Dolgozónak juttatott lakásbérleti díj térítése

Kérdés: Társaságunk pár dolgozójának havi rendszerességgel fizettük a szállás (bérelt lakás) költségét. Mivel ez nem fért bele a hivatali, üzleti utazás fogalmába, ezért a juttatás értéke után egyes meghatározott juttatásként történt az adóteher megfizetése, és nem bérjövedelemként lett kezelve. Kiváltja-e a meg nem fizetett egyéni járulékot, ha még a juttatás bruttósított értéke után is megfizetnénk az adókat az egyes meghatározott juttatás szabályai szerint? Ezáltal a magánszemélyek M-es lapjai nem változnának, viszont így összességében több adót fizetünk, mintha bérként számfejtettük volna.
Részlet a válaszából: […] ...akkor az összevont jövedelem szabályai szerint adóköteles. Munkavállalónak adott juttatás esetében a magánszemélytől kell vonni az adóelőleget és a járulékokat, és a kifizetőt 13%-os szociális hozzájárulási adó terheli.Az összevont jövedelem utáni adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.

Tanulmányi támogatás, védőszemüvegnek nem minősülő támogatás

Kérdés: 2019. január 1-jétől nem minősül egyes meghatározott juttatásnak a – korábban az Szja-tv. 70. §-a alapján szabályozott – munkáltató által belső szabályzat alapján vagy minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel. Intézményünk tanulmányi szerződést kötött több munkavállalóval is, melyben vállalta, hogy a tandíj teljes költségét megtéríti a munkavállaló helyett. Az oktatási intézmény a hivatal részére állít ki számlát, mely alapján elutaljuk az oktatási intézménynek a tandíjat, illetve a 2018. adóévben és az azt megelőző években bevallottuk és megfizettük utána az egészségügyi hozzájárulást és a személyi jövedelemadót. 2019-től, mivel bérként adózó juttatásról van szó, milyen módon kell ezt kezelni annak érdekében, hogy a teljes tandíjat ki tudjuk fizetni az iskolának? Fel kell bruttósítani a számla összegét, és azt leszámfejteni bérként adózó juttatásként? (A könyvelésben viszont így magasabb összeg jelentkezik, mint a számlán.) Továbbá munkavállalóinknak belső szabályzat alapján biztosítunk éles látást biztosító szemüveget, illetve kontaktlencsét, de nem az Szja-tv. 1. számú melléklete szerinti védőszemüvegként (mivel az is igénybe veheti, aki nem képernyő előtti munkavégzést végez, kiterjed kontaktlencsére, illetve nem csak a minimálisan szükséges szemüveg biztosítására terjed ki), ezért az előző években egyes meghatározott juttatásként fizettük ki, és bevallottuk, valamint megfizettük utána az adót és az ehót. A kifizetés a munkavállaló által benyújtott, munkáltató nevére szóló számla alapján történt (max. 46?000 Ft értékben). Továbbra is szeretnénk, hogy a munkavállaló a számla teljes összegét – illetve maximum 46?000 forintot – megkapja.
Részlet a válaszából: […] ...a közterheket, a munkáltatónak az Szja-tv. rendelkezései szerint kell eljárni, azaz az általa kifizetett (juttatott) bevételt terhelő adóelőleget akkor is megállapítja, ha annak a bevételből történő levonására bármely okból nincs lehetőség. Ha a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Családi kedvezmény munkanélküli-ellátás idején

Kérdés: Intézményünkben a feladatok átcsoportosítása miatt néhány kollégának megszűnik a jogviszonya. Ameddig nem találnak új munkahelyet, igényelni fogják a munkanélküli-ellátást. Kérdésünk, hogy ők milyen formában jutnak hozzá a családi kedvezményhez? A munkanélküli-ellátás időszakában esedékes kedvezményt majd csak a bevallásukban érvényesíthetik?
Részlet a válaszából: […] ...szerint bérjövedelem. Így az ellátást kifizetőszervezet, bér kifizetőjének és – az Szja-tv. 46. § (6) bekezdése értelmében -adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül. Ebből következően az ellátásbanrészesülő magánszemélyek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Adójóváírás 2008-ban

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani 2008. évben az "egységes" adójóváírást?
Részlet a válaszából: […] ..."elfogy", azaz nulla forint az érvényesíthető adójóváírás. Amunkáltató változatlanul akkor veheti figyelembe az adójóváírást az adóelőleglevonásánál, ha a munkavállaló azt írásban kéri. Azonban ilyen esetben semlehet figyelembe venni az adójóváírást attól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 5.

Munkavállalónak adott előleg kamatkedvezménye

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a 30 napot meghaladó elszámolásra kiadott előleg kamatkedvezménye miatt a munkavállalót és a munkaadót terhelő adót? A magánszemély az előleget munkaviszonyra tekintettel kapta, 32 napig volt nála 20 000 Ft.
Részlet a válaszából: […] ...kell kamatotfizetnie. Miután a munkáltató részéről nem történik kifizetés (a munkavállaló akamatkedvezmény révén jut bevételhez), az adóelőleg levonásának általánosszabályai nem alkalmazhatók. Azonban az Szja-tv. 48. § (18) bekezdése szerint amunkáltató az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 25.

Háziorvos gépjárműköltségeinek elszámolása

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozó háziorvosunk 2 községre kiterjedő körzetben látja el tevékenységét. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 14. § (4) bekezdése alapján a szolgáltató, a háziorvosi körzet területén élő lakosság elhelyezkedésének adottságait figyelembe véve, a betegek orvos általi felkeresése költségei fedezetére területi kiegészítő díjazásra jogosult havonta. Ez a díj több településre kiterjedő körzetben 38 000 Ft. Ezt a díjat a szolgáltató, tehát az önkormányzat – a háziorvos kérésére, mivel saját autóját használja – a háziorvos béréhez adja, ami területi pótlékként jelenik meg a bérjegyzéken, és az összes bérjellegű járandóságának részét képezi. Tehát bérként "viselkedik". Kérdésem, hogy helyesen járunk-e el, vagy az önkormányzatnak meg kell-e követelnie a háziorvostól útnyilvántartás vezetését a felkeresett betegekről? Ha igen, akkor ez az útnyilvántartás a betegnapló alapján készül-e, és kiküldetésként kell elszámolni? A fenti esetben hogyan jár el jogszerűen az önkormányzat?
Részlet a válaszából: […] ...költségtérítés kifizetésekor a háziorvosköltségnyilatkozatának a figyelembevételével kell megállapítani az adóelőlegalapját. A költségnyilatkozatot a Magyar Közlöny 2005. évi 171. számában (azAPEH által) közzétett formában és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén járó kártérítés adókötelezettsége

Kérdés: Egy volt munkatársunk munkaviszonyának felmondása miatt bírósághoz fordult. A bíróság a munkaviszony jogellenes megszüntetését állapította meg, és visszamenőlegesen az elmaradt munkabér, továbbá kéthavi átlagkereset megfizetésére kötelezte a hivatalt. Értelmezésünk szerint ez a kéthavi átlagkereset is bérjövedelem, amelyből le kell vonnunk az adóelőleget.
Részlet a válaszából: […] A Munka Törvénykönyvének (Mt.) 100. § (4) bekezdése alapján,ha a munkavállaló nem kéri vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi amunkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a bíróság amunkáltatót – az eset összes körülményeinek, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Minimálbér adózása 2005-ben

Kérdés: Az intézményünkben dolgozó fizikai alkalmazottakat a Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatjuk. 2005-től a minimálbér 57 000 forint lesz. Kérdésünk, hogy érinti-e ez az ő adózásukat, a 3ezer forintos "béremelésük" után kell-e majd szja-t fizetniük?
Részlet a válaszából: […] ...kell beszámítani az éves jövedelemhatárokba.Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a magánszemély2005. évben nyilatkozik arról, hogy az adóelőleg levonásánál kéri az adójóváírásfigyelembevételét, akkor a munkáltatónak kell eldöntenie – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Adójóváírás érvényesítése magas bérjövedelem esetén

Kérdés: Érvényesítheti-e a munkavállaló év közben az adójóváírást abban az esetben, ha éves bérjövedelme nyilvánvalóan meg fogja haladni a jogosultsági határt, sőt a csökkentett érvényesítésre alapot szolgáltató határt is?
Részlet a válaszából: […] ...adóelőleg levonásánál minden munkavállaló jogosult a bér 18 százalékának megfelelő, jogosultsági hónaponként legfeljebb 9000 forint összegű adójóváírás érvényesítésére, tekintettel arra, hogy az Szja-tv. 47. § (5) bekezdés c) pontja értelmében a munkáltató,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Az adójóváírásra jogosító hónapok igazolása

Kérdés: Az Szja-tv. 2002-ben történt évközi módosítása kapcsán meg kell bontani az adójóváírásra jogosító hónapok számát is (M30-as igazolás 104. és 105. sora). Szeretném tudni, hogy amikor a dolgozó nem kérte az adójóváírás figyelembevételét, akkor is fel kell-e tüntetni a tájékoztató adatok között a jogosultsági hónapok számát?
Részlet a válaszából: […] ...is minden esetben szükséges volt az adójóváírásra jogosító hónapok számának közlése. Ha a magánszemély nem kérte év közben az adóelőleg levonása során figyelembe venni az adójóváírást, de szerzett bérjövedelmet, úgy a munkáltatói igazoláson (M30), melyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.