Idősek otthonának ingyenes használatba adása, majd ingyenes visszavétele

Kérdés: Költségvetési szervünk az idősek bentlakásos ellátását biztosítja. A feladatellátást, terveink szerint, egy egyesület venné át, várhatóan a 2022. év nyarán. Az átadás államháztartáson kívüli szervezet részére történik, bérleti díjat nem számolunk fel, haszonkölcsön-szerződéssel kerülne átadásra az ingatlan és az ingóság is. Az átvevő közhasznú szervezet, az átadott épület továbbra is a mi tulajdonunk marad.
Az átadással kapcsolatban felmerült kérdéseink:
a) Az átadást követően kinek a nyilvántartásában, mely mérlegsorokon kell szerepelnie az érintett vagyontárgyaknak, hogyan történik az értékcsökkenés/értékvesztés elszámolása, valamint a leltározás hogyan működik?
b) Kis értékű eszközök: az átadott kis értékű eszközöket leltár alapján adjuk át. Ki tartja nyilván ezek után mennyiségileg?
c) Visszavétel során: ha 2032. évben visszavesszük az épületet, a térítésmentes átadás akkor sem jár áfafizetési kötelezettséggel? Hiszen az önkormányzat nem közhasznú szervezet?
Részlet a válaszából: […] ...adólevonási jog illette meg. Az egyesület térítésmentesen szerzi meg az ingatlant, ezért sem az átadás, sem a visszaadás nem képez áfaadóalapot. Értékesítés az adott esetben nem is értelmezhető, hiszen az ingatlan tulajdonjoga az önkormányzaté marad. Valójában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Közterület-használati díj elengedése

Kérdés: Szerződés alapján önkormányzatunk a rendeletében meghatározott mértékű összegben számlázza ki a közterületet használó vállalkozásoknak a közterület-használati díjat. Egyes esetekben a vállalkozó kérelmezi, hogy a díjat visszamenőleg csökkentsék le számára. Az önkormányzati rendelet indokolt esetben lehetővé teszi a kérelem alapján történő díjcsökkentést. Amennyiben a kérelemnek eleget tesz az önkormányzat, csökkenthető-e a korábban kiszámlázott adóalap és adó összege az Áfa-tv. 77. §-ában megfogalmazottak szerint, vagy más egyéb megfontolás alapján? Ha teljes mértékben elengedésre kerül a díj (a rendelet lehetővé teszi), akkor érvényteleníthetők-e a korábban kiállított számlák, illetve módosíthatóak-e azok az Áfa-tv. 69. §-ában meghatározott adóalapra? E kérdések további specifikációja, hogy amennyiben nem külső okokra (például időjárás miatti korlátozott tényleges közterület-használat stb.) hivatkozik a vállalkozó, hanem az anyagi problémáira, akkor lehetséges-e az adóalap és az adó csökkentése? Amennyiben a közterület-használati szerződés olyan módon kerül módosításra, hogy nem a korábbi díjak kerülnek csökkentésre, hanem a módosítást követő (jövőbeni) időszakok díjait csökkentik, akkor a csökkentett összeg lesz az adóalap, vagy az eredeti díjat kell továbbra is számlázni a vállalkozó részére? E tekintetben kérjük, hogy az Áfa-tv. 71. §-ában foglaltakat értelmezzék számunkra. Milyen módon kell eljárnunk akkor, ha a jövőbeni időszakra teljes mértékben elengedésre kerül a díjfizetés a szerződés módosításának következtében?
Részlet a válaszából: […] ...díjat a vállalkozóval kötött szerződés módosítása alapján, és az ellenérték egy részét visszatéríti a vállalkozónak, akkor az adóalap utólagos csökkentésének a részben történő ellenérték-visszatérítés mellett a 78. § (1) bekezdésének b) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Közterület-használati díj elengedése

Kérdés: Szerződés alapján egy önkormányzat ügyfelem a rendeletében meghatározott mértékű összegben számlázza ki a közterületet használó vállalkozásoknak a közterület-használati díjat. Egyes esetekben a vállalkozó kérelmezi, hogy a díjat visszamenőleg csökkentsék le számára. Az önkormányzati rendelet indokolt esetben lehetővé teszi a kérelem alapján történő díjcsökkentést. Amennyiben a kérelemnek eleget tesz az önkormányzat, csökkenthető-e a korábban kiszámlázott adóalap és adó összege az Áfa-tv. 77. §-ában megfogalmazottak szerint, vagy más egyéb megfontolás alapján? Kérdés továbbá, hogy ha teljes mértékben elengedésre kerül a díj (a rendelet lehetővé teszi), akkor érvényteleníthetők-e a korábban kiállított számlák, illetve módosíthatók-e azok az Áfa-tv. 69. §-ában meghatározott adóalapra? E kérdések további specifikációja, hogy amennyiben nem külső okokra (például időjárás miatti korlátozott tényleges közterület-használat stb.) hivatkozik a vállalkozó, hanem az anyagi problémáira, akkor lehetséges-e az adóalap és az adó csökkentése? Amennyiben a közterület-használati szerződés olyan módon kerül módosításra, hogy nem a korábbi díjak kerülnek csökkentésre, hanem a módosítást követő (jövőbeni) időszakok díjait csökkentik, akkor a csökkentett összeg lesz az adóalap, vagy az eredeti díjat kell továbbra is számlázni a vállalkozó részére? E tekintetben kérjük, hogy az Áfa-tv. 71. §-ában foglaltakat értelmezzék számunkra. Milyen módon kell eljárnunk akkor, ha a jövőbeni időszakra teljes mértékben elengedésre kerül a díjfizetés a szerződés módosításának következtében?
Részlet a válaszából: […] ...díjat a vállalkozóval kötött szerződés módosítása alapján, és az ellenérték egy részét visszatéríti a vállalkozónak, akkor az adóalap utólagos csökkentésének a részben történő ellenérték-visszatérítés mellett a 78. § (1) bekezdésének b) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 3.

Közüzemi szolgáltatás

Kérdés: Intézményünkben az időszakosan üresen álló épületeket bérbe adjuk. A bérleti díjat főszabályként adómentesen számlázzuk ki, és a hozzá tartozó közüzemi díjakat is. A fűtés- és melegvíz-szolgáltatást saját kazánnal állítjuk elő. A fűtés- és melegvíz-szolgáltatást, amely a bérleti díjhoz kapcsolódik, adómentesen kell-e számlázni?
Részlet a válaszából: […] ...pontjában foglaltak szerinta főtevékenységhez járulékosan kapcsolódó melléktevékenységek a főtevékenység"sorsában" osztoznak, annak adóalapjába beletartoznak, azzal azonosadómértékkel adóznak. Az Áfa-tv. csak példálózó jelleggel említ ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 12.

Földbérbeadás áfája

Kérdés: Önkormányzatunk 2007-ben bérleti szerződést kötött egy magánszeméllyel föld bérbeadása tárgyában. A szerződésben rögzítve van, hogy nem kell a magánszemélynek a bérleti díjat és áfáját megfizetni, mert cserébe a területet folyamatosan kaszálja és rendben tartja. Kell-e a bérleti díjról számlát kibocsátania az önkormányzatnak abban az esetben, ha a magánszemély nem tud adni egy ugyanilyen összegű számlát a terület karbantartásáról?
Részlet a válaszából: […] ...– adót is tartalmazó forgalmiértékéből az értékesített termékre irányadó százalékérték figyelembevételévelmeghatározott adóalap.Amennyiben az önkormányzat tárgyi adómentesen adja bérbe aterületet, és a magánszemély adóalanynak minősül, az adó alapja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Alapítványi iskola konyhájának étkezési szolgáltatása

Kérdés: Alapítvány által működtetett iskola melegítőkonyhával rendelkezik, egy kft.-től vásárolják az ebédet, amiről az iskola áfás számlát kap. Étkeztetésre önkormányzati támogatásban (bizonyos kerületektől a rászoruló gyermekek részére külön helyi rendelet határozata alapján), valamint állami étkezési normatív támogatásban is részesül az iskola. Az étkeztetéssel kapcsolatos áfás bevételek, költségek tételesen elkülönítésre kerülnek, az iskola vállalkozási tevékenységet nem végez. Kérdéseink: A diákok részére az ebéd befizetésekor nyugtát állítanak ki, szükséges lenne-e számla kiállítása? Az iskolának az önkormányzat részére a kapott térítésről kell-e számlát kiállítani, vagy elég a határozat? Ennek a pénzösszegnek, illetve az állami normatívának is van áfatartalma? A fenti esetben milyen módszerrel, milyen mértékben vonható le a beszerzés áfája? Amennyiben a levonható áfa megállapításánál arányosításról van szó, mi számít bele a bevételekbe, és mi kerül pontosan a képletbe? Az étkeztetéshez kapcsolódó további eszközök beszerzésének áfája levonható-e, ha igen, milyen mértékben (edények, poharak, tányérok)?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatosvalamennyi kérdés tisztázásakor mindenekelőtt azt szükséges áttekinteni, hogyaz Áfa-tv. 22. § (1) bekezdése alapján adóalapot képező ellenértéknekminősíthető-e az állam, illetve önkormányzat által nyújtott támogatás. Ennekeldöntése ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 20.

Közös költség áfája

Kérdés: Lakóingatlant adunk bérbe. A bérbeadást tárgyi adómentesen számlázzuk a bérlőnek. A társasháznak fizetendő közös költséget is a bérlőnek kell fizetnie. A közös költségről szóló számlát ki bocsátja ki a bérlő részére?
Részlet a válaszából: […] ...a bérletijogviszony járulékos eleme. Az Áfa-tv. 22. § (3) bekezdése alapján a járulékosköltségek beletartoznak a főszolgáltatás adóalapjába. Mivel a lakóingatlanbérbeadása tárgyi adómentes tevékenységnek minősül, az áfát nem kell megfizetni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Ingatlan bérbeadása

Kérdés: Lakást adunk bérbe. A közüzemi számlákat, valamint a társasháztól kapott számlát a közös költségről a bérlőre hárítjuk át. A gáz, áram, víz fogyasztását külön órával mérjük. Helyesen járunk-e el, ha ezen költségeket tárgyi adómentesen számlázzuk ki a bérlőre?
Részlet a válaszából: […] ...a bérleti jogviszony járulékos eleme.Az Áfa-tv. 22. § (3) bekezdése alapján a járulékos költségek beletartoznak afőszolgáltatás adóalapjába. A közös költség tehát a bérleti díj olyan részétképezi, amelyet nem a bérbeadó felé, hanem (a bérbeadóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Kisajátítást megelőző kártalanítás során kifizetett vételár áfája

Kérdés: A kisajátításról szóló törvényerejű rendelet 2005. április 6-ai hatállyal beépített módosítása értelmében a kisajátítást megelőző kártalanítás során kifizetett vételár adó- és illetékmentes. Kérdés, hogy vajon ez áfamentességet is jelent-e?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése szerint kizárólag a kártérítés nem minősülellenértéknek, ezért a kisajátítási eljárás során megfizetett kártalanításadóalapot képező ellenértéknek tekintendő. Ugyanakkor valóban figyelemmel kelllenni az Áfa-tv. 2. számú melléklet első két pontjára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Arányosítási kötelezettség

Kérdés: A Költségvetési Levelek 56. számának 1280-as kérdését és annak válaszát elolvastam, melyet úgy értelmeztem, hogy 2006-tól az önkormányzat által az intézmény részére megállapított támogatás miatti arányos adómegosztási kötelezettség megszűnik. Az APEH-nál is érdeklődtem a fenti módosításról, és az a véleményük, hogy ez az intézményfinanszírozás nem tartozik ebbe a változásba. Tehát függetlenül attól, hogy adóköteles tevékenységet is folytatok, a beszerzéseket, igénybe vett szolgáltatásokat el tudom különíteni, ennek ellenére továbbra is az arányos, adómegosztási szabály vonatkozik intézményünkre. (Intézményünk uszodát, műjégpályát és sportcsarnokot üzemeltet. A tevékenységekre önkormányzattól támogatást kapunk. Az uszodában és a jégpályán csak adóköteles tevékenységet folytatunk.)
Részlet a válaszából: […] ...2005. évi CXIX. tv. több ponton módosította a hatályosÁfa-tv. rendelkezéseit. Az egyik ilyen módosítás az adóalap részét nem képezőállamháztartási támogatások miatti arányosítási kötelezettség megszűnése 2006.január 1-jétől. Fontos, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.
1
2
3