkormányzatunknak két gazdasági társasága van. Az egyik társaságban az önkormányzat 100%-os tulajdonos, a másik társaságban az önkormányzatnak 51%-os, a másik önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnak pedig 49%-os tulajdoni hányada van. Ez a két társaság alapíthat-e csoportos társaságiadó-alanyiságot? Kérem ismertessék a csoportalapítás feltételeit és működését! Úgy tudjuk, hogy csoportos áfaalanyiságot nem alapíthatnak, ennek mi az oka?
Részlet a válaszából: […] ...csoport létrejöttekor a belépő tagok adóelőlegét a NAV törli, és azok megfizetésére a csoportot kötelezi.A csoporttagoknak az egyedi adóalapjuk meghatározása során figyelemmel kell lenniük a jövedelem (nyereség)-minimumra irányadó rendelkezéseikre. Ha a csoporttag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Üzlet bérleti díjának mérséklése

Kérdés: Önkormányzatunk az üzlethelyiségek bérbeadására áfakötelezettséget választott. Egyik bérlőnk a koronavírus miatt kénytelen volt bezárni az üzletét, ezért bérletidíj-mérséklést kért. A testület engedélyezte, hogy három hónapig a bérleti díj felét fizesse. Hogyan kell ezt számlázni, és az áfabevallásban szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...is az Áfa-tv. 65. §-a alapján. Fő szabály szerint a felek által meghatározott ellenérték az áfa alapja. A szerződéstől eltérő adóalapot, szokásos piaci árat csak kivételes esetben kell áfaadóalapnak tekinteni, az Áfa-tv. 67. §-a alapján akkor, ha nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Motorjavítási szolgáltatás áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy magyar társaság megbízást kap egy indiai illetőséggel rendelkező – kapcsolt vállalkozási viszonyban álló – megrendelőtől arra, hogy különböző, autógyártással foglalkozó társaságok tulajdonában álló motorokon javítási szolgáltatást végezzen el. A javítandó motorokba beépítendő alkatrészeket a megrendelő bocsátja a társaság rendelkezésére, és mivel a javítási szolgáltatás elvégzése Magyarországon történik, ezen alkatrészeket szabad forgalomba helyezik. A behozott alkatrészek tulajdonjoga tekintetében elmondható továbbá, hogy a társaság részére történő átadás ellenére továbbra is változatlanul a megrendelő tulajdonában maradnak, a termék feletti tulajdonjog nem száll át a társaságra.
1. Helyes-e az az álláspont, miszerint a társaság tekintendő a Magyarországra behozott alkatrészek importőrének – és így az importhoz kapcsolódó áfafizetési kötelezettség alanyának -‚ továbbá helyes-e az az álláspont, mely szerint az alkatrészek importjával kapcsolatban felmerülő áfa tekintetében a társaság a levonási jogát érvényesítheti, illetve a megrendelőnek nem keletkezik Magyarországon áfaregisztrációs kötelezettsége?
2. Helyes-e az az álláspont, hogy a társaság által nyújtott szolgáltatás – magában foglalva a Magyar-országra behozott termékeknek a motorokba történő beszerelését – komplex szolgáltatásnak minősül, és azon belül a jogügylet domináns céljának, és így az áfakezelést meghatározó fő elemnek a javítási szolgáltatás tekintendő, figyelemmel arra is, hogy a szolgáltatás magában foglalja a motor részét képező alkatrészek határt átlépő mozgatását is?
Részlet a válaszából: […] ...léptek, egyes esetekben értékében lehet kisebb, mint az annak megvalósulását segítő járulékos tevékenység.A fő tevékenység adóalapjába járulékos költségként beépülő ügylet fontos jellemzője, hogy az bár önmagában is állhatna, azonban az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Behajthatatlan követelés miatti áfacsökkentés lehetősége

Kérdés: Mit kell tudni a behajthatatlan követelés miatti adóalap-csökkentésről?
Részlet a válaszából: […] ...befejezésekor vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet."Az előzőek alapján akkor nyílhat lehetőség adóalap-csökkentésre, ha már nyilvánvaló és bizonyítható, hogy a követelés nem fog megtérülni, vagyis véglegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Transzferár-kiigazítás helyes áfakezelése

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett kft. (társaság), amely egy nemzetközi cégcsoport tagja, elsősorban építőipari alapanyagok nagykereskedelmével foglalkozik. Külföldi kapcsolt vállalkozásával disztribútori szerződésben áll, amelynek értelmében a társaság belföldi termékbeszerzés keretében szerzi be a termékeket a kapcsolt vállalkozásától. (A társaság és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló külföldi társaság együttesen: "felek"). A beszerzett termékekkel disztribúciós tevékenységet folytat Magyarországon (a kapcsolt vállalkozásától megvásárolt termékeket belföldön értékesíti nem kapcsolt felek részére), amellyel nyereséget ér el. A megcélzott üzemi nyereséghányad piaci tartományát a felek által készített transzferár-dokumentáció fogja tartalmazni. A felek időközönként megvizsgálják a társaság által a disztribútori tevékenységhez kapcsolódóan realizált tényleges megtérülést. Amennyiben a ténylegesen realizált nettó nyereséghányad a szokásos piaci tartományon kívül esik, a kapcsolt vállalkozás a társaság irányába utólagos pénzügyi rendezéssel állítja be a vizsgált időszakra vonatkozóan a nettó nyereséget, így a beszerzéseinek szokásos piaci árát. A társaság a tranzakciós nettóhaszon-módszer alkalmazásával határozza meg az elérendő jövedelmezőségi szintet, a vizsgált profitszintmutató az árbevétel-arányos jövedelmezőségi mutató. A társaság a 2017-es év során a vállalatcsoport transzfer-ár-politikájában meghatározott nyereséghányadot nem érte el a disztribúciós szerződés alapján, ebből következően szükségessé vált annak utólagos korrekciója, amellyel a társaság jövedelmezősége a kívánt szintre nő. A társaság által végrehajtott transzferár-korrekciót áfa szempontjából az áfa hatálya alá tartozó ügyletként vagy áfakörön kívüli tranzakcióként kell minősíteni? Álláspontunk szerint a felek közti jövedelmezőségkiigazításnak nincs hatása a közöttük megvalósult ügyletek adóalapjára általános forgalmi adózási szempontból. Ennek megfelelően a társaság nem köteles a jövedelmezőségkiigazítás kapcsán módosítani az eredetileg számlázott ügyletek adóalapját, és így sem számlamódosítást, sem önellenőrzést nem kell végrehajtani.
Részlet a válaszából: […] ...a felek között az áfa alapja utóbb bekövetkezett körülmény folytán módosult, továbbá az sem mondható, hogy az eredetileg számlázott adóalap téves volt, tekintve, hogy azt a felek a teljesítés során mint a teljesítés ellenértékét elfogadták. Mindezekből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Felsőoktatási műemlék épület felújításának tao-kedvezménye

Kérdés: Költségvetési szervként működő egyetem vagyunk. Van két műemlék épületünk, amelyeknek vagyonkezelője az egyetem. Olvastunk a tao-kedvezményről, az lenne a kérdésünk, hogy élhetünk-e valamilyen adókedvezménnyel a műemlék épület felújításával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...és felújítása, beruházási bekerülési értéke után a társaságiadó-törvény hatálya alá tartozó vállalkozás akkor vehet igénybe adóalap-csökkentő kedvezményt, ha műemléki védelem alatt álló ingatlan tulajdonosa (a cég), tartós bérlője, lízingbe vevője...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.